Az elfogadott jogszabály-módosítás mindenben megfelel a korábbi blogbejegyzésünkben már részletesen ismertetett tervezetnek és az alábbi kérdéseket érinti.
Amennyiben a munkavállaló a felmondási védelmet biztosító várandósságról csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja, ebben az esetben a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.
Megszüntetésre került a különbségtétel az anya és az apa között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tekintetében: amennyiben azt az apa igénybe veszi, a védelmet számára is biztosítja már a jogszabály.
Bővült a vezető állású munkavállalókra vonatkozó kógens szabályok köre: a jövőben a gyermeke gondozása céljából a vezető is jogosult fizetés nélküli szabadságra, gyermeke harmadik életéve betöltéséig.
Meghatározott esetekben (pl. több műszakos foglalkoztatás) elég lesz a 8 órányi napi pihenőidő biztosítása is a munkavállaló részére, ekkor azonban a következő napi pihenőidőnek hosszabbnak kell lennie (u.n. „kompenzáló pihenőidő”),úgy, hogy a kettő együtt elérje az egybefüggő huszonkét óra időtartamot.
A készenléti jellegű munkakörökben a munkáltató ezentúl köteles az általános, 11 órás pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között, a korábbi 8 óra helyett.
A tisztességtelen piaci magatartások ellen új szabályok védik a munkavállalókat, amelyek segítségével a külföldi kiküldetés helyén is ellenőrizhető a legfontosabb munkajogi szabályok betartása, Ezekért a kiküldő és a fogadó munkáltató egyetemlegesen felelnek. Kötelező lesz továbbá a kiküldetés helyén egy kapcsolattartó kijelölése, aki segíti a munkavállaló ottani jogvédelmét.
