Az utóbbi években Magyarországon is egyre inkább teret nyernek azok a megoldások, amelyek a különböző jogszabályok által biztosított lehetőségeket és előnyöket kiaknázva képesek a munkavállalókat érdekeltté tenni a vállalat eredményes működésében, növekedésében. Az alternatív javadalmazási lehetőségek kereteit a vezetők és a munkavállalók tekintetében a személyi jövedelemadó törvény, az MRP törvény és a polgári törvénykönyv jelöli ki, meghatározva az egyes juttatási formák előnyeit és következményeit is.
Az értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek keretében a munkavállalók részére tagsági jogokat megtestesítő értékpapír (üzletrész, részvény) vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (vételi, jegyzési jog) juttatható, amelyek mindegyikéhez különböző, kedvező adózási feltételek is kapcsolódnak.
Miért érdemes munkavállalói értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszereket kialakítani?
A munkavállalói juttatási programok egyszerre biztosítanak a munkavállalók, vezető tisztségviselők, valamint a munkáltatók számára egyaránt kedvező adóterhelésű juttatást, továbbá a munkáltatók számára egy jól szabályozható, eredményes eszközt a munkavállalók elkötelezettségének biztosítása érdekében.
Ezek az ösztönzőrendszerek a vállalatra szabott, megfelelő kialakítás esetén növelhetik a munkavállalók lojalitását, a vállalkozás iránti hosszú távú elkötelezettségét, közvetlenül érdekeltté tehetik a munkavállalót a nyereséges működésben, a vállalat teljesítményének javulásában. Támogathatják a kulcspozícióban lévő alkalmazottak megtartását és toborzását. Mindez, megfelelő kialakítás esetén, kedvező adóvonzattal érhető el mind a magánszemély, mind a vállalkozás számára.
Milyen jövedelem adható egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerrel?
Ezeknek a rendszereknek a fő célja, hogy a munkavállalók tulajdonosi szemléletét, a társaság iránti elkötelezettségét erősítse és lehetőséget adjon a vállalkozásoknak kedvező formában erre ösztönözni munkavállalóit. Ezt jellemzően azáltal érik el, hogy a dolgozókat a vállalkozás nyereségéből osztalék, vagy értéknövekedéséből a juttatásként kapott értékpapírok eladása által árfolyamnyereség formájában jövedelemhez juttatják, de vannak ettől eltérő jövedelem juttatására lehetőséget adó ösztönzőrendszerek is. Egy-egy cég lehetőségeitől, illetve a tulajdonosi szándéktól függően kialakítható olyan ösztönzőrendszer, amely kizárólag csak az egyik szempont alapján részesíti juttatásban a munkavállalót, de olyan is, mely a nyereségből és az értéknövekedésből egyaránt részesedést kínál.
Mekkora megtakarítás érhető el egy részvényjuttatási program bevezetésével?
10 millió forint jövedelem adókövetkezményei | Nettó juttatás (Ft) | Bruttó juttatás (Ft) | Munkáltató összköltsége (Ft) | Nettó kifizetés aránya
|
Bérjövedelem adóterhelése | 10 000 000 | 15 037 594 | 18 195 489 | 54,96 % |
Osztalékjövedelem adóterhelése* | 10 000 000 | 11 764 706 | 11 764 706 | 85,00 % |
Árfolyamnyereség adóterhelése* | 10 000 000 | 11 764 706 | 11 764 706 | 85,00 % |
* Feltételezve, hogy a szociális hozzájárulás-fizetési felső határt a munkavállaló más jövedelmeivel eléri.
Milyen előnyei vannak egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszernek?
Egy ösztönzőrendszer esetében a munkáltató számára nem feltétlenül vagy nem kizárólag a kedvező adóterhelésű, ezáltal számára olcsóbb jövedelem juttatása a cél, hanem a munkavállalók megtartása vagy a nagyobb teljesítmény honorálása.
Az egyes értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek között több olyan lehetőség is van, melynek már jogszabály által is meghatározott feltétele elérendő célok kitűzése, vagy a juttatási feltételek megfogalmazása. Ugyanakkor ezek, a munkavállalók lojalitásának jutalmazására vonatkozó megoldásokkal együtt egy sokkal kevésbé szabályozott rendszerben, különböző opciós jogok alkalmazásával is szinte minden esetben rugalmasan kialakíthatók.
A személyi jövedelemadó törvény által meghatározott ún. munkavállalói értékpapírjuttatási program esetében például kötelező tartási időt ír elő a jogszabály. Ami azt eredményezi, hogy a munkavállaló az ennek keretében szerzett értékpapírból csak az értékpapír-juttatást követő második év leteltét követően szerezhet pénzbeni jövedelmet. A javadalmazási célú MRP pedig jellemzően feltételként írja elő, hogy a jövedelem juttatását a vállalkozás gazdasági teljesítményének javulásához kell kötni valamilyen objektív mutató megállapításával. Emellett az MRP szabályozása ugyancsak tartalmaz kötelezően előírt fenntartási időt.
Cégre szabható értékpapír-juttatási megoldások
A szabályozás többféle értékpapír-juttatási lehetőségnek enged teret, lényeges különbségeket meghatározva az egyes típusok között. A három fő juttatási csoport:
- törzsrészvény (javadalmazási MRP, munkavállalói értékpapír-juttatási program és hagyományos törzsrészvényjuttatás, illetve részvényopciók),
- elsőbbségi részvény (dolgozók és/vagy tulajdonosok részére),
- dolgozói részvény.
Az egyes ösztönzőrendszerek eltérő lehetőségeket biztosítanak az adókedvezmények, költségek, adminisztráció vagy nem utolsó sorban a tulajdonos számára biztosítékot, garanciákat nyújtó megoldások terén.
A juttatási programok közötti legfontosabb eltérések néhány fő paraméter meghatározhatók, ilyen például, hogy a juttatás milyen munkavállalói kört és létszámot fedjen le, milyen jogosítványokat biztosítson, a részesedéshez kapcsolódó jogok rugalmasan alakíthatók legyenek-e. Fontos, hogy milyen adóvonzatok jelentkeznek munkáltatói és munkavállalói oldalon, mennyire bonyolult a program működtetése, és a mekkora költséggel jár , s nem utolsó sorban, hogy milyen biztonsági megoldásokat ad tulajdonos számára.
Minden cégre kialakítható a testreszabott, számára leghatékonyabb és legkisebb kockázatot hordozó ösztönzőrendszer a fenti juttatási formák alkalmazásával. Azoban azt látni kell, hogy az értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer bevezetése igen összetett feladat. A legkedvezőbb megoldás kialakításához fontos az összes lényeges körülmény felmérése, a célok pontos meghatározása, és az implementáció gondos megtervezése. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy egy megfelelően kialakított program rendkívül hatékonyan támogathatja a vállalkozás munkaerő megtartó képességét, növekedését, hosszú távú eredményességét és hatékonyságát, ezáltal a tulajdonosi jövedelmek megőrzését, növekedését!