A vényköteles gyógyszerek értékesítése 2026. szeptember 1-jétől 0%-os áfakulcs alá került. A változás elsősorban a gyógyszerforgalmazókat érinti, de a gyógyszer-nagykereskedők, a gyógyszergyártók, valamint a magisztrális készítményeket készítő patikák és patikaláncok számára is fontos kérdéseket vethet fel. Az áfakulcs módosítása elsőre egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban azonban különös figyelmet igényel a számlázás, a teljesítési időpontok meghatározása, az elszámolások és a szerződéses konstrukciók kezelése.
Bár a NAV és a Pénzügyminisztérium közös tájékoztatót is kiadott, több speciális helyzet értelmezése továbbra sem teljesen egyértelmű. Ez könnyen hibás adókulcs alkalmazásához vagy más adózási kockázathoz vezethet.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a gyakori kérdéseket, amelyre az áfa átállás során érdemes különösen figyelni.
1. Vényköteles gyógyszerek 0%-os ÁFA-kulcsa: átmeneti rendelkezések hiánya és a készletkezelés dilemmái
A módosító jogszabály egyik legfőbb sajátossága, hogy nem tartalmaz külön átmeneti rendelkezéseket a hatálybalépés idejére. Ezen hiányosság miatt a piaci szereplők körében számos félreértés és téves jogértelmezés látott napvilágot a 2026. szeptember 1-je előtt beszerzett, de ezen időpont után értékesítésre kerülő vényköteles gyógyszerkészletek adójogi megítélésével kapcsolatban.
Alapvetően felmerülhet kérdésként, hogy az új, 0%-os adómértékkel megvalósuló értékesítés visszamenőlegesen megkérdőjelezi-e vagy korlátozza.e a korábbi, 5%-os adómérték mellett lebonyolított beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonhatóságát- hívja fel a figyelmet dr. Dely-Simon Alexandra, az RSM Hungary Junior adómenedzsere
Sok gyógyszerforgalmazó bizonytalan abban, hogy a 0%-os kulcs alá tartozó forgalom arányának növekedése szükségessé teszi-e az általános levonási hányad szerinti áfa-arányosítás alkalmazását a vegyes használatú beszerzésekre vagy a meglévő raktárkészletekre.
A készletértékelési és nyilvántartási rendszerek hibás paraméterezése komoly adóbírság-kockázatot és jogosulatlan adólevonási vagy indokolatlan adófizetési eltérést eredményezhet a szeptemberi bevallási időszakban.
Kérdése van? Keresse az RSM áfaszakértőit!
2. Az érintett termékkör (vényköteles gyógyszerek) határainak bizonytalansága
A jogszabály az „orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek” kifejezést használja a kedvezményezett kör megjelölésére, anélkül azonban, hogy a fogalmat az Áfa törvény keretein belül pontosan definiálná. Ez a fogalmi hiányosság értelmezési bizonytalanságot okozhat a terméktörzsek adózási kódolásakor.
Kérdéses, hogy az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet szerinti egyes alcsoportok (V, KP, H, Ú, J, Sz, I) mindegyike automatikusan beletartozik-e a kedvezményes adómértékű körbe, vagy léteznek kivételek.
Gyakori hibaforrás a társadalombiztosítási (NEAK) támogatottság összekeverése a vénykötelességgel: sokan tévesen a támogatás meglétéhez kötik a kedvezményes kulcsot, figyelmen kívül hagyva, hogy a támogatásban nem részesülő, de orvosi rendelvényhez kötött termékek besorolása ettől eltérő logikát követhet.
Különös adókockázatot hordoznak azok a határterületi készítmények, amelyek egyszerre léteznek vény nélkül kiadható (OTC) és kizárólag orvosi rendelvényre kiadható kiszerelésben, illetve amelyek meghatározott indikáció vagy dózis esetén válnak rendelvénykötelessé.
