Facebook image
Mentés

Újabb eszköz az adóelkerülés visszaszorítására – éles az országonkénti jelentés

Május 15-én kihirdették azt a törvénymódosítást, amely beemeli a hazai jogba a vállalatcsoportokra vonatkozó kötelező országonkénti (CbC) jelentést. A magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb kérdéseket és határidőket foglaljuk össze az alábbiakban; mikor kell egy magyar társaságnak CbC jelentést benyújtania, és az egyelőre különleges helyzetben lévő, az USA-ban végső anyavállalattal rendelkező társaságok mire számíthatnak az adatközlés kapcsán?

Mi a CbC jelentés lényege? 

Korábbi bejegyzésünkben  ismertettük a törvénytervezet főbb szabályait, amely szerint a jelentés az agresszív adótervezés és adóstruktúrák elleni fellépés eszközeként a több országban működő és adózó cégek főbb adatainak bevallását teszi kötelezővé, és ezzel átláthatóvá az adóhatóságok számára.

A jelentésre kötelezett vállalatcsoportok pénzügyi és operációs adatainak rendszeres közlése alapján az egyes államok adóhatóságai képet kapnak a multinacionális vállalatcsoport tagjainak - legyen az társaság vagy telephely – egy adott országbeli működéséről. Felmérhetik és értékelhetik az adókockázatokat pl. a transzferárazás, az adóalap erózió és a nyereségelvonás kapcsán. Bár adóhatósági megállapítást pusztán a CbC jelentésre alapítani nem lehet, de a NAV az országonkénti jelentés adatait az adózó adóellenőrzésre történő kiválasztása, illetve adóellenőrzés keretében történő vizsgálata során felhasználhatja.

Amikor a magyar csoport-tagnak kell CbC jelentést benyújtani

A jelentési kötelezettséget mindig az adott pénzügyi év (amelyről a jelentés készül) tekintetében kell megvizsgálni. Főszabály szerint a magyar társaságnak kell benyújtania a jelentést, ha végső anyavállalatnak minősül. Az első pénzügyi év, melyről jelenteni kell, a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti év, és a jelentés elkészítésére, valamint benyújtására a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónap áll rendelkezésre. Azaz a naptári éves magyar végső anyavállalatnak alapesetben 2017. december 31-ig kell a CbC jelentést benyújtania a NAV-hoz. 

A magyar társaság lehet a jelentés benyújtására kötelezett - noha nem minősül végső anyavállalatnak -, amennyiben: 

  • a végső anyavállalat olyan országban van, ahol nincs CbC jelentési kötelezettség
  • vagy a végső anyavállalat rendszerhiba miatt nem képes a jelentést benyújtani (azaz az anyavállalt országa felfüggesztette, vagy elmulasztotta az információ megosztását),amit a magyar adóhatóság jelez a magyar csoport-tag számára, 
  • az anyavállalat országának nincs olyan hatályos információcsere-egyezménye Magyarországgal, mely kifejezetten kiterjedne az országonkénti jelentésre és jelenleg ez a helyzet USA-Magyarország viszonylatában is!

Mi is pontosan a teendő az USA-beli végső anyavállalat esetében?

Tipikusan a nem EU-s adóügyi illetőségű (harmadik országbeli) végső anyavállalatok esetében fordulhat elő, hogy az adott országban van ugyan jelentéstételi kötelezettség, azonban nincs olyan hatályos információcsere-egyezmény, amely a CbC jelentésre is kiterjed. Így merül fel a magyar társaság CbC jelentésbenyújtási-kötelezettsége. Folyamatban van az a törvényjavaslat, amely az országonkénti jelentések cseréjéről szóló multilaterális egyezmény hazai jogba történő átültetését szolgálja, jelen állapot szerint 32 nem EU-s országgal. Köztük Brazíliát, Mexikót, Kanadát, a Kínai Népköztársaságot és az Orosz Föderációt, valamint Svájcot is megtalálhatjuk, nem szerepel ugyanakkor a listán az Egyesült Államok. Mindez nemcsak nálunk, de más EU-s országokban is fejtörésre adhat okot az amerikai végső vállalattal rendelkező csoport-tagok számára. 

Ugyanis hiába fog az USA illetőségű végső anyavállalat CbC jelentést benyújtani az USA-ban, ha azt hatályos információcsere-egyezmény hiányában a magyar adóhatóság nem kapja majd meg. Ekkor lehet megoldás, ha az USA-beli végső anyavállalat egy EU-s tagállambeli csoport-tagot jelöl ki a jelentés benyújtására, s ez mentesíti a magyar társaságot az önálló benyújtás alól. Ennek hiányában azonban – mindaddig, amíg az USA nem csatlakozik a CbC jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális egyezményhez, vagy kétoldalú megállapodás keretében nem biztosítja a CbC jelentés tekintetében az információcserét Magyarországgal -, a magyar társaságnak jelentést kell majd benyújtania. 

Adatszolgáltatási határidők, mulasztáshoz kapcsolódó szankció

A végső anyavállalatnak minősülő, vagy anyavállalatnak kijelölt magyar társaságra (a végső anyavállalat a magyar csoport-tagot is kijelölheti, hogy az összes EU-s tagállambeli csoport-taggal kapcsolatos országonkénti jelentést benyújtsa) egyaránt a végső anyavállalatra vonatkozó jelentésbenyújtási-határidő vonatkozik. 

Az önállóan jelentésre kötelezett magyar vállalatok adatszolgáltatási határideje a fent leírtaktól eltérően egy évvel később lép életbe. Első ízben a 2017. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évről kell az olyan magyar csoport-társaságnak jelentést beadnia majd, amely nem minősül végső anyavállalatnak, vagy nem jelölték ki anyavállalatnak. 

A magyar társaság:

Honnan származnak az adatok a jelentéshez:

CbC jelentés benyújtásának határideje

(naptári éves pénzügyi év)

végső anyavállalat

a magyar anyavállalat maga gyűjti össze

2017. december 31.

kijelölt anyavállalat

a magyar anyavállalatnak kijelölt társaság kikéri a külföldi anyavállalattól

2017. december 31.

önállóan jelentésre kötelezett

a magyar csoport-tag kikéri a külföldi anyavállalattól

2018. december 31.

Ha a magyar társaságnak a végső anyavállalattól kell kikérnie a jelentéstételhez szükséges adatokat, és azt teljes körűen nem tudja beszerezni, akkor ezt a körülményt – az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésekor – jeleznie kell a NAV részére. A hiányos jelentéstétel miatti 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának a zsinórmértéke az elvárható magatartás elve. Ennek alapján jelenleg még nehéz pontosan meghatározni, hogy szükség esetén mire lehet majd konkrétan hivatkozni a bírság alóli eredményes mentesüléshez, mindenesetre e szabály figyelembevételekor nem a mulasztást elkövető társaságot kell alapul venni, hanem az adott helyzetben lévő társaságok általánosan tanúsított magatartását. 

Milyen adatokat kell bejelenteni a NAV felé?

Az általános szabály szerint az adatjelentési kötelezettség minden céget terhel, amely olyan csoport tagja, ahol az előző évi konszolidált bevétel a 750 millió EUR-t eléri vagy meghaladja. A magyar csoport-tagnak adott pénzügyi év utolsó napjáig (kivétel az első évben, amikor is a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül),be kell jelentenie a NAV-hoz az alábbi adatokat:

  • a nevét, székhelyét és adóazonosító számát, 
  • a CbC jelentéssel érintett pénzügyi év utolsó napját, 
  • azt, hogy CbC jelentés benyújtására kötelezett (mint végső anyavállalat, anyavállalatnak kijelölt szervezet, vagy önállóan jelentésre kötelezett),vagy azt, hogy CbC jelentés benyújtására nem köteles.  Utóbbi esetben meg kell jelölnie azt a csoport-tagot és annak adóügyi illetőségét, amely a csoport nevében a CbC jelentést benyújtja majd. 

A gyakorlatban tehát a magyar társaságok jelentős részének ez év végéig már bejelentést kell tennie a CbC jelentéssel kapcsolatban a NAV-hoz a 2016-os üzleti év vonatkozásában. Ha változnak a bejelentett adatok, azt 30 napon belül jelenteni kell az adóhatóságnak.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom