Mentés

Enyhébb szankciók a bérkompenzációs szabályokban

Napokon belül enyhébbé és világosabbá válnak a bérkompenzációval kapcsolatos szabályok: jövő héten kerül sor az erről szóló  törvénymódosítási javaslat zárószavazására, és semmi okunk kételkedni abban, hogy az Országgyűlés rá is bólint a tervezetre.

Szinte borítékolható tehát, hogy a vállalkozások számára előnyösebb helyzet áll elő a jelenleginél. Az ugyanakkor még ebből a törvénycsomagból sem derül ki, hogy pontosan miként igényelhet majd támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az elvárt béremelésnek eleget tevő munkáltató.

Lássuk a részleteket! A törvénymódosítással először is pontosítják, mely költségvetési támogatásokban nem részesülhet az a munkáltató, amely az adóváltozások miatt a nettó keresetek megőrzéséhez szükséges, úgynevezett elvárt béremelést nem hajtja végre. A tilalom alól kikerül

  • az a költségvetési támogatás, amelynek nyújtására éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében kerül sor,
  • a nem állami intézmény fenntartójának nyújtott normatív és egyéb hozzájárulás, valamint
  • a 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatások (agrár és mezőgazdasági támogatások).

Az elvárt béremelésnek a munkavállalók legalább kétharmadánál kell eleget tenni. Ahhoz, hogy ez a rendelkezés a munkaerő-kölcsönző cégek számára is „emészthető” legyen, a javaslat világossá teszi, az ő esetükben mit kell érteni a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám alatt. A változás lényege, hogy figyelmen kívül lehet hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz kerül, ahol a kölcsönvevő – az általa tett nyilatkozat szerint − saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek. Ugyanez a logika érvényesül az iskolaszövetkezetek esetében is. (A róluk szóló részletes szabályokat egyébként még a mostani módosító csomagba is további módosító javaslatokkal emelték be a zárószavazás előtt.) Vagyis náluk is figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató munkavállalót, aki olyan céghez kerül, amely - az általa tett nyilatkozat szerint - nem valósította meg a munkavállalók legalább kétharmadát érintő béremelést.

Szintén a munkaerő-kölcsönző cégekre tekintettel pontosítják a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezményi szabályokat is. Ezek szerint a munkaerő-kölcsönző cégek akkor és azon munkavállalóikkal kapcsolatban minden további nélkül érvényesíthetik az adókedvezményt, akiknek munkaviszonya nem munkaerő-kölcsönzésre irányul (vagyis akik nem kikölcsönzött vagy kikölcsönzendő munkavállalók). Szintén lehetőség nyílik a kedvezmény igénybe vételére azon kölcsönbeadott munkavállalók kapcsán, akiknek a bérét a kölcsönvevő cég hasonló munkakört betöltő olyan saját munkavállalóinak béréhez igazították, akik esetében az elvárt béremelést a kölcsönvevő végrehajtotta.

E szőrszálhasogatónak tűnő részletszabályokra azért van szükség, mert a munkaerő-kölcsönző cégek a szociális hozzájárulási adónak ugyan alanyai, és ezzel a bérkompenzációs adókedvezmény lehetséges haszonélvezői, ám a bérek meghatározásának joga több esetben a munkaerőt bérbe vevő vállalkozást illeti meg.

További könnyítés még, hogy a javaslat lehetővé teszi: a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést. Itt ugyanakkor feltételül szabták (szintén a napokban elfogadott módosító javaslatokkal),hogy a béremelésre az adott évben sor kerüljön. Meghatározták azt is, hogy ilyen esetekben a már bevallott szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét nullára kell módosítani, ezzel párhuzamosan pedig ezek mértékét a visszamenőleges béremelésről szóló, adott havi bevallásban a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével kell bevallani. Vagyis nem a korábbi bevallásokat kell utólag módosítani.

Újdonság még az is, hogy az adókedvezmény vizsgálatakor a revizorok szemet hunynak afelett, ha az elvárt béremelésből kimaradt a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók maximum 10 százaléka, vagy az elvárt és a tényleges béremelés különbsége munkavállalónként nem haladja meg a 300 Ft-ot. Ennél nagyobb eltérések esetén az adóhatóság már adókülönbözetet állapíthat meg.

A bérkompenzációról szóló szabályok még egy részterületre kiterjednek majd a jövőben. Az nyilvánvaló, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény esetében a részkedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér. Azoknál az eseteknél azonban, amelyeknél a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a vállalkozás által külföldre kiküldött munkavállaló kiküldetést megelőző egy évben elért alapbérének havi átlaga, e szabály nem alkalmazható egyértelműen. Ezért a friss törvényjavaslat új rendelkezést tartalmaz erre a speciális esetre, és előírja, hogy a részkedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, és nem pedig egy korábbi egyéves időszakban elért keresetátlag.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom