Mentés

Közeleg az innovációs járulék első előlegfizetési határideje!

2019-től az innovációs járulék alól csak azon vállalkozások mentesülhetnek, amelyek a KKV-törvény valamennyi rendelkezését figyelembe véve partner és kapcsolódó vállalkozásaikkal együtt is kis- és mikrovállalkozásnak minősülnek. Az innovációs járulék, noha 0,3 százalékos mértékét tekintve eltörpül szinte valamennyi más adó- és járulékkötelezettségünk mellett, azonban adóalapját tekintve jelentős kiadást is jelenthet a szolgáltatásnyújtásra specializálódott gazdálkodók számára.

Figyelembe véve, hogy az innovációs járulék alapja megegyezik az adóalap kedvezményekkel nem csökkentett helyi iparűzési adó alapjával, azon gazdálkodók, akik alacsony anyagköltséggel, eladott áruk beszerzési értékével, közvetített szolgáltatással és alvállalkozói teljesítménnyel működnek, és amelyeket a K+F sem érinti, gyakorlatilag a nettó árbevételük után fizethetik – célját tekintve egyébként igen fontos – adókötelezettségségüket.

2019-től bővült az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre!

Míg 2005 és 2011, valamint utóbb 2015 és 2018 között az innovációs járulék fizetési kötelezettségét eldöntő mutatószámokat kizárólag a vállalkozások saját utolsó közzétett beszámolóadatai alapján kellett megítélni, addig 2019-től az innovációs járulék alól már csak azon vállalkozások mentesülhetnek, amelyek a KKV-törvény valamennyi rendelkezését figyelembe véve kis- és mikrovállalkozásnak minősülnek. 

Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:

  • összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és
  • az éves nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik érték a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg.

Mikrovállalkozások esetén: 

  • a létszámnak 10 fő alatt kell lennie, 
  • miközben a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg közül legalább az egyiknek nem szabad a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladnia. 

Figyelem, a partner- és kapcsolódó vállalkozások innovációs járulék szempontjából egybeszámítandóak! 

Ezek a határértékek nem módosultak, viszont fontos, hogy már nem önállóan, csak az adott gazdasági társaságra vetítve kell a besorolást elvégezni, hanem a partner- és kapcsolódó vállalkozásokkal összevontan kell figyelembe venni a létszám, nettó árbevétel és mérlegfőösszeg adatokat. Míg 2018-ban az adott vállalkozásnak az üzleti év első napján ismert utolsó (alapvetően a 2016. évi) éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kellett kalkulálnia, addig idén ezeknél a határértékeknél főszabály szerint a konszolidált éves beszámoló, ennek hiányában a partner- és kapcsolódó vállalkozások beszámolóiból származó összeszámított adatok alakulását kell figyelembe venni. A kis- és mikrovállalkozási kategóriába kerüléshez az kell, hogy a társaság (fentiek szerinti mutatószámai) két egymást követő lezárt beszámolási időszakban is teljesítse a fenti határértékeket. 

A rövid jogszabályismertető után vonjuk le a következtetést, hogy 2019. január 1-jére vonatkozóan minden vállalkozásnak újra be kell kategorizálnia magát. Elsősorban azok számíthatnak arra, hogy kikerülnek a kis- és mikrovállalkozói körből, akik egy cégcsoport tagjaként rendelkeznek kapcsolt, kapcsolódó vagy partnervállalkozásokkal. A korábbi egyszerű számítási metodikával szemben az új összeszámítási szabály miatt jelentősen bonyolódik a helyzet, hiszen például egy külföldi anyavállalat esetén a belföldi leányvállalat mutatószámaival össze kell számítani a cégcsoport más tagjainak mutatószámait is, amennyiben esetükben fennállnak a jogszabályban rögzített tulajdoni hányaddal és szavazati jogokkal kapcsolatos kritériumok.

Évi négy fontos határidővel kell számolni az innovációs járulékfizetés kapcsán, az első április 23.

Szorít az idő, hiszen akik az idei évtől válnak innovációs járulék kötelezetté, azoknak az első negyedévre vonatkozóan a 2019-re várható éves innovációs járulék kötelezettség időarányos részét április 23-ig be kell vallaniuk és meg kell fizetniük. A várható éves innovációs járulék kötelezettség összegét a második negyedéves előleg bevallása és befizetése előtt (amely idén július 22-re esik) szintén meg kell becsülni. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy amennyiben az első negyedév után változik a várható éves járulékkötelezettség, akkor a második negyedévi előleg eltér az első negyedévitől! 

Érdekesség, hogy május 31-ével - tehát még a második negyedéves előleg bevallását megelőzően - előlegbevallást kell benyújtani a 2019. július 1. - 2020. június 30. közötti időszakra, negyedéves bontásban a 2018. évi beszámoló adatait alapul véve. A kalkulációk köre itt nem áll meg, hiszen a vállalkozásoknak decemberben ismét meg kell becsülniük az éves szinten várható innovációs járulékkötelezettségüket, mivel december 20-ig adóelőleg kiegészítési bevallást kell tenniük és az esetleges adóelőleg különbözetet meg is kell fizetniük. Így éves szinten négy alkalommal is szükséges a kalkulációk elkészítése.

HatáridőÉrintett időszakTeendő
2019. ápr. 23.2019. 1. negyedév 1. negyedévi innovációs járulékkötelezettség bevallása és befizetése
2019. máj. 31. 2019. július 1. - 2020. június 30.Éves előlegbevallás, negyedéves bontásban a 2018. évi beszámoló adatai alapján  
2019. júl. 22.2019. 2. negyedév2. negyedévi innovációs járulékkötelezettség bevallása és befizetése (eltérhet az 1. negyedévi összegtől!)
2019. okt. 21.2019. 3. negyedév3. negyedévi innovációs járulékkötelezettség befizetése
2019. dec. 20.2019. 4. negyedév és 2019. év

4. negyedévi innovációs járulékkötelezettség befizetése 

Éves innovációs járulék adóelőleg kiegészítési bevallás és az esetleges adóelőleg különbözet befizetése

Az adókalkulációk és a bevallások elkészítéséhez a jogszabályok helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazásának ismerete is szükséges. Ezzel elkerülhetőek a cégcsoportokkal kapcsolatos összeszámítási hibákból (gondolunk itt a pontos adóelőleg kötelezettségekre is),az adóalanyiság téves meghatározásából és végül, de nem utolsó sorban, a bevallási határidők elmulasztásából adódó kockázatok. Adóhatósági ellenőrzés keretében a kötelezettség elmulasztásáért, vagy a ténylegesnél alacsonyabb összegű meghatározásáért adóhiány kerül megállapításra, amely után adóbírságot és késedelmi pótlékot is fizetni kell. A járulékelőleg bevallások elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén pedig a NAV mulasztási bírságot szabhat ki az érintett társaságokra.

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER