A napelemes energiatárolók áfája egyre fontosabb kérdéssé válik a megújuló energia beruházásoknál, különösen akkor, ha a naperőműhöz kapcsolódó energiatároló-rendszer számlázása során el kell dönteni, hogy egyenes vagy fordított adózás alkalmazandó. A naperőmű-beruházások áfakezelése önmagában is összetett terület, az energiatárolók esetében pedig további bizonytalanságot okoz, hogy ezek a rendszerek műszakilag kapcsolódnak ugyan az erőműhöz, de nem minden esetben válnak az ingatlan elválaszthatatlan részévé. A helytelen áfaminősítés jelentős adókockázatot, áfalevonási problémát, és akár adóhatósági vizsgálatot is eredményezhet, ezért a beruházás megkezdése, vagy a számlázási gyakorlat kialakítása előtt érdemes szakértői adótanácsadást kérni.
Miért kérdéses a napelemes energiatárolók áfakezelése?
Az elmúlt években az energiapiac egyik legfontosabb kérdésévé nemcsak az vált, hogy hogyan termeljünk több megújuló energiát, hanem az is, hogy hogyan tudjuk ezt az energiát eltárolni és később felhasználni. Ez különösen igaz a naperőművekre és szélerőművekre, amelyek termelése időjárásfüggő és nem folyamatos. Az energiatárolás jelentősége azért is növekszik, mert nagyon gyors ütemben nő a megújuló energiatermelő kapacitások aránya. Egy bizonyos szint felett a villamosenergia-rendszer már nem tud hatékonyan működni megfelelő tárolási kapacitás nélkül. A tárolás így fokozatosan a megújuló beruházások természetes kiegészítő elemévé válik.
Egyenes, vagy fordított adózás
A napelemes kiserőművek létrehozásához kapcsolódó áfakérdéseket már körbejárták a szakértők. A napelemes energiatárolók esetében is az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy az adott beruházási elemre egyenes adózás vagy fordított adózás alkalmazandó-e.
Hiszen az energiatároló is egybeépül a földdel, ezzel szinte elmozdíthatatlanul a részévé válik. Azonban ezeknek a rendszereknek a sajátossága miatt az egybeépülés néhány csatlakozón keresztül valósul meg, melyek meglehetősen könnyen szétválaszthatóak, és ezzel az energiatároló extra bontási költség nélkül beépíthetővé és felhasználhatóvá válik egy új helyszínen.
Akkor sem vagyunk könnyebb helyzetben, ha azt vizsgáljuk, hogy születik-e az energiatárolóval kapcsolatosan földhivatali bejegyzés. A földhivatal ugyanis a jelenlegi gyakorlat szerint a kiserőművet jegyzi be a nyilvántartásba, és nem jelöli külön, hogy ehhez a kiserőműhöz kapcsolódik-e energiatároló rendszer is.
Az energiatároló beépül az ingatlanba?
A napelemes energiatároló rendszerek egyik sajátossága, hogy bár a beruházás helyszínéhez kapcsolódnak, a fizikai beépülés gyakran csak néhány csatlakozón, vezetéken és kapcsolódási ponton keresztül valósul meg. Ezek az elemek műszakilag viszonylag könnyen szétválaszthatók, így az energiatároló sok esetben jelentős bontási költség nélkül leszerelhető, áthelyezhető és más helyszínen újra felhasználható, megbontva az erőmű és az energiatároló „egységét”. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az energiatárolónak önmagában nincs funkciója, csak az erőművel együtt értelmezhető.
Mi a fő áfakockázat a napelemes energiatárolók esetében?
A legnagyobb kockázat az, hogy a kivitelező és a beruházó eltérően, vagy nem kellő mélységben vizsgálja meg az ügylet áfaminősítését. A kivitelező saját kockázatainak csökkentése érdekében szinte biztos, hogy egyenes adózással számlázza az energiatárolót. Mivel ezek a tételek több millió forint nagyságrendűek, nagyon fontos, hogy helyes-e ez a számlázás, levonásba helyezhetjük, visszaigényelhetjük-e a több millió forintos előzetesen felszámított áfát.
Az összeg nagyságrendje miatt az is reális kockázat, hogy az adóhatóság jogkövetési vizsgálatot indít, amelyben a beruházónak már konkrét dokumentumokkal, szerződésekkel, műszaki leírásokkal és adószakmai érvekkel kell alátámasztania az alkalmazott áfakezelést.
RSM szakértői támogatás: állásfoglalás, adókockázat-kezelés és adóhatósági képviselet
A napelemes energiatárolók áfája jelenleg olyan speciális terület, ahol egy általános számlázási gyakorlat követése önmagában nem nyújt kellő biztonságot. A helyes áfakezeléshez minden esetben az adott beruházás műszaki, szerződéses, engedélyezési és adózási körülményeit kell részletesen megvizsgálni.
Az RSM adótanácsadói ebben nyújtanak gyakorlati, beruházásra szabott támogatást. A fenti konkrét ügyben szakértőink egyeztettek az adóhatósággal, és részletekbe menő szakmai állásfoglalással segítettek tisztázni azokat a kérdéseket, amelyekre a jelenlegi szabályozási környezet nem ad minden esetben egyértelmű választ.
Az RSM támogatása nem merül ki az elméleti adószakmai értelmezésben. Adótanácsadóink segítenek:
- a napelemes energiatároló beruházás áfakezelésének előzetes minősítésében;
- a szerződések, műszaki dokumentációk és számlázási konstrukciók adózási szempontú áttekintésében;
- a fordított adózás vagy egyenes adózás alkalmazhatóságának alátámasztásában;
- az adóhatósági kérdésekre és jogkövetési vizsgálatokra való felkészülésben;
- szükség esetén az adóeljárásokban történő szakmai képviseletben.
Amennyiben Ön naperőműhöz kapcsolódó energiatároló beruházást tervez, már megvalósított projekt áfakezelését szeretné ellenőrizni, vagy adóhatósági vizsgálat során kell megvédenie álláspontját, érdemes még a számlázási és áfalevonási döntések előtt adószakértő bevonásával eljárni.
Összességében az energiatárolás ma már nem csupán egy kiegészítő technológia a megújuló energiatermelés mellett, hanem a jövő energiarendszerének egyik kulcseleme. A következő években várhatóan azok az energiarendszerek lesznek versenyképesebbek és stabilabbak, amelyek nemcsak energiát tudnak termelni, hanem azt hatékonyan tárolni és menedzselni is képesek, így egyre többször fogunk találkozni ezekkel a kérdésekkel.
