Facebook image
Mentés

Adó és vámeljárások - túl magas a cégek terhe

Vámfelmérésünk eredménye azt mutatja, a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslati illetékek mellett a pótlólagosan kiszabott vám- és adóterhet, valamint a bírság összegét is a jogerős határozat előtt kell befizetni. A bírság pedig a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Ez egyrészt túlzott mértékben visszatarthatja a cégeket a jogorvoslattól, másrészt túl nagy anyagi terhet ró a gazdálkodókra.

A vám és adóhatósági határozatok elleni jogorvoslat túl költséges, hosszú és bizonytalan kimenetelű

Felmérésünkben megvizsgáltuk, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást. Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adó vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő. 

A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével a következő okokból: 

  • az eljárási költségek magas mértéke, 
  • a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiánya
  • illetve a hosszadalmas eljárás miatt

Túlzott terhet rónak a cégekre a jogorvoslat előre kifizetendő terhei

A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét és a jogorvoslati eljárás költségeit.

Vámeljárások – Eljárási illeték és szankciók

A válaszadók túlnyomó többsége, cégmérettől ésszektortól függetlenül támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankciója csak a szankció alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően ker üljön megállapításra.  Ugyanennyien vélik úgy,  hogy az adó és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a gazdálkodóknak a jogorvoslati eljárás végen kellene teljesíteni, amennyiben a fellebbezés megalapozatlan volt.

Jogszabály-módosításra lenne szükség

A felmérésben nagyvállatok és kisebb gazdálkodók is részt vettek, a 100 válaszadó társaság kétharmada egymilliárd forintot meghaladó árbevételű cég, negyede pedig 300 millió forint árbevétel alatti társaság. Az iparági megosztást tekintve a vámeljárásokkal érintett termelő és gyártó, valamint kereskedő szektor, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók, fuvarozók és vámügynökséget működtető vállalatok véleménye is tükröződik az eredményekben.

A válaszok alapján a szabályozásváltozás iránti igény tekintetében egyöntetű vélemény rajzolódótt ki. A felmérés eredményei egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók anyagi terheit. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és a szankciók kiszabásának időpontja terén. A szabályozó államnak is az az érdeke, hogy a jól prosperáló és szabályosan működő vállalatok számára élhető keretek álljanak rendelkezésre, ezért érdemes a vámszabályok és az adószabályok peremfeltételeit összehangolni, és utóbbiakhoz igazítani ott, ahol azok jól működnek.   

Az önellenőrzés még nem gyakorlat, noha az ismert, hogy a szankciók elkerülését segítené 

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a gazdálkodók milyen mértékben vannak tisztában a szankciókra, valamint azok elkerülésére és kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel. A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció, ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit, míg több mint 27 százalék semmilyen módon nem végez utóellenőrzést. Így az is elmondható, hogy a cégek gyakorlatában is van tér a fejlődésre. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom