Facebook image
Mentés

Élettársak „válása” – mi lesz a közös vagyonnal? 1. rész

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén óhatatlanul merülnek fel vagyoni kérdések. Miként osztozzanak a volt élettársak a meglévő vagyonon? A legfontosabb azonban annak meghatározása, hogy az élettársi kapcsolat megszűnését követően a vagyoni kérdések rendezése során a volt élettársak vagyonjogi viszonyában melyik jogszabályt kell alkalmazni, ugyanis jelenleg két (2014 március 15 előtt, és után létrejött élettársi kapcsolatokra vonatkozó) - alapjait tekintve - eltérő szabályozás van érvényben. Kétrészes blogsorozatunkban a két eltérő szabályozás gyakorlatát mutatjuk be.

Milyen jogszabály szabályozza az élettársak vagyonjogi kérdéseit?

Egy élettársi kapcsolat megszűnése esetén  – mint egy rendes válásnál is – előtérbe kerülnek a vagyoni kérdések. Miként osztozzanak a volt élettársak a meglévő vagyonon? Kinek a tulajdonát képezi a közösen vásárolt, de csak egyik fél nevén lévő értékes ingatlan? Közös-e az együttélés alatt alapított cég, mi lesz a  nagymamától örökölt műtárgyak sorsa?

Az élettársi vagyonmegosztás témakörben az internetet fellelhető cikkek, blogok, jogszabályok eltérő iránymutatásokat és rendelkezéseket tartalmaznak. Mi ennek az oka? 

A 2014. március 15. napjától hatályos új Polgári Törvény (2013. évi V. törvény) rendelkezéseit csak ezen időpontot követően létrejött élettársi viszonyokra lehet alkalmazni, míg a 2014. március 15. előtt létesített élettársi kapcsolatok vonatozásában a régi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) szabályai alkalmazandóak.

Tekintettel a két jogszabályban mutatkozó, az élettársak vagyoni viszonyára vonatkozó eltérésekre, blogbejegyzésünk első részében kizárólag a régi Ptk. hatálya alá tartozó, a 2014. március 15. napja előtt létesített élettársi kapcsolatokkal foglalkozunk. 

Élettársi kapcsolat megállapításának kérdései: egyáltalán „élettársak” voltunk? 

Az élettársi vagyonjogi kérdések előtt, elsődlegesen az szorul vizsgálatra, hogy a felek egyáltalán élettársi kapcsolatban éltek-e. 

Az élettársi kapcsolat fogalma feltételezi a felek közös lakásban való együttélését, a közös háztartás fenntartását, a felek közötti érzelmi és gazdasági közösség fennállását, valamint azt is, hogy harmadik személyekkel szemben az összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják. 

Az élettársi kapcsolat fennállását igazolja az élettársak jövedelmeinek közös célokra történő felhasználása, az együttélés költségeinek közös finanszírozása. 

A gazdasági közösség viszont csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben az élettársak nem csak egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy a hétköznapi kiadások finanszírozásában működnek együtt, hanem a célkitűzéseik közösek és tudattartalmuk is a „közös” tulajdon elérésére irányul. 

Az élettársi kapcsolat megállapítása körében nincs jelentősége annak, hogy az élettársak az együttélésük alatt milyen módon kezelték jövedelmeiket, miként járultak hozzá a háztartás fenntartásához. 

Önmagában az, hogy az élettársak közül kizárólag az egyik fél kezeli a pénzeket, vagy a közös háztartás kiadásait is csak egyik fél viseli, míg a másik fél saját jövedelmét közös célokat szolgáló vagyontárgyak megszerzésére fordítja, még nem jelenti az életközösség megállapíthatóságának kizárását. 

Az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályok alkalmazására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a felek nem csupán esetileg, egy-egy vagyontárgy megszerzésében vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész tartama alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak, a jövedelmeiket közös céljaik érdekében – a pénzkezelés módjától függetlenül – együttesen használják fel. 

Élettársi kapcsolat vagyonjogi hatása

Fontos, hogy az élettársak vagyonjogi viszonyaira nem vonatkozik a házasságban alkalmazandó vagyonjogi szabály, mely szerint a házassági életközösség alatt a házasfeleket egyenlő arányban megillető közös vagyon keletkezik. 

Az élettársak vagyonmegosztására vonatkozó szabályokat is csak abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben az élettársak legalább hallgatólagosan egyetértenek abban, hogy a közös gazdasági tevekénység eredményeként szerzett vagyon közös legyen.

Az élettársak vagyonmegosztására vonatkozó jogszabály ugyanis nem létesít vagyonközösséget az élettársak között, kizárólag az élettársak közös gazdálkodásának eredményeként fennálló tulajdonszerzésről szól.

Így abban az esetben, ha bizonyított, hogy az élettársaknak soha nem volt céljuk a közös gazdálkodás, valamint ennek eredményeként közös vagyon létrehozása, nem beszélhetünk az élettársak között megosztandó közös vagyonról sem. 

Kérje családjogászaink segítségét!

Élettársi közös tulajdon: kinek mennyi jár belőle?

Az élettársak vagyonán belül – a házastársakéhoz hasonlóan – is három alvagyon különböztethető meg: az egyik-, vagy másik élettárs kizárólagos tulajdonát képező-, valamint az élettársak közös tulajdonban álló vagyontárgyak. 

Amennyiben a közös gazdálkodás eredményeként megállapítható a közös tulajdon létrejötte, már csak annak eldöntése kérdéses, hogy milyen arányban lettek tulajdonosok az élettársi felek. 

Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont, ha pedig a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni, azzal, hogy a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

Ez viszont nem jelent vélelmet az élettársak szerzéshez való egyenlő arányú hozzájárulásához, csak egy kisegítő szabály, amelyet kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha bizonyítás útján még mérlegeléssel sem állapítható meg a szerzésben való közreműködés aránya.

Az élettársak szerzéshez való közreműködési arányát az élettársi kapcsolat teljes tartalmára egységesen kell megállapítani, az életközösség teljes tartama alatt befolyt összes jövedelmük összevetésével, figyelmen kívül hagyva, hogy az együttélés egyes szakaszaiban a közreműködésük és jövedelmük aránya eltérő volt, valamint mikor szerezték a tulajdonjogilag vitatott vagyontárgyat.  

Élettársi különvagyon 

Az élettársak vagyoni viszonyait rendező jogszabály nem ismeri a házastársak vagyonjogából ismert közös-, és különvagyon fogalmát, de nem korlátozza és nem zárja ki valamelyik fél kizárólagos tulajdonszerzését sem. 

Az életközösség létrejöttét megelőzően bármelyik élettárs tulajdonában lévő, az életközösség fennállta alatt ajándékba kapott, örökölt vagyontárgyak kizárólag annak a tulajdonát fogják képezni, akinek a tulajdonába került. 

Ezért az élettársak is tudják igazolni, vagy bizonyítani, hogy egyes vagyontárgyak eleve nem képezhetnek közös tulajdont, mivel az már az élettársi kapcsolat előtt megvolt, vagy ugyan az élettársi kapcsolat alatt szerezte, de kizárólagos tulajdonába került (mert például örökölte, vagy ajándéka kapta).  

Élettársak vagyonjogi szerződése

A vagyonjogi bizonytalanságok elkerülése érdekében – a házastársakhoz hasonlóan – lehetősége van az élettársaknak is arra, hogy az életközösség fennállásának idejére vagyoni viszonyaikat vagyonjogi szerződéssel szabályozzák . Ezzel el lehet kerülni a vagyon tekintetében esetlegesen kialakuló későbbi jogvitákat, valamint jelentősen megkönnyíti a vagyon megosztását. Vagyonjogi szerződésben az élettársak szabadon rendelkezhetnek jövedelmeik kezeléséről, felhasználásáról, a kizárólagos tulajdonukat képező, illetve kizárólagos és közös tulajdonba kerülő vagyonelemekről. 

Az élettársi vagyonjogi szerződés – hasonlóan a házassági szerződéshez – akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, valamint harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyezték, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba. A bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.

Mindezek alapján megállapítható, hogy nem válik érvénytelenné a vagyonjogi szerződés, ha azt a HÉVSZENY-be nem jegyzik be, de harmadik személlyel, így a hitelezővel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a nyilvántartásban szerepel, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Élettársak vagyonmegosztása 

Mint látható, csak kellő vizsgálat alapján állapító meg: volt-e egyáltalán az élettársaknak közös vagyona/tulajdona, vagy sem. Amennyiben kimutatható közös tulajdont képező vagyonelem, akkor sem biztos, hogy az élettársak tulajdoni arányai egyezőek lesznek, mivel a szerzésben való közreműködési arány lesz meghatározó. Amennyiben a volt élettársak a vagyon megosztása körében  meg tudnak egyezni, megállapodásukat írásba foglalhatják. A szerződéses szabadságukból adódóan a megállapodásuk tartalmát kötetlenül határozhatják meg. Tapasztalataink szerint a kialakult vagyonjogi vita lezárásának leggyorsabb módja a felek közötti megállapodás létrehozásával történhet. 

Élettársak vagyonmegosztása peres eljárásban

Amennyiben a volt élettársak nem tudnak megállapodni vagyonjogi kérdésekben, úgy peres eljárásban lehet kérni a bíróságtól az élettársi közös tulajdon megosztását, keresetlevél benyújtásával. Az eljárásban a bíróság elsőként azt fogja vizsgálni, hogy a felek között egyáltalán élettársi kapcsolat állt-e fenn. Ezt követően kerülhet sor a közös gazdálkodás és annak mértéke feltárására. A szerzésben való közreműködés igazolása egy több tízéves élettársi kapcsolat esetén nagyon körülményes lehet, viszont ennek megállapításához a felek igazságügyi szakértő kirendelését is kérhetik. 

Meddig lehet kérni a vagyonmegosztást? 

Az élettársakat egymással szemben dologi jogi igény illeti meg, mely alapján pl. az egyik élettárs, mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, igényt tarthat tulajdonjogának ingatlannyilvántartásban történtő feltüntetésére. Ezen igényérvényesítés nem évül el ellentétben az elszámolási – kötelmi – jellegű 5 éves igényérvényesítéstől, ezért ezt az igényt bármiféle időbeli vagy egyéb korlátozás nélkül, az élettársi jogviszony fennállása alatt, annak a peren kívül történő elszámolása során, az élettársi közös vagyon megosztása iránt indított per útján vagy attól függetlenül is lehet érvényesíteni.

Élettársak vagyonjogi felelőssége harmadik személyek felé

Az irányadó jogszabály nem vélelmezi az egyik élettárs által megkötött visszterhes ügylet esetén a másik élettárs hozzájárulását és az élettárs külön kötelezettségvállalás hiányában nem tartozik helytállni  a másik élettárs által kötött visszterhes ügyeletből eredő kötelezettségéért sem. Ebből adódóan tehát az élettársat az élettársa által az ő hozzájárulása nélkül kötött ügyletekért harmadik személyekkel szemben -– a házastársakéhoz hasonló -– általánosan hatályosuló felelősség nem terheli.

Az élettársak külső viszonyaikban szerepelhetnek külön-külön szerzőként, belső viszonyukban viszont akarategységüknél fogva lesznek együttes szerzők. Így harmadik személlyel kötött szerződés tartalmától és közhiteles nyilvántartás bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonosai mindannak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásukkal szereztek. Ugyanígy felelnek az együttélésből és a közös gazdasági tevékenységükből eredő tartozásokért is. 

Kihez fordulhat élettársak vagyonjogi kérdéseivel kapcsolatban?

Az élettársi kapcsolat megszűnését követően mielőbb érdemes rendezni a vagyoni kérdéseket is. Minden érintett ügyfelünknek azt tanácsoljuk, hogy ne várjanak az élettársi közös tulajdon megszüntetésével, mert vagyonjogi vita esetén az idő múlásával egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a felek például a közreműködési arány bizonyításában. Az RSM családjogi ügyvédei segítséget nyújtanak az élettársi közös tulajdon megszüntetésére irányuló egyeztetések alatt, vállaljuk peren kívüli megállapodások elkészítését, peres eljárásban történő képviselet ellátását. 

Családjogász segítségét kérem!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom