A magyar bírósági gyakorlat az áfa-levonási jog vitáiban hosszú ideig viszonylag stabil elvre épült: a levonás alapja csak tartalmilag hiteles számla lehet, és minden ügylet során vizsgálni kell, hogy a számla szerinti gazdasági esemény ténylegesen megvalósult-e, a felek között történt-e, illetve történt-e adókijátszás. Míg a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium 5/2016. (IX. 26.) KMK véleménye alapvetően a gazdasági esemény megtörténte alapján határolta el az adólevonási jog megtagadása egyes eseteit, az új 1/2025. (XII. 09.) KK véleményében a Kúria Közigazgatási Kollégiuma az Adózók adókijátszást eredményező magatartásának vizsgálata, az Adózók adókijátszáshoz fűződő tudatossága alapján különíti el az egyes eseteket. A szakértők: Bulátkó Ottó, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, és dr. Mustos Gergely RSM adóüzletágának tanácsadója.
