CbC-bejelentés – az amerikai-magyar megállapodás egyszerűsítést hozhat az amerikai végső anyavállalattal rendelkező magyar csoporttagoknak

Az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adókötelezettségek múlt évi bevezetése óta már sokat tisztult a kép, kinek és hogyan kell a CbC-bejelentést megtenni a NAV-hoz. A háromszintű transzferár-nyilvántartás keretében olyan országbeli végső anyavállatok esetében - pl. USA-beli végső tulajdonosnál –, amelyeknél nem működik az adóhatóságok közötti információcsere Magyarországgal, felmerül a kockázata, hogy a CbC-riportot a magyar tagvállalatnak is el kell készítenie (optimális esetben az anyavállalattól kapott riport alapján). 

Ez a kockázat először most, 2018 év végével jelentkezhet, a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó CbC-jelentések esetében. Mivel a 2016-os pénzügyi év vonatkozásában a magyar szabályok mentesítik a belföldi adózókat a jelentés benyújtása alól hasonló helyzetben, így a 2017-es pénzügyi év az első olyan év, ahol a 2018. december 31-ig létrejövő információcsere megállapodás hiányában a belföldi tagvállalat is jelentés benyújtására lehet köteles. 

A fentiek tükrében nagyon jó hír, hogy az USA és Magyarország a közelmúltban megkötötte a megállapodást, így van esély arra, hogy a kötelező formalitásokat ez év végéig mindkét szerződő állam lebonyolítsa, és így hatályba léphessen ez az információcsere is az illetékes hatóságok közt. Ez azonban még nem egy lefutott kör, így célszerű arról tájékozódni, hogy amennyiben mégsem lép hatályba ez a megállapodás, akkor az amerikai anyavállalat rendelkezésre tudja-e majd bocsátani a CbC-riportot a magyar CbC-jelentés elkészítéséhez.  

Tervezett adóváltozások 2019-től: taocsoport esetén mentesítés a transzferár kötelezettség alól 

Nagyon izgalmas lehetőségként kínálkozik a csoportos társasági adóalanyiság intézményének 2019-től tervezett bevezetése. Korábbi blogunkban már bemutattuk, hogy jelenleg mit lehet tudni a taocsoport tervezett szabályairól, mely kapcsolt vállalkozás lehet ilyen taocsoport tagja, hogyan kell az adóalapot meghatározni, milyen speciális szabályok vonatkoznak majd az elhatárolt veszteség vagy az adókedvezmények felhasználására. 

A taocsoport a transzferár területére is nagy hatással lehet, hiszen a csoporttagok közötti ügyletekre a jelenlegi tervezet alapján főszabály szerint nem kell majd alkalmazni – többek között – a TAO tv. 18. § (1) ill. (5) bekezdésében foglaltakat. Azaz a csoporttagok nem lesznek kötelesek a szokásos piaci árat megállapítani és ettől való eltérés esetén az adóalapot módosítani, valamint ezen ügyleteket dokumentálniuk sem kell majd.  

Ez a szabály olyan lehetőségek tárházát nyithatja meg gondolatban, miszerint akkor a csoporton belüli ügyletek dokumentálása, pl. a szerződések írásba foglalása, vagy a piaci ár kikötése és annak alátámasztása sem szükséges a csoportos adóalanyiság tagjának, ha másik csoporttaggal üzletel. Ezt semmiképpen sem javasoljuk! Többek között azért sem, mert a taocsoport tagjainak a piaci ár alkalmazásától való eltérése az egymás közötti tranzakcióik során az egyéb adónemekben, mint pl. áfa, helyi iparűzési adó, innovációs járulék még eredményezheti az adóalap módosításának a szükségességét. Így véleményünk szerint jobb, ha a csoporttagok egymás közti ügyleteik során is a piaci ár alkalmazására törekednek, még akkor is ha ennek dokumentálása transzferár szempontból nem lesz kötelező. 

Azok a vállalatcsoportok, melyek ennek a lehetőségnek a bevezetését fontolgatják nagyon kevés felkészülési ideje marad arra, hogy minden szempontból átgondolják ezt a lehetőséget és várható következményeket, hiszen az erre irányuló kérelmet 2019. január 1-e és január 15-e között lehet majd benyújtani, és ez a határidő jogvesztő.  

Hogyan kell elkészíteni a TP nyilvántartást a 2018-as adóévről?

Közeleg az éves transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje. Az érintettek számára a legfontosabb feladat, hogy idejében kezdjék el a nyilvántartás készítéséhez szükséges információk begyűjtését, különösen, ha külföldi végső anyavállalattal rendelkeznek és az nem tudja a rendelkezésükre bocsátani a 2018-as adóévre vonatkozó Master file-t. 

Fontos hogy mindez strukturáltan, teljes körűen történhessen meg, amelyhez az alábbiakat érdemes átgondolni a 2018-as transzferár nyilvántartások készítésére való felkészülés során:

  • Az új rendelet alapján a transzferár nyilvántartási kötelezettségnek 2018-tól a fődokumentum, valamint a helyi dokumentum elkészítésével kell eleget tenni. 
  • A fődokumentumot sok esetben várhatóan a végső anyavállalat készíti és bocsátja a csoporttagok rendelkezésére, de az is előfordulhat, hogy annak elkészítése a magyar vállalatot terheli majd. Ezt célszerű minél előbb kideríteni.  
  • A helyi dokumentum elkészítése várhatóan a magyar vállalkozások feladata lesz, hiszen a belföldi ügyletek részleteivel leginkább a magyar vállalkozások lehetnek tisztában. Bár a multinacionális vállalatcsoportok a helyi dokumentumhoz is gyakran rendelkezésre bocsátanak mintát,  jó ha tudjuk, hogy ezek a nyilvántartás-minták ritkán kerülnek megfelelő részletezettséggel kidolgozásra és gyakran a piaci ár alátámasztására alkalmazott benchmark tanulmány sem megfelelő. Így hasonló helyzetben mielőtt hátradőlünk, gondoljuk át, hogy szeretnénk-e annak a kockázatát bevállalni, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén derülhet fény arra, milyen hiányosságokban szenved a dokumentációnk. Ajánlott a dokumentáció felülvizsgálata, hogy az mindenben megfeleljen az új előírásoknak. Hiba észlelése esetén ugyanis az új TP-rendelet alapján van lehetőség a nyilvántartás módosítására, igaz sokkal formalizáltabb szabályok mentén, mint az új rendelet hatályba lépése előtt. 
  • Véleményünk szerint aggályos, hogy még jelenleg sem tisztázott, hogyan kell értelmezni a módosítási tilalmat, mely az önellenőrzés szabályaihoz hasonlóan az új TP-rendeletben megengedett választás jogszerű gyakorlása esetére rendelkezik úgy, hogy nincs helye módosításnak. Kardinális kérdés, hogy a piaci ár alátámasztására alkalmazott módszer kiválasztása is ilyen választási lehetőségnek minősül-e, és ha igen, akkor az adózók milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak, ha a dokumentáció felülvizsgálata során kiderül, hogy a piaci ár alátámasztására a korábbi nyilvántartásban szereplő módszer mégsem alkalmas. 
  • Korábbi transzferáras bejegyzéseinkben már kitértünk arra, hogy az új szabályok szerinti dokumentumok a korábbi években megszokotthoz képest bővített adattartalmat követelnek, és új elemként a dokumentáció részét képezik majd a dokumentált ügyletekről kötött írásos szerződések, ezek hiányában pedig azok részletes tartalmi leírása. 
  • Végül kiemelésre érdemes az is, hogy a jogalkotó megkívánja annak bemutatását is, hogy az alkalmazott módszer során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetőek az adózó éves beszámolójában foglalt adatokhoz. 

Kapcsolódó bejegyzéseink

Értesüljön az adóváltozásokról

hírlevelünkből!

Feliratkozom
 Tovább