Facebook image
Mentés

A rendezvényszervezés áfa kérdései 2. rész - Külföldi társaság belföldön szervez rendezvényt

Előző bejegyzésünkben bemutattuk. hogy egy magyar társaság, külföldi, személyes jelenlétét igénylő rendezvénye kapcsán, milyen áfa kérdések merülnek föl. Nézzük meg, hogy egy külföldi rendezvényszervező vállalkozás esetében mire kell figyelni! Mikor keletkezik áfa regisztrációs kötelezettség, visszaigényelhető-e a külföldi áfa, keletkezik-e adófizetési kötelezettség, hogyan zajlik a számlázás és bevallás?

Előző blogbejegyzésünkben bemutattuk a rendezvényszervezési tevékenység főbb jellemzőit összefoglalva azt is, hogy egy belföldön telepedett társaság külföldön történő személyes jelenlétet igénylő rendezvénye kapcsán milyen fontosabb áfa szempontú megfontolásokat kell végig gondolni, például annak részletes vizsgálatát, hogy a belépőjegyek értékesítése keletkeztet-e külföldi áfa regisztrációs és áfa fizetési kötelezettséget.  A legtöbb esetben erre a kérdésre a válasz a személyes jelenlétet igénylő rendezvények esetében igen, azonban lehetnek kivételek ez alól, illetve virtuális rendezvények és konferenciák esetén más szempontok szerint kell megítélni a jegyértékesítés áfa kezelését. Továbbá, ahogy előző bejegyzésünkben is írtunk róla, mindig vizsgálni kell, hogy a jegyértékesítés önmagában álló ügylet-e, vagy esetleg egy csomagot értékesít a rendezvényszervező, mely több más szolgáltatást is tartalmazhat a belépésre jogosító jegy értékén felül, pl. étkezést, standbérlés, szállást stb.

Áfa kérdések: Külföldi rendezvényszervező Magyarországon szervez rendezvényt

Vegyük most sorra, hogy egy külföldi rendezvényszervező vállalkozás esetében mire kell figyelni, ha a rendezvény helyszíne személyes jelenlétet kíván és Magyarországon kerül megrendezésre!

A magyar Áfa törvény alapján 

  • az adóalanyok részére nyújtott szolgáltatás esetében, melyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport, vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (különösen kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják - ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat - a teljesítés helye, az, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.
  • a nem adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése/szervezése, és a kapcsolódó járulékos szolgáltatások teljesítési helye, az ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. 

B2B rendezvények speciális áfa kérdési

Egy Magyarországon megrendezett esemény kapcsán az adóalanyoknak történő („B2B”, azaz business to business) belépőjegy értékesítés teljesítési helye belföld, az ügylet a magyar áfa hatálya alá tartozik. A főszabály szerint az ügylet egyenes adózás alá tartozik, azonban alkalmazható a fordított adózás, amennyiben a vevő rendelkezik magyar áfa regisztrációval, és a szolgáltatást nyújtó adóalany nincs belföldön letelepedve. Például, ha egy holland társaság csak olyan adóalanyoknak értékesíti a belföldön megrendezésre kerülő rendezvény belépőjegyét, melyek rendelkeznek magyar áfa regisztrációval, a holland társaságnak nem kell regisztrálnia belföldön, mert a fordított adózás szabályait tudja alkalmazni számlázáskor és a vevő fogja bevallani, megfizetni és levonásba helyezni a magyar áfát.

Áfa-regisztrációval kapcsolatos kérdésem van

Főszabály szerint a rendezvényre történő belépő értékesítése a 27%-os áfa kulcs hatálya alá esik. Kivételt képeznek azok az esetek, ahol valamilyen mentesség érvényesíthető, pl.: oktatáshoz kapcsolódó adómentesség. Az adómentességet azonban minden esetben megszorítóan kell értelmezni, szigorú feltételrendszerek alapján. 

B2C rendezvények speciális áfa kérdései

A business-to-consumer, azaz „B2C” típusú jegyértékesítés áfa szempontból nem adóalanyoknak nyújtott speciális szabály alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül, és ott teljesül, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.

Így pl.: egy holland társaság, amely nem rendelkezik letelepedettséggel belföldön, de itt szervez rendezvényt: magyar áfával kell, hogy számlázza a belépőjegyek árát a nem adóalany résztvevők részére. Ehhez be kell jelentkeznie belföldön, vagy az OSS rendszeren keresztül letelepedettségének tagállamában regisztrál (Hollandia),és vallja be és fizeti meg a magyar áfát. Így elkerülheti a magyar áfa regisztrációt, ha más ügylete alapján erre nem kötelezett. 

Számlázási kérdések külföldi rendezvényszervező esetében – mikor keletkezik áfa regisztrációs kötelezettség?

Fontos kiemelni azonban, hogy amennyiben a társaság köteles elvégezni az áfa regisztrációt, és belföldi adószáma alól számlát kiállítani, felmerül az online számla adatszolgáltatási kötelezettség is minden, a magyar adószám alól kiállított számla esetében.

Kivételt képez ez alól az OSS-rendszeren keresztül történő számlázás, mely egy holland társaság esetében holland OSS regisztrációt, és holland szabályok szerinti B2C számlázást jelent. Ennek oka, hogy az OSS rendszerbe a letelepedettség tagállamában lehet regisztrálni.

Bizonyos esetekben a belföldi rendezvényhez kapcsolódhat olyan bejövő száma, vagy kimenő számla, melyek teljesítési helye az általános szabályok szerinti szolgáltatásnyújtás hatálya alá tartozik, így nem belföldön teljesül. Például, ha a holland társaság reklámfelületet biztosít a rendezvényen adóalanyok részére, az általa kiállított számla teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő letelepedettsége határozza meg, és a számlát a holland adószáma alól kell kiállítania, a holland szabályok szerint.

Bejövő oldalon, azaz a rendezvényszervezés kapcsán felmerülő költségek számláinak áfa könyvelésekor minden számlát vizsgálni kell, hogy helyesen állították-e ki a külföldi rendezvényszervező részére és nem alkalmazható-e speciális szabály az adókulcs, a teljesítési hely, vagy az adófizetésre kötelezett fél megállapítása kapcsán.

A rendezvényszervezés tevékenysége során felmerülő magyar áfát, amennyiben magyar áfa regisztrációs kötelezettsége keletkezik a külföldi társaságnak, a magyar áfa bevallásán keresztül lehet levonásba helyezni.

Figyelembe kell azonban venni a magyar Áfa törvény által szabályozott részleges és teljes levonási tilalmat bizonyos tételek kapcsán (pl. étel, ital, parkolás, stb.). Továbbá, vizsgálni kell a levonási tilalom alóli felmentési lehetőségeket is.

Mikor nem keletkezik áfa regisztrációs kötelezettség? 

Ha nem keletkezik belföldi regisztrációs kötelezettsége a külföldi társaságnak, és az Európai Unióban letelepedett társaságról van szó, a Nemzetközi Áfa Visszatéríttetési Eljárásban van lehetőség visszaigényelni a magyar áfát oly módon, hogy a társaság letelepedettségének tagállamában nyújtja be az erre vonatkozó formanyomtatványt.

Fentiek alapján látható, hogy a külföldi társaság belföldi rendezvénye kapcsán számos tényezőt vizsgálni kell az áfa regisztrációs, és adófizetési kötelezettség keletkezésétől az ügyletek számlázásán és bevallásán át a felmerülő költségek áfa tartalmának visszaigényléséig.  

Az RSM Áfatanácsadó csapata kiterjedt portfólióval rendelkezik külföldi rendezvényszervező ügyfelek tekintetében, és szívesen segít eligazodni ügyfeleinek a fenti kérdések kapcsán többek között:

  • az ügyletek feltérképezésében,
  • a helyes adókezelés kialakításában, ideértve annak vizsgálatát, hogy alkalmazható-e esetleg valamilyen mentesség az esemény tartalma alapján
  • amennyiben szükséges, az áfa regisztráció lefolytatásában, az áfa bevallások benyújtásában, 
  • a felmerülő áfa visszaigénylésében. 

Adótanácsadó segítségét kérem

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom