Kiválással létrejött társaság beszámolókészítési és könyvvizsgálati kötelezettsége
Kiváláskor, a kiválással létrejött társaság esetében a jogelőd nélkül alapított vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ez vonatkozik a társaság beszámolójának típusára és arra is, hogy van-e könyvvizsgálati kötelezettsége a cégnek.
Egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedés
A beszámolóban egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben levő tulajdoni részesedéseket is, ha az nem a törvény fogalma szerinti tulajdoni részesedés. A részesedéseket első alkalommal az intézmény legutolsó mérlegében szereplő saját tőke értékén kell a könyvekbe felvenni a saját tőkével szemben.
Változott a gazdálkodó fogalma
A számviteli törvényben a gazdálkodó fogalma kiegészül a kulturális intézménnyel is. Így a jövőben a kulturális intézménynek is beszámolókészítési kötelezettsége van, amelyet a létrehozó szervezet állapít meg.
Pénzügyi lízing kötelezettség összege
A pénzügyi lízing formában megvalósított beruházás miatt a lízingbe vevőnél kimutatandó egyéb hosszú lejáratú kötelezettség összege a számlázott összeg és a mérleg-fordulónapot követő egy üzleti évben esedékes törlesztés különbözete lesz. Ebben az esetben tulajdonképpen egy pontosítás történt a megfogalmazásban, azzal, hogy a következő évben esedékes törlesztést le kell vonni és a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásnak, ha eltér a számviteli törvény előírásaitól, a kiegészítő mellékletben indokolva be kell mutatnia minden eltérést. Továbbá az eltéréseknek az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredménye gyakorolt hatását is.
Támogatások elhatárolása
Amennyiben a gazdálkodó támogatásra jogosult, a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos várható támogatás még el nem számolt összegét lehet kimutatni aktív időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben. Természetesen ennek feltétele, hogy a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.
Pótbefizetésre vonatkozó előírások
A pótbefizetés esetére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét a számviteli törvény kiterjeszti a vállalkozóra is, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is. Korábban ugyanis csak gazdasági társaság szerepelt a szövegezésben, ami most vállalkozóra változott. A PTK a szövetkezet esetében is lehetővé tette a pótbefizetést és a vállalkozó, mint fogalom magába foglalja a szövetkezetet is.
Módosult a létszám fogalma
A törvény létszámként az átlagos statisztikai állományi létszám-ot határozza meg.
Változott a független könyvvizsgálói jelentés tartalma
Az európai uniós irányelvi rendelkezések alapján módosult a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó előírás, mely szerint a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben véleményt kell mondania arról is, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
Kibővült az IFRS szerinti beszámoló
Az IFRS szerinti beszámolót készítő vállalkozásnak a beszámoló készítésekor az kormányok részére szóló jelentésre, illetve a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni.
Kiegészült az átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlege
Az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összegével, illetve a korábbi pótbefizetés-elengedés eredménytartalékban történő kimutatásával egészül ki az a rendelkezés, amely a jogutód vagyonmérlegében kimutatott eredménytartalék összegének meghatározását írja elő.