3. Elszámolások teljesítési időpontjának megállapítása
A teljesítésigazolások kezelése az egyik legösszetettebb kérdéskör lehet, különösen a 2026. augusztus és szeptember hónapokat érintő áthúzódó elszámolási periódusokban.
Kockázatot jelenthet az a feltételezés, hogy a teljesítésigazolás kiállításának dátuma minden esetben egybeesik az Áfa tv. szerinti teljesítési időponttal, ami az alkalmazandó adómérték meghatározása során is bizonytalanságot okozhat..
Időszakos vagy több időpontot érintő elszámolások esetén a teljesítési időpont meghatározása különös körültekintést igényel, mivel az adott szerződéses és számlázási konstrukció több körülménye is releváns lehet.
További bizonytalanságot okozhat, ha a teljesítéshez vagy annak igazolásához további szerződéses vagy adminisztratív feltételek kapcsolódnak. Ilyen esetekben az adózási teljesítési időpont meghatározása egyedi vizsgálatot igényelhet.
4. Helyesbítő számlák és utólagos korrekciók adókulcsa
A szeptember 1-je előtti gazdasági eseményekhez kapcsolódó utólagos módosítások, árkorrekciók és számlajavítások kezelése során rendszeresen felmerülnek téves jogalkalmazási gyakorlatok.
Jelentős kockázatot rejthet magában az az eset, amikor az utólagos helyesbítés kizárólag a számlázott összeget vagy mennyiséget érinti, szemben azzal a speciális szituációval, amikor magát az eredeti teljesítési időpontot kell módosítani a bizonylaton.
A téves adómértékkel kibocsátott helyesbítő számlák nemcsak adókülönbözet megállapítását és mulasztási bírságot vonhatnak maguk után, hanem a számlabefogadó partnernél is adólevonási kockázatot teremtenek.
5. Bizományosi konstrukciók többszintű áfakockázatai
A gyógyszer-nagykereskedelemben és kiskereskedelmi disztribúcióban széles körben alkalmazott bizományosi értékesítés az áfa rendszerében kettős jogügyletet képez, amely az áfa adókulcsváltás idején fokozott ellenőrzést tesz szükségessé.
Mivel a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és a harmadik fél közötti ügylet adójogilag két önálló termékértékesítésnek minősül, a két szint teljesítési időpontja és adómértéke elválhat egymástól.
Ha egyetlen bizományosi elszámolásban vegyesen szerepelnek 2026. szeptember 1-je előtti és utáni értékesítések, a helyes eljárás attól függ, hogy a felek jogviszonya valóban időszakos elszámolásnak minősül-e, vagy csupán egyedi értékesítések utólagos pénzügyi kimutatásáról van szó.
A két konstrukció közötti téves minősítés a számlázási lánc mindkét oldalán jogosulatlan adólevonást vagy adóhiányt eredményezhet.
Hogyan kerülhetők el a milliós áfakockázatok a vényköteles gyógyszerek áfakulcs-változása kapcsán?
A vényköteles gyógyszerek 0%-os adómértékre történő átállása korántsem pusztán egy technikai paraméterezés. A törvényi átmeneti szabályok hiánya, az elszámolási konstrukciók specialitásai és a számlázási láncolatok összetettsége miatt a látszólag egyszerű szabályozás mögött komoly adóbírság-kockázatok húzódnak meg.
A nem megfelelően meghatározott teljesítési időpontok vagy a tévesen besorolt termékkörök utólagos adóhatósági ellenőrzések során jelentős korrekciós kötelezettséget vonhatnak maguk után.
Annak érdekében, hogy társasága elkerülje a téves számlázásból és a helytelen adómérték-alkalmazásból fakadó kockázatokat, javasoljuk az érintett szerződéses feltételek, teljesítésigazolási folyamatok és számlázási mechanizmusok szakértői felülvizsgálatát. Kérdéseikkel és konkrét szerződéses konstrukcióik minősítésével kapcsolatban forduljanak bizalommal az RSM Hungary tapasztalt adótanácsadó csapatához.
