Mentés

Mikor hiteles a számla tartalmilag, vitatható-e az áfa levonási jog?

Korábbi bejegyzésünkben az áfa levonással összefüggésben a számla formai hibáját jártuk körül, az alábbiakban rátérünk a számla tartalmi hitelességének kérdésére.

Az állami adóhatóság (NAV) áfa adónemben kiadott megállapításainak döntő hányada az adólevonási jog elvitatására épül, ezek jellemző problematikája a számla tartalmi hitelességének és ezzel összefüggésben a gazdasági társaságtól elvárható magatartás kérdésének megítélése. 

A számla tartalmi hitelessége

A számla tartalmi hitelességének kérdése a gyakorlatban egyet jelent a számlában foglaltak valóságtartalmának, negatív megközelítésben a számla fiktivitásának kérdésével. A fiktív számlázás esetén az adólevonás kapcsán alkalmazandó legfontosabb rendelkezés, hogy ha az ügyletben szereplő egyik fél szabálytalanságot követett el, de az adóhatóság objektív körülmények alapján nem bizonyítja azt, hogy ezt a másik adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, akkor erre tekintettel nem lehet megfosztani őt adólevonási jogának gyakorlásától.

A következőkben kiemelünk néhány olyan objektív körülményt, amelyet az adóhatóság sok esetben nem megfelelően, helytelenül értelmez, és így megalapozatlanul fiktív számlázást állapít meg.

A gazdasági társaságoktól elvárható magatartás kérdése

Az adóhatóságnak figyelembe kellene venni, hogy amennyiben a vállalkozás az ügylet során jóhiszeműen és gondosan jár el – függetlenül a partnere által tanúsított magatartástól és adókötelezettségeinek teljesítésétől –, akkor rá hátrányos következmény nem hárulhat.

Még mindig tipikusan megjelenő probléma, hogy a NAV az ellenőrzések alatt a vállalkozásoktól követeli annak vizsgálatát,  hogy a számlázási láncolatban részt vevő vállalkozások rendelkeznek-e a gazdasági események megvalósulásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Ilyen esetekben sajnos előfordul az is, hogy a számlát befogadó társaság terhére esik az, ha a vállalkozás partnere nem vallotta be, fizette meg a számlában feltüntetett áfa-t. Bár ezek, a számlakibocsátó érdekkörébe tartozó hibák nem a gazdasági ügylet megtörténtének hiányát bizonyítják, az adóhatóság mégis előszeretettel vonja le azt a következtetést, hogy ezek a körülmények képesek annak közvetett bizonyítására, hogy a vizsgált gazdasági esemény a valóságban nem történt meg.

A NAV 2015. év végén kiadott útmutatója nem kimerítő felsorolásként, de már elvi szinten tartalmazza a vállalkozások terhére nem róható magatartásokat. Az egységes jogalkalmazás kialakítását támogató útmutató alapján egyértelműen nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag olyan, a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra alapozva, amelyről a számlabefogadó nem tudott, illetve nem tudhatott, arra ráhatása nem lehetett. 

Ide tartoznak az alábbi esetek: 

  • Önmagában az a tény, hogy az érintett termékek, szolgáltatások korábbi és későbbi értékesítését terhelő áfát bevallották-e, befizették-e, nem befolyásolja az adóalany előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogát. 
  • Nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag azon az alapon sem, hogy a számlatömb, amelyből a kérdéses számlát kiállították, nem a számlakibocsátó által került megvásárlásra, illetőleg azt a számlakibocsátó szigorú számadású nyomtatványként nem vette nyilvántartásba. 
  • Az a körülmény, hogy a számlákon szereplő számlakibocsátó nem rendelkezett a szükséges munkaerővel, tárgyi eszközökkel, vagyonnal, vagy az ügyletet nem tüntette fel a könyvelésében, önmagában, más bizonyítékok hiányában, nem elegendő a számlát befogadó adóalany adólevonási jogának megtagadásához.

Az adólevonási jog érvényesítéséhez a szokásos, az adóhatóság által meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl – amennyiben az adókijátszás gyanúja nem merül fel – nem várható el a vállalkozásoktól, hogy ellenőrizzék a számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, képes-e azok szállítására, áfa bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz-e. Ahogyan ez sem elvárható, hogy a számlakibocsátó partner munkavállalóinak státuszát a számla befogadója ellenőrizze és megvizsgálja, hogy dolgozók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, a számlakibocsátó bejelentette-e őket.

E témakörben következő bejegyzésünkben az adóhatóság által vizsgált objektív körülményekből a számlázási lánccal, pénzügyi teljesítéssel foglalkozunk majd, előző bejegyzésünk pedig itt olvasható.

A bejegyzés a szerző 2016. évi Áfa-kalauzban megjelent cikke alapján készült.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Honlapunk működése során sütiket használunk annak érdekében, hogy az egyes funkciók az oldal látogatóinak számára is kényelmesebben elérhetőek legyenek, illetve honlapunk használatáról statisztikai adatokat kaphassunk. A honlapunk használatára vonatkozó statisztikai adatokat a Google Analytics szolgáltatása biztosítja számunkra. A statisztikai adatok nem alkalmasak arra, hogy az oldal látogatóit beazonosítsuk, róluk bármilyen személyes adatot rögzítsünk. A felhasználói szokásokról kapott kép sem az egyénre, hanem az oldalra látogatók összességére vonatkozóan tartalmaz információkat. A hozzájárulás mérlegelése során kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik az alkalmazásával jobban átláthatjuk, hogy mi érdekli a holnapunkra látogatókat és ennek köszönhetően olyan anyagokat tudunk feltölteni, amelyek várhatóan nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A sütik engedélyezése esetén a Google a felkeresett honlapok alapján olyan hirdetéseket jeleníthet meg, amely számot tarthat az Ön érdeklődésére. A sütikkel átadott információk ebben az estben sem tartalmaznak semmilyen személyes adatot. A sütik alkalmazásával kapcsolatban az Ön által használt böngésző Súgó menüje további információkat tartalmaz. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt tudja elolvasni. Tovább