Mentés

Utalványt kapnak a cég dolgozói? Változik a szabályozás 2019-től!

Az utalványok 2019-től gyökeresen átalakuló áfaszabályozása az utalványok számviteli kezelése, illetve más adónemek szempontjából is számos kérdést vet fel. Az új áfaszabályozás juttatási és elszámolási szempontból is komoly következményekkel járhat majd.

Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül illusztráljuk az utalványokhoz kapcsolódó adóváltozások lényegét. Példánkban egy bevásárlóközpont utalványkibocsátóként magyarországi ruházati boltokban beváltható, kizárólag ruházati termékekre (nem munkaruházatra) szóló egycélú utalványt bocsát ki. Az utalványt egy munkáltató juttatási célzattal megvásárolja tőle, majd átadja a munkavállalójának. Ezzel az utalvánnyal a dolgozó elmegy a bevásárlóközpontban lévő ruházati boltba (nem azonos az utalványkibocsátóval),ahol beváltja az utalványát. 

A jövő évtől hatályos áfaszabályozás értelmében a példában szereplő utalvány esetében már kibocsátáskor ismert az utalvány tárgyát képező termékértékesítés teljesítési helye és a fizetendő adó összege, így – ellentétben az idei utalványszabályokkal - már a bevásárlóközpont és munkáltató közötti ellenértékes átruházás is áfával terhelt termékértékesítésnek fog minősülni, amelyet a bevásárlóközpontnak számláznia kell az utalványt megvásárló cég felé.

A munkáltató oldalán ugyanakkor már az utalvány beszerzésének pillanatában ismert az ingyenes juttatási célzat, ezért a céget nem illeti meg az áfalevonási jog.

A 2019-től hatályba lépő új cafeteria-szabályozás hátrányosan érinti az adóköteles utalványjuttatásokat is

A jelenleg hatályos juttatási rendszerben a fenti példában említett típusú személyi jellegű egyéb kifizetés valamennyi munkavállaló számára vagy a munkavállalók belső szabályzatban (nem teljesítményalapon) meghatározott köre számára azonos feltételekkel és módon egyes meghatározott juttatásként adható. Vagyis a juttatásérték 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 19,5 százalék ehó-t kell fizetnie a munkáltatónak, azaz az utalvány dolgozó részére történő juttatásához 40,71 százalékos közteher fizetési kötelezettség is kapcsolódik. 

A cafeteria szabályozás jövő évi átalakítása nyomán a példában szereplő juttatás 2019. január 1-től már nem adózhat bérnél kedvezőbb módon, így a juttatónak egyrészt számolnia kell:

  • a juttatás költségeinek 40,71 százalékról 81,95 százalékra növekedésével, 
  • másrészt a juttatási értékébe értelemszerűen bele kell számítani a le nem vonható áfát is.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató egy bruttó 12.700 forintos  (nettó 10.000 forint) ruhautalványt szeretne juttatni a munkavállalónak, akkor az eddigi teher helyett összességében az alábbi költségekkel kell számolnia:

  • 2.865 forint szja (19.098 forint x 0,15)
  • 1.910 forint nyugdíjjárulék (19.098 forint x 0,1)
  • 1.337 forint egészségbiztosítási járulékok (19.098 forint x 0,07)
  • 286 forint munkaerőpiaci járulék (19.098 forint x 0,015)
  • 3.724 forint szociális hozzájárulási adó (19.098 forint x 0,195)
  • 286 forint szakképzési hozzájárulás (19.098 forint x 0,015)

(Adatok Ft-ban)

2018

2019

Dolgozói ruhautalvány bruttó összege

12.700

12.700

 Le nem vonható áfa összege

0

2.700

Járulékok összesen

5.170

10.408

Munkáltató teljes költsége

17.870

23.108

Látható tehát, hogy míg a jelenlegi szabályozási környezet  elsősorban a bármire korlátozás nélkül beváltható, illetve visszaváltható utalványokat "bünteti" a bérjövedelem közterheivel, addig jövőre már a jól körülírható termék(és szolgáltatás)körben beváltható utalványok is a legsúlyosabb adóterhelés alá esnek majd.

Utalványok tao és számviteli kezelése

Mindössze az jelenthet csekély vigaszt, hogy a megnövekedett közterhek természetesen jövőre is elszámolhatók lesznek az eredmény terhére. Az adóterhelés jelentős mértékű növekedésén túlmenően az ügyletek áfakezelésének számviteli, tao és hipa kezelésétől történő elválása okozhat majd további gondot. 

A példánál maradva a munkáltató egy utalványértékesítésről szóló számlát fog kapni bevásárlóközponttól, ugyanakkor a munkavállaló részére történő ingyenes átadás során nem kell áfa törvény szerinti bizonylatot (számla, nyugta) kibocsátania a munkavállaló felé, ugyanis az utalvány beszerzésekor nem illette meg az  áfalevonási jog,  így az ingyenes átadással nem valósít meg áfás ügyletet.

Azonban a beváltáskor a ruhabolt a dolgozó felé 2019-től nem fog termékértékesítést számlázni, ahogy azt eddig tette, hanem azt az utalványkibocsátó, példánk szerint a bevásárlóközpont felé kell majd kibocsátania, a magánszemély felé pedig számviteli bizonylat kibocsátásáról kell gondoskodnia. 

Látható tehát, az egycélú utalvány értékesítési láncolatában elválik egymástól az áfa tv. szerinti tranzakciókezelés és a számviteli elszámolás, utóbbi ugyanis továbbra is az utalvány beváltását fogja csak teljesítésnek tekinteni. 

Ez egyrészt azt jelenti, hogy:

  • Az utalványkibocsátó hiába számláz kibocsátáskor áfás értékesítést az utalvány megvásárló társaságnak, számviteli szempontból nem keletkezik nettó árbevétele, ezáltal tao és hipa alapja sem, hiszen a kibocsátó jövőre is a pénzeszközök növekedését fogja elszámolni az egyéb kötelezettségekkel szemben, 
  • az utalványt megvásárló munkáltatónál az utalványok pénzeszközként / munkavállalókkal szembeni kötelezettségként fognak megjelenni és jövőre sem fog ráfordítást elszámolni az utalvány beszerzése kapcsán (csak a kiosztáskor), 
  • a tao és hipa alapot képező nettó árbevétel így továbbra is a beváltónál fog megjelenni, ugyanakkor az a némileg ellentmondásos helyzet áll majd elő, hogy a nettó árbevételt megítélésem szerint nem az áfa tv. szerinti fikciót (a beváltó és a kibocsátó közötti értékesítést) dokumentáló számla, hanem a gazdasági eseményt dokumentáló – a beváltó által a magánszemély vásárló nevére kibocsátott számviteli bizonylat - alapján kell majd elszámolni. 

A fentiek alapján látható, hogy az áfaszabályozás változása túlmutat az áfa tv. szabályozási keretein, a szabályozási inkoherenciák pedig egy viszonylag egyszerű tranzakció során is bonyodalmakat okozhatnak. 

A fenti, szándékosan leegyszerűsített példát a gyakorlatban számtalan körülmény árnyalhatja, így további – elsősorban a bizonylatolás szintjén jelentkező - problémákat generálhat például az, ha a munkavállaló az utalvány névértékét meghaladóan vásárol ruhát és a különbözetet saját zsebből fedezi. A bizonylatoláson túlmenően már a munkáltató áfalevonási jogát, illetve a munkáltató által teljesített értékesítés áfaalapjának a meghatározását is érinti, amennyiben  a munkavállaló nem ingyenesen, hanem kedvezményesen jut hozzá az utalványhoz. Arról nem is beszélve, hogy  a munkavállalónál az utalvány névértéke és a kedvezményes ár közötti különbözet szja és járulékalapot is képez. 

A fentiek alapján kijelenthető: a 2019-től várható adóváltozások nem csak a kereskedőket, hanem az utalványok juttatóit is hátrányosan érinti majd. Ezért a munkáltatóknak érdemes átgondolni milyen kedvezőbb, vagy adómentes juttatási lehetőségek állnak rendelkezésre 2019-től.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább