Az ingatlan, a törvényben meghatározott ingó - és vagyoni értékű jog visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az illetékfizetési kötelezettség a vagyonszerzőt terheli.
Az illetékfizetési-kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
- a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
- b) az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
- c) ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
- d) gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
- e) közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
- f) az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése;
- g) az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;
- h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke, mértéke egységesen 4 százalék.
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorának teljesítményétől és a jármű korától függően 300 forint/kW és 850 forint/kW között alakul.
Az Illetéktörvény számos illetékmentességi szabályt tartalmaz.