A foglalkozások felsorolása helyett itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy a művészet és a sport világában élők és dolgozók azok a szerencsés kiválasztottak, akik beléphetnek az ekho szerinti adózás hatálya alá.
A rendszer egyik alapvető sajátossága, hogy a megfelelő foglalkozást folytató magánszemély is csak akkor kerül e kivételezett adózási helyzetbe, ha erre irányuló nyilatkozatot tesz.
Az ekho alapvető lényege, hogy egy adó megfizetésével gyakorlatilag az összes adókötelezettséget le lehet tudni. Megfizetésével ugyanis az alábbi közterhek teljesülnek:
- a szociális hozzájárulási adó, a kifizetőt terhelő közterhek;
- a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulékok;
- a személyi jövedelemadó.
Az evához hasonlóan az ekho csak meghatározott mértékű bevétel esetén alkalmazható. Ez alapesetben évi 25 millió Ft abban az esetben, ha a magánszemély általános szabályok szerint adózott jövedelme eléri az év első napján érvényes minimálbér 12-szeresét, vagyis 2012-ben minimum 1 116 000 (12*93 000) Ft után megfizette az általános szabályok szerinti közterheket. Amennyiben ez a feltétel nem valósul meg, úgy a 25 milliónak olyan hányadát kell venni, amilyent a jövedelem a minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel. Az ekho-kalkulátor működése éves szintű jövedelmet feltételez.
Az alábbi esetekben az ekho választásának bevételi előírásai eltérnek az általános szabályoktól:
- nyugdíjas esetén minden esetben évi 25 millió Ft a bevételi határ (vagyis nem kell arányosítani, ha a jövedelem nem éri el a minimálbér 12-szeresét);
- amennyiben a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatalos sportolója, úgy ez az összeg évi 100 millió Ft lehet;ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya),úgy ez az összeg évi 50 millió Ft.
A törvény az összeghatár kapcsán meghatároz csökkentő tételeket is:
- az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély eva alapjába tartozó bevételét le kell vonni az összeghatárból;
- csökkenteni kell az összeghatárt azzal az összeggel is, amely az eva törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhot választó tagját a társasági szerződésben előírt arányban megilleti
Ha egy eva alany egyéni vállalkozó számlát ad, akkor a számla szerinti bevételre az ekho nem alkalmazható. Emellett az eva alapjába tartozó bevétel az ekho alkalmazásának összeghatárát csökkenti.
Ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatóval fennálló munkaviszony keretében folytat ekho választására jogosító tevékenységet, a munkáltató csak a minimálbér feletti rész esetén veheti figyelembe az ekhos nyilatkozatot. A mindenkori minimálbér után az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket mind a magánszemélynek, mind pedig a kifizetőnek. Ez az előírás nem vonatkozik a nyugdíjasokra, illetve azokra, akik már nyilatkoztak arról, hogy más munkáltatónál kapott jövedelemre már megfizették a minimálbér után az általános szabályok szerint a közterheket.
Amennyiben ez az eset áll fenn, úgy bérkalkulátorunkkal kiszámolhatja a minimálbér után az általános szabályok szerint fizetendő közterheket.
Végül lássuk, hogy mit is jelent az ekho szerinti adózás a számok tükrében. A magánszemélynek alapvetően 15 százalék ekhot kell fizetnie, azonban ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, amely 2012-ben 21 700 Ft/nap, úgy a bevételt 11,1 százalék ekho terheli. Amennyiben a magánszemély valamely EGT-államban biztosított, abban az esetben a magánszemély bevételét 9,5 százalék ekho terheli. (Ez esetben az A1-es igazolást be kell mutatni a kifizetést megelőzően!)
A magánszemélyen felül a kifizetőt is terheli ekho-fizetési kötelezettség, amelynek mértéke 20 százalék, kivéve, ha EGT-államban biztosított személy részére teljesítik a kifizetést. Ebben az esetben a kifizetőt nem terheli ekho fizetési kötelezettség.
Amennyiben a magánszemély nyilatkozatot tesz arról, hogy a kifizetőt terhelő ekhot átvállalja, úgy a kifizetőnek nem keletkezik ekho fizetési kötelezettsége, azonban a magánszemély köteles megfizetni a kifizetőt terhelő 20 százalékos ekhot is.
Látható tehát, hogy a több millió adófizető magánszemély közül csak kevesen adózhatnak az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerint. Az adózási forma az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mintájára a foglalkoztatás terén a magánszemélyek részére teremtette meg a könnyített adminisztrációjú adózás lehetőségét. Tömören megfogalmazva elmondható, hogy ez az adózási forma mindenkinek jó. Egyszerű, átlátható és követhető. Maga a törvényi szabályozás is üdítően rövid, könnyen megérthető és ezáltal betartható előírásokat tartalmaz. Sajnos messze még az az idő, amikor minden munkavállaló a jelenlegi egyszerűsített közteherviselési hozzájáruláshoz hasonló rendszerben fizetheti meg a közterheket a teljes bevétele után.