Mentés

Az új adózás rendjéről szóló törvények

Az adóigazgatás rendjének megújítása alapvetően azt célozza, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújtson, segítse az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében. 2018-tól az egységes kódexjellegű szabályozás helyett azonban több törvény rögzíti, hogy az egyes adózási kérdésekben az adózókat és az adóhatóságokat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.

A 2017 novemberében elfogadott adóigazgatási rendtartásról (2017. évi CLI.) és az új adózás rendjéről (2017. évi CL.) szóló törvény oly módon kívánja ezt megtenni, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek és minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből. Az általános indokolás a fent leírtakon túl az újraszabályozás céljaként határozza meg a következőket: 

  • a lehetőségekhez mérten rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtését, 
  • az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítését, 
  • az önkéntes jogkövetés intézményesített támogatását a kötelezettségek teljesítésében, 
  • az eljárási határidők és a jogorvoslati rend felülvizsgálatával olyan eljárások kialakítását, melyek ésszerű időn belül lezárhatóak
  • az adóhatóság rendelkezésére álló információk, adatok hatékonyabb felhasználásával az adózókkal való személyes kapcsolatfelvétel esetköreinek szűkítését, továbbá 
  • az adózók adminisztrációs terheinek csökkentését, és az adókötelezettségeik teljesítésének megkönnyítését.

Új koncepció, új szerkezet

Az adóigazgatás egységes újraszabályozása során több törvényben kerül rögzítésre, hogy az egyes adózási kérdésekben az adózókat és az adóhatóságokat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. 2018-tól az alábbiak szerint tájékozódhatnak az adózók: 

  • Az adóigazgatási rendtartás (Air.) alapvetően olyan általános eljárási szabályokat tartalmaz, amelyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az adóellenőrzésekre jellemzőek. 
  • Az egyes adókötelezettségekre vonatkozó adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat külön törvényben találhatjuk meg, azokat az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tartalmazza. 
  • Egyes részletszabályok az adott jogterület anyagi jogszabályába – például Áfatörvény, Szjatörvény – kerülnek át a jelenlegi Art-ból.
  • A végrehajtási szabályokat is külön törvényben kereshetjük ezentúl.
  • Számos adóigazgatási szabály, amely eddig törvényi szinten volt rögzítve, a törvényből kikerülve alacsonyabb szintű, rendeleti szabályozást kap.

Az adóhatósági eljárást, mint egészet érintő legfontosabb változások

Az új törvényi rendelkezések az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel összhangban teljes körűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerültek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő ezzel az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározza a törvény azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni.

Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, a korábbi hét ellenőrzési típussal szemben a törvény csak két ellenőrzési fajtát nevesít. 

  • A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. 
  • Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.

Az ellenőrzési határidők tekintetében jelentős változások lépnek életbe 2018. január elsejétől

Az alap ellenőrzési határidők változatlanok maradnak: adóellenőrzés 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, valamint a megbízható adózók tekintetében megmarad a 180 napos maximális ellenőrzési határidő, mely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza. 

A vállalkozások számára igen pozitív változás, hogy bekerült a törvénybe egy objektív ellenőrzési határidő, amely szerint az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. Ennek következtében megszűnik minden ellenőrzési határidő nyugvási ok, így a törvény szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő pl. a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt. 

Az ellenőrzési határidő számításánál szinte teljesen megszűnik a határidő szünetelésének eddig jól ismert intézménye. A korábbi szüneteltetési okok alapján az ellenőrzési határidő meghosszabbítására lesz lehetőség. Indokolt esetben ugyanis továbbra is lehetőség lesz a határidő meghosszabbítására, így az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal hosszabbíthat, ám az ellenőrzés összességében a határidő meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 365 napot.

Hátrányosan érintheti a vállalkozásokat több változás is

Ilyen többek között az észrevételezési határidő jogvesztő jellegének bevezetése, mely határidő elmulasztása esetén már csak a határozat elleni fellebbezésben lehet kifogást emelni az adóhatóság megállapításaival szemben, az adóhatóság nem lesz köteles az abban foglaltakat figyelembe venni a határozat meghozatalakor. Ez a bírságok, késedelmi pótlékok kiszabásakor bírhat nagy jelentőséggel. Ezzel együtt fontos megemlíteni, hogy az észrevételezésre rendelkezésre álló idő 15-ről 30 napra emelkedik.

A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad a fellebbezés lehetősége az adóhatóság határozatai, végzései ellen. Lényeges változás azonban, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban a törvény szerint nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság külön felhívása ellenére nem terjesztette elő. 

Bővül a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés elleni fellebbezés felülvizsgálata körében. A törvény szerint, ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítani. Lehetőség lesz arra, hogy a felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen, amelynek keretében az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne. 

A fentieken túl a törvény szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyában, mind idejében. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül nyújtható be.

A becslés módszerére nézve - a jelenlegi szabályozástól eltérően - a törvény nem tartalmaz konkrét megkötéseket, mindössze generális jelleggel írja elő, hogy az adóhatóságnak a valószínűsítés során az adózási szempontból releváns tényekre, körülményekre, bizonyítékokra kell tekintettel lennie.

Az adóeljárásra vonatkozó részletszabályok változása

A törvény külön fejezetben szabályozza a NAV által többségében már most is nyújtott szolgáltatásokat. Új szolgáltatásként jelenik meg a kezdő vállalkozások támogatása, mely egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak lesz. Ennek során az adóhatóság személyes kapcsolatfelvételen keresztül kívánja majd mindazt a támogatást megadni, amely az önkéntes jogkövetés kialakulását segítheti. Szintén új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében.

A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan. Ugyanezen célból a NAV az egyes adózói minősítések lekérdezésére is adatbázist tesz elérhetővé a honlapján.

Jelentősen változnak az egyes bírságnemekre vonatkozó szabályok is:

  • A törvény szerint a NAV 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írna elő. 
  • A késedelmi pótlék mértéke, a jegybanki alapkamat kétszerese maradt ( jelenleg 1,80 százalék).
  • Az önellenőrzési pótlék mértéke továbbra is a késedelmi pótlék 50 százalékában, ismételt önellenőrzés esetén 75 százalékában kerül felszámításra.
  • A bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóbírság maximális mértéke 200 százalék marad. A továbbiakban az az adózó is 200 százalékos bírsággal sújtható, amely a hamis bizonylatot felhasználja.
  • Új jogintézményként kerül bevezetésre a feltételes adóbírság kedvezménye, amelynek lényege, hogy amennyiben az érintett adózó nem terjeszt elő fellebbezést a NAV-határozattal szemben, vagyis lemond jogorvoslati jogáról és ezáltal a határozat jogerőre emelkedik, akkor a kiszabott bírság 50 százalékát kell megfizetnie. A bírságkedvezményben részesülő adózó a jövőben rendkívüli jogorvoslattal nem élhet és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet sem terjeszthet elő.
  • A törvény (adó)kötelezettségek megszegése esetére általános bírságszabályként továbbra is fenntartja a természetes személy adózók esetében a 200 ezer forint, míg nem természetes személy adózók esetén az 500 ezer forint bírságmaximumot. Az „ügyfélbarát” adóhatósági koncepcióhoz igazodóan azonban a mulasztási bírság kiszabása bizonyos mulasztások esetén nem automatikus, annak alkalmazását kétlépcsős felhívás előzi meg.
  • A törvény egyszerűsíti a mulasztási bírság szabályozását és megszüntet néhány bírságtényállást, úgymint; a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság. 
  • Új fogalomként került be az adóeljárási rendszerbe az adóigazgatási eljárási bírság intézménye, amellyel az adóhatóság az adózói mulasztások alapuló magatartásokat kívánja szankcionálni. Az eljárási bírság mértéke a jogszabályban meghatározásra kerül, legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. Itt fontos megjegyezni, hogy a megbízható adózók, a kockázatos adózók, és az általános adózók is  azonos elbírálás alá esnek.

További kedvező változás a vállalkozások szemszögéből nézve az adóhatósági felügyeleti eljárás megszüntetése, illetve az adószám-felfüggesztés alkalmazásának eltörlése.

Az adózás rendjéről szóló törvényből az egyes anyagi jogszabályokba átkerülő szabályok

A törvényalkotó az új Art. koncepció kidolgozása során egyes – főleg az adatszolgáltatási és bejelentési, illetve változásbejelentési – kötelezettségek teljesítésének szabályait az egyes adónemekre vonatkozó törvényekbe telepítette át. Az alábbiakban ezeket a főbb változásokat emeljük ki:

1. Az Szjatörvénybe átkerülő rendelkezések:

  • A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezések 2018. január 1. napjától az Szja törvény 7. számú mellékleteként találhatók meg.
  • Az Szja törvény egyik új – szám szerint a 8. számú - mellékletét képezi majd az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje.
  • Az adózás rendjének átalakításával összefüggésben a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatásával kapcsolatos rendelkezések is az Szja törvénybe kerülnek.
  • Az Szja törvényben kapnak helyet a bevallási tervezettel kapcsolatos egyes részletszabályok, illetve ide kerültek át a munkáltató/kifizető által megállapított adó/adóelőleg utólagos módosításának a szabályai is.
  • Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza az adó- és járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályokat, azok is a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe kerülnek át.

2. Az Áfatörvénybe átkerülő főbb szabályok

Az általános forgalmi adó alanyok összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége, valamint ezek részletszabályai az Áfa törvény 4/A. mellékletében lesznek fellelhetők, ahogy a személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséről, illetve a új közlekedési eszköz értékesítéséről történő adatszolgáltatás szabályozása is. 

Az Áfatörvénybe kerül átemelésre az a rendelkezés, amelynek értelmében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az egyes gabonaféléket, olajnövényeket és fehérjenövényeket (Áfa tv. 6/A számú melléklete) és az egyes acélipari termékeket (Áfa tv. 6/B számú melléklete) értékesítő és beszerző adóalanyokat. 

Az adóalanyok az áfabevallásukkal együtt kötelesek úgynevezett összesítő jelentést adni partneri szinten azon általuk kibocsátott és befogadott számlák egyes adatairól, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 000 000 forintot. Ezen bejelentési kötelezettségre vonatkozó részletszabályozást az Áfatörvény 10. számú mellékletébe emeli át a jogalkotó. 

Szintén az Áfatörvény 10. számú melléklete fogja tartalmazni a számlaszintű adatszolgáltatást. Egyrészt 1 millió Ft-ról 100.000 Ft-ra csökken az az értékhatár, amelynek elérése esetén a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesíteni. Másrészt a kiállított, illetve kibocsátott számlák esetében nem a számlát kibocsátó áfabevallásának gyakoriságához köti az adatszolgáltatást, továbbá a számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmáról kéri az adatszolgáltatást.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a jövőben az Áfa-visszatéríttetési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az Art-ben kell keresnünk.

3. A társasági adó törvényben szabályozott új rendelkezések

A helyi adóról szóló törvénybe és a társasági adóról szóló törvénybe kerültek át az eltérő üzleti éves adózók adókötelezettségeire vonatkozó szabályok, melyek korábban az Art. 6. számú mellékletét képezték. Ezen felül a Tao tv. kiegészült egyes bevallási részletszabályokkal (külföldi vállalkozó belföldi építkezése, bevallást helyettesítő nyilatkozat, jövedelem –nyereség minimum, ingatlannal rendelkező társaság).

4.   Egyéb adónemekre vonatkozó törvényeket érintő változások

Az illeték megállapításának elévülésére vonatkozó rendelkezés 2018. január 1-jétől – változatlan normatartalommal – az Itv-ben jelenik meg. Az ingatlanszerzés bejelentésére vonatkozó szabályok az Itv. szabályai közé kerülnek át, az ingatlan-nyilvántartási eljárást igénylő jogügyletek bejelentésének részletszabályaival együtt. Az új szabályozás normatartalma változatlan, ám szövegezése egyszerűbb lesz. 

Az új adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jétől már nem tartalmaz hatásköri és illetékességi rendelkezést a helyi adóügyet, települési adóügyet intéző szervre nézvést. A helyi adóügyben, települési adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata (képviselő-testülete) a helyi adót, települési adót rendeletével bevezette.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre vonatkozó eljárási szabályok – érdemi módosítás nélkül –átültetésre kerülnek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvénybe. Ugyancsak átkerülnek a Tbj-be az adó- és járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó egyes rendelkezések. 

Kitekintés az évközi Art. módosításokra

A 2018 tavaszán elfogadott adócsomag is érintette az adózás rendjéről szóló törvényt, a legfőbb változások az alábbiak voltak:

  • Az egyik legfontosabb adókötelezettséget érintő módosításként említhető, hogy a belföldi gazdasági társaságoknak kötelező bejelenteniük a külföldi pénzintézeteknél vezetett valamennyi érvényes bankszámlájuk adatait. Az érintett társaságok 2018.01.01-én érvényes külföldi számlaszámaikat 2018.01.31-ig kötelesek az adóhatósághoz írásban, formanyomtatványon bejelenteni. Ezen kötelezettség elmulasztása a korábban elfogadottól eltérően az általános szabályok szerinti maximum 500.000 Ft mulasztási bírsággal szankcionálható. Ez a rendelkezés az új Art. 1. számú mellékletében az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok közt kapott helyet. 
  • A májusi törvény a gazdaságfehérítés érdekében az adófizetési biztosíték intézményének bevezetésével kívánta szigorítani az adóregisztrációs eljárás szabályait. Az adófizetési biztosíték jogintézményének bevezetése az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén jelentős, akik/amelyek új cégben kívánnak részt venni. A rendelkezés működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét.
  • A törvény értelmében az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozóknak is kötelező bankszámlát nyitni 2018.01.31-ig.
  • A módosítás pontosította a székhelyszolgáltató definícióját (magánszemélyeken kívül szervezetek is ennek minősülnek),továbbá előírta a székhelyszolgáltatást 2017.01.01-ét megelőzően igénybe vevők egyszeri bejelentési kötelezettségét.
  • A fentiekben már említett számlaszintű adatszolgáltatásra vonatkozó módosítás is a májusi adómódosításokkal került kihirdetésre, ám a 2017.07.01-től bevezetni kívánt 100.000 Ft áthárított áfa tartalmú számlákra előírt tételes jelentési kötelezettség hatálybalépését elhalasztották. Szintén 2018.07.01-re halasztotta el a májusi törvény a számlázó programok online adatszolgáltatását, azaz a számlázó programmal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését. A törvény indokolása szerint 1 éves felkészülési időt, önkéntes tesztüzemet követően, 2018.07.01-től kerülhet bevezetésre.
  • 2018. január 1-jétől az Air. 133. §-ban találhatjuk meg a súlyosítási tilalom áttörését jelentő májusi módosítást. A jelenleg hatályos Art. szabályai szerint a határozattal lezárt ellenőrzés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl, az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására nincs mód (súlyosítási tilalom). A módosítás azonban a súlyosítási tilalom alóli kivételt vezetett be, amely szerint, ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzési (felülellenőrzési) jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják, vagy postára adják (azaz az ellenőrzési eljárás egy éven befejeződik),az egy év leteltét követően is (de legkésőbb 18 hónapon belül) meghozható a korábbi határozathoz képest több adókötelezettséget előíró határozat. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább