Ha összegezni kellene, hogy a vám és nemzetközi kereskedelem terén hogyan állnak a tárgyalások, ma képtelenség ezt egyértelműen megmondani. Hiába követi szorosan a szakértő a brit hírportálokat, ha a szinte naponta megjelenő információk ellentmondanak egymásnak. Pedig a gazdálkodók részéről jogosak a kérdések, hogy a tárgyalások lezárásához közeledve mégis mire kellene felkészülni. Maradnak-e a britek a vámunióban, lesznek-e újra határok, milyen adminisztrációt kell majd végrehajtani az áruforgalomban a be és kilépés során, esetleg felmerülnek-e vámok vagy import áfa az EU és az elszakadt tagállam között?
Nagyon jó kérdések, de ma felelősségteljesen annyit lehet kijelenteni, hogy még mindig az a kérdés, hogy „kemény” Brexit vagy valamilyen más lesz majd a végeredmény, amelyről még ma is csak találgatni lehet.
Alapvetően érthető a fenti bizonytalanság, mivel példa nélküli, hogy egy tagállam elhagyja a megbonthatatlan egységként elképzelt Európai Unió közösségét. Nincsenek tapasztalatok arról, hogy a tárgyalásokban a kilépő milyen messze mehet el a követeléseket illetően, vagy belpolitikai csatározásainak köszönhetően maga sem tudja, hogy milyen messze szeretne eltávolodni. Azok az elemzők állnak a legközelebb az igazsághoz, akik azt mondják, hogy előbb a kilépési szándékot kellett volna tisztázni, majd azt követően a kilépés részleteit „könyvekbe” foglalni.
Lehet-e Brexit a vámunió fenntartása mellett?
Visszatérve a vám és nemzetközi kereskedelem területére, álláspontom szerint a kemény Brexit mellett voksolók lesznek a nyerők - már ha egyáltalán lehet ebben a folyamatban nyertesekről beszélni – több okból kifolyólag is.
Az egyik kardinális kérdés ma az, hogy a britek maradjanak-e az EU egyik legnagyobb vívmányának tekintett vámuniónak a részei. Vámszakemberként a véleményem, hogy erre kevés esély van, ugyanis a vámunió nemcsak a vámhatárok nélküliséget jelenti, hanem összehangolt vámszabályozást, a beszedett vámterhek elosztását, és egységes kereskedelempolitikai intézkedéseket. Ha valaki ennek a rendszernek a része marad, akkor felmerül a kérdés, hogy honnan hová lépett ki egyáltalán.
Az, hogy a legkardinálisabb kérdés a vámunió fenntartása vagy sem, az abból is megállapítható, hogy ez a híradások központi témája minden esetben. A tárgyalások éppen azért ilyen nehezek és összetettek, mert a kilépők szeretnének maradni is és menni is. A határok nélküliség a vámunió praktikus és számtalan előnyt jelentő megoldásai továbbra is jól jönnének, ugyanakkor a politika megköveteli, hogy el kell távolodni az EU-tól, elvégre ez volt a szavazás eredménye.
Köztes szintű, speciális vámadminisztráció jöhet?
Vámszempontból ami várható, - de ez is csak tanácsadói megérzés -, hogy az EU-t elhagyó tagállam nem lesz a vámunió része. A vele történő áruforgalom vámadminisztrációhoz kötött lesz, de az még teljesen nyitott, hogy milyen szintű lesz ez a jelenlegi harmadik országokkal szemben alkalmazott vámeljárásokhoz képest.
Várható, hogy speciális, eddig nem ismert kereskedelmi státusz fog létrejönni, amely a kereskedelmi forgalommal összefüggő közterhek és adminisztrációk terén lesz egyedi, vélhetően jelentősen megengedőbb, mint egy normál harmadik országgal szembeni. Svájcra és hasonló egyedi státusszal rendelkező országra kell gondolnunk, ahová magánszemélyként belépve nem érezzük, hogy harmadik országba érkeznénk.
Felvetődhet a kérdés, hogy miért ilyen nehéz ezekről a kérdésekről megállapodni, túl azon, hogy ilyen még nem volt? Álláspontom szerint annak is nagy jelentősége van, hogy a jelenlegi tagállamok árgus szemekkel figyelik, hogy mire jut az EU a kilépővel szemben.
Az Európai Unió jelenlegi életében a Britek kilépésének kvázi eredménye, az EU-val kötött megállapodás - azaz a közösséget elhagyó kilépése - utáni élete egyfajta minta lehet a többi tagállam számára. Egy közösségben - és ebből a szempontból az EU sem kivétel – mindig vannak, akik maradni és vannak, akik kilépni szeretnének. Eddig a csillagászat tudományát is elérő bizonytalansági szintű találgatás volt, hogy a különféle gazdasági potenciállal rendelkező tagállamok, hogyan élnének a közösségen kívül - maradva a csillagászatnál –, van-e élet egyáltalán néhány tagállamnak az EU-n kívül.
Ennek a kérdésnek az elméleti szintű megválaszolása véget ér azzal, hogy empirikus adatokkal fogunk rendelkezni, szembesülni a Britek unión kívüli életéről.
