Összesen 14 bejegyzés
Az IFRS 18 standard jelentős változást jelent az IFRS szabályrendszerét használó vállalkozások pénzügyi teljesítményének megjelenítésében. Az IFRS standardokban érintett társaságok, a jövőben egy új struktúra szerint kötelesek összeállítani beszámolóikat, annak érdekében, hogy a vállalkozások pénzügyi teljesítményei összehasonlíthatóbbá váljanak.
TovábbA Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testület (ISSB) 2024 januártól bevezette első két IFRS standardját: az IFRS S1-et és az IFRS S2-t. A standardok révén megvalósult az a cél, hogy a fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos közzététel megfelel egyrészt a befektetők igényének a fenntarthatósági információk iránt, másrészt segít a vállalatoknak átfogó áttekintést nyújtani fenntarthatósági erőfeszítéseikről.
TovábbÖsszefoglaltuk a legfontosabb, 2024-ben életbe lépő számviteli változásokat, melyeket minden társaságnak érdemes év elején a vállalat könyvelési, könyvvizsgálati rendszerébe illeszteni. Fontos figyelni arra, hogy a Számviteli törvény (Szt.) 2023-ban több alkalommal módosult, ezek a számviteli változások több jogszabályban kerültek szabályozásra.*
TovábbMagyarországon az IFRS (International Financial Reporting Standards, azaz Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerint köteles összeállítani éves beszámolóját minden tőzsdén jegyzett vállalkozás, valamint a hitelintézet és a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozás. Emellett vannak olyan társaságok, akiknek az IFRS szerint van lehetőségük összeállítani éves beszámolójukat. Az IFRS-ekre történő áttérés szabályai összetettek, melyek részleteit az alábbi blogbejegyzésünkben tekintjük át.
TovábbAz IFRS nem kizárólag a tárgyévi adóhatásokkal, a tényleges adóval foglalkozik, hanem a jövőre vonatkozó nyereségadó-hatásokkal is, figyelembe veszi az ún. halasztott adót, melyet az IAS 12 standard szerint meg kell jeleníteni az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokban.
TovábbA pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó!
TovábbAz utóbbi időben kétségkívül az IFRS áttérés lett a hazai pénzügyek egyik hot topicja, a szabályozás engedékenyebbé válásának köszönhetően sok cégnek nyílt lehetősége az áttérésre, más kérdés, hogy mennyien éltek ezzel.
TovábbAz IFRS szerint beszámolót készítőknek is fel kell készülniük néhány számviteli és adóváltozásra 2019 januárjától, a számviteli törvény évközben elfogadott változásaiból adódóan. Változik, hogy ki készítheti el magát az IFRS beszámolót, módosulnak többek között az osztalékfizetés és az eredménytartalékolás szabályai is.
TovábbAz adótörvények módosítása idén is számos kisebb-nagyobb számvitelitörvény-változást hozott magával. Mind a magyar szabályok, mind az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan találhatunk módosító rendelkezéseket az új szabályokban. Először a magyar változásokat tekintjük át, hiszen ezek érintik a legtöbb magyar céget, következő összegzésünkben pedig a Nemzetközi Szabályok (IFRS) alapján riportálókat érintő módosításokat dolgozzuk fel.
TovábbMinden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles beszámolójának közzétételéről és letétbehelyezéséről gondoskodni a számviteli törvényben megadott határidőnek megfelelően. Erre 2016. december 1-től – a beszámolási időszaktól függetlenül – már csak az Online Beszámoló- és űrlapkitöltő rendszeren (OBR) keresztül van lehetőség. A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztásához nagyon súlyos adójogi és cégjogi következmények fűződnek. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el.
Tovább
