Facebook image

munkarend

Munkarend fogalma

A munkáltató állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait. A munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.

Munkarend típusai

Általános munkarendben a munkaidőt heti  5 napra, hétfőtől péntekig kell beosztani.

Munkaidőkeret esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb nem lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. A rendkívüli munkaidő tartamát bele kell számítani.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.

A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Kötetlen munkarend jelentése

Kötetlen munkarend esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát, amely főszabály szerint egyébként a munkáltatót illeti meg, a munkavállaló számára írásban átengedi. 

Az átengedés a munkáltató egyoldalú intézkedését jelenti, ezért a feleknek nem kell erről a munkaszerződésben megállapodni. Elegendő, ha a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy a munkaidő-beosztás jogát részére átengedte. 

Az Mt. értelmében kötetlen munkarendben dolgozik:

  • az a nem vezető állású munkavállaló, akinek a munkáltató – olyan munkakörök esetében, ahol a munkavégzés önállóan megszervezhető – írásban, teljes egészében átengedte a munkaidő beosztásának jogát, valamint 
  • a vezető állású munkavállalók.

Munkaidő tartama

A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amelybe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is.

A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, illetve heti negyven óra, a felek megállapodása vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. 

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőre szól.

Részmunkaidő esetén a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot, a munkaidő eltérő mértékével arányosan kell figyelembe venni.

A munkaidő meghatározásakor az kollektív szerződés esetleges rendelkezéseire, mivel a munkaidő mértéke többnyire tipikusan ott szabályozott kérdés.

Nem számít bele a munkaidőbe:

  • a munkaközi szünet, kivéve készenléti munkakör esetében, továbbá
  • a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

Munkaközi szünet fogalma

A munkavállaló részére munkaközi szünetet kell biztosítani, a következőképpen:

ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkaidő-beosztásától eltérő rendkívüli munkaidő tartama meghaladja

  • a 6 órát, akkor 20 perc,
  • ha a 9 órát, akkor 25 perc szünetet kell biztosítani. 

A munkáltató és a munkavállaló, vagy a kollektív szerződés hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat.

A munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni. Ha a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni.

Munkanap jelentése

A munkanap naptári nap, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

Napi pihenőidő fogalma

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

Legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani

  • az osztott munkaidőben,
  • a megszakítás nélküli,
  • a több műszakos,
  • az idényjellegű tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 óra.

A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.

Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő;

b) a munkaidőkereten felüli;

c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá

d) az ügyelet tartama.

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő:

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.

109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha

a) a munkaviszony évközben kezdődött,

b) határozott időre vagy

c) részmunkaidőre jött létre.

Heti pihenőnap fogalma

A munkavállalót hetenként 2 pihenőnap (szabadnap) illeti meg. Általános munkarend esetén ezek a pihenőnapok a szombat és a vasárnap.

A munkavállaló számára, kivéve a szombat-vasárnap részmunkaidőben dolgozó munkavállalót, havonta legalább 1 heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

Pihenőnapok egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Ennek során is úgy kell viszont eljárni, hogy havonta legalább 1 pihenőnap vasárnapra essen, kivéve, ha a munkavállaló kizárólag szombaton és vasárnap, részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra. 

A pihenőnapok egyenlőtlen beosztása esetén is kötelező viszont 6 beosztás szerinti munkanapot követően legalább 1 pihenőnapot beosztani; ettől eltérni csak a megszakítás nélküli, a több műszakos, illetve az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehet.

Ügyelet és készenlét fogalma

A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.

Amennyiben a rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg, ügyeletről, ha a munkavállaló határozza meg, készenlétről beszélünk.

Az ügyelet időtartama egybefüggően nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe bele kell számítani az ügyelet megkezdésének naptári napjára beosztott rendes munkaidőt, és elrendelt rendkívüli munkaidőt is.

A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER