Az energiaadó Magyarországon az energiatermékek (pl. földgáz, villamos energia, szén) felhasználását terhelő közteher.
Az energiahordozók után fizetendő adóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 2017-től a jövedéki adóról szóló törvény határozza meg. Az energiaadó nem szűnt meg, csak rendszertanilag beolvadt a jövedéki szabályozásba.
Jövedéki adó hatálya energiatermékek esetén
A "klaszikus" energiatermékekre eltérő szabályok vonatkoznak, mint a jövedéki törvényben meghatározott egyéb energiatermékekre.
A szén, földgáz, villamos energia kereskedelme, feldolgozása során az adóraktárra, jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó nyilvántartás-vezetési és bizonylatkiállítási rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Az érintett gazdálkodóknak külön nyilvántartást kell vezetniük, valamint a földgáz, villamos energia vagy szén értékesítését végző adóalany az adót köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.
Az energiaadó alanyai
- energiakereskedő,
- a nem lakossági energiafelhasználó, valamint
- energiát saját felhasználásra előállító gazdálkodó és
- a távhőszolgáltató.
A földgázra, a villamos energiára és a szénre a jövedékiadó-kötelezettség az általános szabályoktól eltérően keletkezik.
Jövedéki adó alapja energitermékek esetén
Az energiatermék mennyisége, az adómértéknél meghatározott mennyiségi egységben mérve.
Energiaadó mértéke
- földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 36 Ft/nm3, egyébként 0,3879 Ft/kWh,
- villamos energiára 398 Ft/megawattóra,
- szénre 3230 Ft/ezer kilogramm.
Energiaadó bevallása
A kötelezettnek az adókötelezettséget havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjáig kell önadózással bevallani és az adót megfizetni, illetve azt addig jogosult visszaigényelni.
