Facebook image

2014. december elején kihirdetett a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (K+F+I) szóló 2014. évi LXXIV. törvény újra fogalmazta az innovációs járulékfizetésre kötelezettek körét.   Az innovációs járulékfizetés alóli mentesülés szabályozása visszatért a 2012. január 1-ét megelőző megfogalmazásra.

Az új háttérjogszabály a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény  (Kkv törvény) 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokat mentesíti az innovációs járulék alól. Vagyis egy gazdasági társaság mikro- vagy kisvállalkozásként történő besorolásánál a Kkv törvénynek csak a létszám, illetve éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg adatait kell vizsgálni, nem pedig az egész Kkv. törvényt. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a fenti mutatókat csak az adott társaság szintjén kell vizsgálni!

Mit tehet az a szerencsés vállalkozás, amely 2015-re már mentesül az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól, de az előző évi adatai alapján mégis előleg fizetésére lenne kötelezett? Az adózás rendjéről szóló törvény 42. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó kérje, adóelőleg fizetési kötelezettségének mérséklését (akár nullára is),ha – mint az innovációs járulék esetében is – az adóelőleg fizetését a korábbi időszak kötelezettsége határozza meg. Így azok, akiknek idén már nincs innovációs járulékfizetési  kötelezettségük egy formához nem kötött kérelemmel élhetnek e jogukkal még az előleg fizetési kötelezettség esedékességét megelőzően. Ezt az álláspontot erősíti meg a NAV 2015. március 12.-én kiadott közleménye is.

Fontos hangsúlyozni, hogy az a vállalkozás, amely a kérelmet elmulasztja beadni, vagy csak később teszi meg, az az innovációs járulék-előlegfizetési kötelezettség alól nem mentesül. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom