Facebook image
Mentés

Őszi adóváltozások 2022 – összefoglaltuk az új adócsomag legfontosabb részleteit

Október 18-án számos adónemet érintő adótörvény-változást tartalmazó javaslatcsomagot ismerhettünk meg, melyek jelentős módosítást tartalmaznak többek között a társasági adóval és a tartós befektetési számlával kapcsolatban, ugyanakkor az adminisztráció könnyítése, az adókötelezettségek egyszerűsítése irányába is mutatnak. Összefoglaltuk, melyek azok a fő adónemek, melyekben változásokra kell számítania az adózóknak.

Társasági adó-információkat tartalmazó jelentés – újabb adatszolgáltatási kötelezettség a multiknak

Az EU-s előírásokkal, és a multinacionális cégek adóterheinek transzparenssé tételével összhangban a multinacionális vállalatok egy újabb számviteli adatszolgáltatási kötelezettséggel számolhatnak. A jövőben azoknak a cégeknek, melyeknek a konszolidált bevétele két egymást követő évben a 275 millió forintot meghaladja egy társasági adó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteni. A jelentés elkészítésére az anyavállalat a kötelezett, és be kell mutatni benne az általános információkon túlmenően a bevételeket, az adózás előtti eredményt és a fizetendő társasági adót, valamint az esetleges forrásadót országonként. A jelentést minden évben nyilvánosságra kell hozni és letétbe kell helyezni. 

keresse szakértőnket!

Tartós befektetési számla – bővül a jogosultak köre

A javaslat szerint a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét jövő év elejétől – bizonyos feltételek mellett – kiterjesztenék a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványokra is. A Tao törvény egyidejű módosításával ezen alapítványoknál is biztosítva lenne, hogy a TBSZ-ből származó jövedelem ugyanúgy adózzon, mintha az alapítvány magánszemély kedvezményezettje kötötte volna a tartós befektetési szerződést. Ezáltal teljes adómentesség is elérhető az öt éves lekötési időszak végén a tartós befektetésből elért hozam vonatkozásában. 

Amennyiben a TBSZ az 5 éves lekötési időszak lejárta előtt feltörésre kerül, vagy a harmadik év végén részkivét történik, és ezáltal adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az adókötelezettséget az alapítványi vagyon terhére a vagyonkezelő alapítvány teljesíti. Ahhoz, hogy a vagyonkezelő alapítvány által a magánszemély kedvezményezettek részére megvalósuló kifizetéskor a tartós befektetésből származó hozam ne minősüljön adóköteles osztaléknak, fontos, hogy a vagyonkezelő alapítvány olyan nyilvántartás vezessen, amelyből egyértelműen megállapítható a TBSZ-ből származó hozam összege.

Könnyítések a katából kikerült, átalányadózást választó adózói kör számára

A tervezet szerint lehet a kata után is az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, mint adózási módot választani (korábban erre vonatkozóan tiltás volt a törvényben),valamint, ha valaki kikerült korábban az átalányadózásból, akkor a visszakerülésre vonatkozó tiltás időszaka is lerövidül. A kata után a legtöbben az SZJA-törvény szerinti átalányadózást választották, nekik kedvez a javaslat azzal, hogy az átalányadózók járulékbevallási gyakorisága negyedévesre ritkul. 

Iparűzési adó – kisvállalkozói kedvezmények

További könnyítést jelent az iparűzési adó területén a kisvállalkozókra vonatkozó tételes adózás (kisvállalkozás a tervezet szerint az a vállalkozás, melynek bevétele nem haladja meg éves szinten a 25 millió forintot, illetve kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot). Ennek lényege, hogy a bevételi sávokhoz a törvény rendel egy adóalap összeget, mely utáni adót évente egyszer, május végén kell befizetni, és adóbevallást sem kell benyújtani. A legkisebb mértékű tételes iparűzési adó 50 ezer Ft (2%-os ipa-kulccsal számolva),melyet 12 millió Ft éves bevételig lehet alkalmazni.

Reklámadó - marad a 0 százalékos adókulcs

Izgalmas fejlemény a reklámadó felfüggesztésének további meghosszabbítása 2023. december 31-ig. A reklámadó azon „digitális adók” közé tartozik, melyet a nemzetközi együttműködés keretében hazánknak meg kellett volna szüntetnie, ha az OECD a globális adóreform első pillére keretében kidolgozza a nemzetközi technológiai cégek egységes megadóztatását. Erre azonban eddig nem került sor, helyette a második pillér, azaz a globális minimumadó bevezetésére koncentráltak. A reklámpiaci szereplők fellépése nyomán azonban tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre, az reklámadó visszavezetésére egy évvel később kerülhet sor.

Illeték- szigorítás a kapcsolt vállalkozások ingatlanügyleteinél

Gyorsan lépjenek azok, akik most tervezik a cégcsoportjuk újrastrukturálását, és az egyik cégben egy nagyobb értékű ingatlan van, melyet szeretnének másik céghez csoportosítani.

A törvénytervezet szerint megszűnik az illetékmentessége az olyan kapcsolt cégek közötti ingatlantranzakcióknak, ahol a vagyonszerző előző évi nettó árbevételének kevesebb mint 50%-a származik ingatlanügyletekből.

Ugyanakkor a tervezet szerint illetékmentes lesz a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő vagyonszerzése is, tekintettel arra, hogy az alapítvány a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján az általa kezelt vagyon kedvezményezettje is egyben".

Jövedéki adó – változik a jelölt gázolaj fogalma

Jövedéki adó területen a módosítás a jelölt gázolaj fogalom meghatározását igazítja az uniós szabályozásban szereplő közös adóügyi jelölőanyag alkalmazásához. A változtatásból adódóan azon termékeket értjük jelölt gázolja alatt, amelyek Solvent Yellow 124 vagy ACCUTRACE PLUS jelölőanyaggal kerültek megjelölésre. Szintén az EU jövedéki szabályozásához történő igazítás érdekében változnak az adófelfüggesztési eljárásban az adómentesség igazolására szolgáló elektronikus okmányok. 

Vámigazgatás – pontosítás a vámbírsági eljárásban

A vámigazgatást illetően a vámhiányt nem eredményező vámbírság esetében történik pontosítás. A bírság mértékének megállapításához szükséges mérlegelés során a módosítás szerint az érintett gazdálkodó vonatkozásában egy éven belül kell csak vizsgálni a jogsértés gyakoriságát. Pontosításra került a figyelmeztetés, mint szankció alkalmazásának feltétele.  Amennyiben az érintett egy éven belül első ízben követi el a jogsértést és a további feltételeknek is megfelel, akkor vele szemben alkalmazható a figyelmeztetés.

Különleges munkavállalói résztulajdonosi program

KMRP résztvevők tagi részesedéseiket egy vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adhatják, melynek következtében részvényeiket majd az alapítvány kedvezményezettjeiként kapják meg. Ezzel összefüggésben módosítja a javaslat az Szja tv. szerzési értékre, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó szabályait.  A juttató társaságnál elismert költség, a vagyonkezelő alapítványnál illetékmentes lesz a juttatás.

E-töltőállomások- „de minimis" támogatások

Az elektromos töltőállomás a tervezet alapján „de minimis” támogatásnak minősülne, de választani lehet azt is, hogy ezt a támogatást az Európai Bizottság Válságközleménye szabályai alapján veszik igénybe. Fontos megjegyezni, hogy utóbbi egy átmeneti időszakra szól, azonban akik ezzel még is élnének, pozitívum, hogy az ezen a jogcímen kapott támogatások összege nem a de minimis korlátba fog beleszámítani. 

Az új szabályokat a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásában lehet alkalmazni, tehát az első alkalommal is lehet már dönteni arról, hogy a de minimis vagy a válságközlemény szabályai alapján veszik igénybe a kedvezményt. 

A „de minimis” támogatások olyan csekély összegű állami támogatások, mely támogatások összege maximált, azaz az ilyen jogcímen kapott támogatások együttes összege bármely három egymást követő évben nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forint összeget.

Áfa: két évvel hosszabbodik a kedvezményes áfakulcs

A javaslat szerint törvényi szintre emelkedne az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adómérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet -  amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz.

Jön az e-nyugta?

Az online pénztárgépek és a számlaadat-szolgáltatás eddigi tapasztalataira építve az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a digitalizáció gyorsulását is figyelembe véve a jövőben megújulhatna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné. Ennek első lépéseként a most benyújtott javaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

kérdés esetén forduljon szakértőinkhez!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom