Bár a rendezvényszervezés igen elterjedt tevékenység, ÁFA szempontból számos összetett kérdést vet fel. Belföldi adóalany szervezi a rendezvényt? Belföldön vagy egy másik tagállamban kerül megrendezésre a céges esemény, konferencia? A külföldön tartott rendezvény megvalósításához szükséges-e a szervezők személyes jelenléte? Felmerülhet-e adóregisztrációs vagy adófizetési kötelezettség? Kétrészes blogsorozatunk első részében azt az esetet vizsgáljuk meg, amkor egy belföldi illetőségű társaság szervez külföldön rendezvényt.
A rendezvényszervezési tevékenység tartalma
A rendezvényszervezés jellemzően többféle ügyletet is magában foglal, mely a rendezvényszervezői tevékenység áfa rendszerbeli megítélésének komplexitását eredményezi.
Mit értünk rendezvényszervezésen?
Rendezvényszervezési tevékenység, rendkívül széleskörű lehet: magában foglalja a tudományos konferenciák, vásárok, bankettek, kiállítások, oktatások, de akár tágabb értelemben fesztiválok, táncos vagy sport-rendezvények (pl. az atlétikai bajnokság) és akár szórakoztató jellegű események szervezését – alapvetően minden olyan eseményt, ahol a belépőért vagy a részvételért ellenértéket kérnek.
Mire vonatkozik a rendezvényszervezés?
Bizonyos esetekben a rendezvényszervező egy fix szolgáltatás csomagot értékesít egy ügylet keretein belül, mely tartalmaz különböző elemeket pl.: a rendezvényre szóló belépőt, utazást, szállást, étkezést, standbérlést, eszközök bérlését az előadáshoz stb.
Más esetekben ezeket a szolgáltatásokat külön ügyletként kezelik és számlázzák, pl.: belépőt értékesítenek, vagy reklámfelületet adnak bérbe a rendezvény szponzorainak stb. Természetesen minden attól függ, hogy kinek és milyen feltételek mellett nyújtja a rendezvényszervező a szolgáltatását: a rendezvény résztvevőinek, a rendezvény előadóinak, a rendezvényen hirdető entitásnak stb.
Regisztráljon a Rendezvényszervezés áfa kérdései webináriumunkra!
A rendezvényszervező személye (adóalany, belföldi vagy külföldi)
A rendezvényszervező által kiállított számla ÁFA kezelését több tényező is meghatározza: például, hogy a vevő magánszemély vagy adóalany, illetve, hogy a vevő belföldön, az Európai Unió más tagállamában vagy az Unión kívüli (ún. harmadik) országban telepedett le.
Levonható a rendezvényszervezés áfája?
Továbbá, a rendezvényszervezés során felmerülő bejövő költségek tekintetében számolni kell bizonyos esetekben azzal, hogy a felszámított ÁFA nem, vagy csak részben helyezhető levonásba.
Helyszíni, vagy online rendezvény
Végül lényeges különbséget tenni a hagyományos értelemben vett rendezvények és azok helyszínei (blogsorozatunkban a belföldi és az Európai Uniós rendezvényeket tárgyaljuk), és a virtuális/online események között. A magánszemélyeknek nyújtott online rendezvények esetében például azt is vizsgálni szükséges, hogy az ügylet teljesítési helyét a főszabály alapján kell-e meghatározni, vagy speciális szabályok alkalmazandók.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyes EU-tagállamok ÁFA-szabályozása eltérő lehet. Ez többek között érinti a belépőjegyek értékesítését (például: alkalmazható-e fordított adózás business-to-business, azaz „B2B” értékesítés esetén, és ha igen, milyen feltételekkel), valamint az ÁFA-levonási szabályokat is (milyen szolgáltatások igénybevételére vagy termékek beszerzésére vonatkozik teljes vagy részleges levonási tilalom). Emellett a tagállami szabályozás szintjén felmerülhet a mentesség lehetősége is, amennyiben a rendezvény vagy konferencia közérdekű tevékenységhez – például oktatáshoz – kapcsolódik. A feltételeket azonban minden esetben az adott ország ÁFA-szabályozása alapján szükséges megvizsgálni.
Belföldi társaság külföldi rendezvényt, konferenciát szervez: áfaregisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettség
Amennyiben egy magyar letelepedett társaság külföldön szervez rendezvényt, mely személyes jelenlétet igényel, meg kell vizsgálni, hogy keletkezik-e áfaregisztrációs és áfa fizetési kötelezettség a belépőjegyek értékesítése kapcsán. Ennek oka, hogy adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetén – amely eseményre vagy rendezvényre biztosít belépést – a teljesítés helye az esemény tényleges helyszíne. Amennyiben az adott ország szabályai szerint a belépőjegyek B2B értékesítésére nem alkalmazható a fordított adózás, a jegyek értékesítőjének kötelező regisztrálnia és ÁFA-t felszámítania.
Magánszemély vevők esetén (business-to-consumer, azaz „B2C” ügylet) a rendezvényszervezés és ahhoz kapcsolódó szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, az ügylet az rendezvény helyének országában adózik. Ebben az esetben is áfa regisztrációs kötelezettség merül fel a rendezvényszervező oldalán, azonban lehetőség van a tagállamban történő áfa regisztráció elkerülésére az OSS rendszeren keresztül történő áfa bevallások benyújtásával, és az adott tagállamban fizetendő áfa OSS bevalláson keresztül történő megfizetésével. Ennek lényege, hogy egy magyar társaság belföldön regisztrál az OSS rendszerbe (mindig a letelepedettség államában kell regisztrálni), és azon keresztül teljesíti az EU-s OSS hatálya alá tartozó B2C ügyletek (mint pl. egy másik tagállamban megrendezendő rendezvényre történő jegyértékesítés) kapcsán felmerülő áfa fizetési és áfa bevallási kötelezettségét.
A fenti vizsgálatot a regisztrációs kötelezettség kapcsán még a jegyértékesítés elkezdése előtt javasolt lefolytatni, hiszen, ha szükséges az áfa regisztráció az adott tagállamban, a számlázást is a helyi adószám alól, a helyi számlázási szabályok alapján kell teljesíteni azon ügyletek tekintetében, melyeknél főszabály szerint a rendezvény szervező számítja fel az áfát. Kivételt képez ez alól az OSS rendszerben történő számlázás a B2C ügyletek kapcsán, ahol a belföldön OSS-be regisztrált magyar letelepedettségű adóalany a magyar szabályok szerint kell, hogy számlázzon. Online számla adatszolgáltatási kötelezettség ebben az esetben nem merül fel.
Szintén fontos kiemelni, hogy egy adott tagállami áfa regisztráció és számlázási kötelezettség mellett az adott tagállam szabályaitól függően felmerülhet a magyar online számla rendszerhez hasonló adatszolgáltatási kötelezettség is. Kivételt képez ez alól az OSS-en keresztül történő számlázás, mely a magyar számlázási szabályok szerint történik, így nem kapcsolódhat hozzá a tagállami regisztrációt érintő semmilyen kötelezettség.
Az ÁFA hatálya alá tartozó rendezvényszervezési ügyleteket elsősorban az alábbi szempontok szerint kell megítélni:
- Komplex, több szolgáltatást is tartalmazó, de ÁFA szempontból egy ügyletnek minősülő értékesítésről van-e szó (pl. csomag mely a belépő mellett tartalmaz más szolgáltatásokat is) vagy, több egymástól külön megítélendő ügyletről van szó?
- Milyen típusú az ügylet: termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás?
- Mi a vevő ÁFA pozíciója: adóalany, vagy magánszemély, belföldi, EU-s vagy harmadik országbeli letelepedésű)?
- Hol van az ügylet teljesítési helye?
- Milyen ÁFA-kulcs alkalmazandó az értékesítés során?
- Ki az adófizetésre kötelezett?
- Hogyan kell teljesíteni az adófizetési és számlázási kötelezettséget?
- Felmerülhet-e az OSS rendszer használata a B2C ügyletek esetén?
A felmerülő költségek esetében a rendezvény szervezőjének vizsgálnia kell az általános áfa levonási szabályok mentén, hogy elsősorban a tevékenység érdekében felmerülő költségéhez kapcsolódik-e a felszámított áfa, másodsorban rendelkezésére áll-e megfelelően kiállított nevére szóló számla, illetve alkalmazandó-e bármilyen részleges vagy teljes levonási tilalom. Amennyiben a rendezvényszervezés az adott tagállamban áfa regisztrációs kötelezettséget keletkeztet, a helyi áfa bevallásban van lehetőség visszaigényelni az áfát.
Amennyiben a tevékenység nem keletkeztet áfa regisztrációs kötelezettséget, a felmerülő bejövő áfa a Külföldi Áfa Visszatéríttetési eljárásban igényelhető vissza az ELEKÁFA nyomtatvány benyújtásával.
- A rendezvények esetén tipikusan bejövő költségek a következő tételek: terem/rendezvényhelyszín bérleti díj,
- catering szolgáltatás (étkeztetés),
- taxi szolgáltatás, szállodai költség,
- stand és eszközbérlet,
- biztonsági szolgálat, stb.
Látható tehát, hogy bár a rendezvényszervezés egy rendkívül gyakori tevékenységi forma, áfa szempontból rengeteg komplex kérdést vet fel, és amennyiben egy más tagállamban kerül sor a rendezvényre, vizsgálni kell az adófizetési kötelezettség keletkezését az adott tagállamban. Fontos és lényeges, hogy a belföldi adóalany a külföldön megrendezendő személyes jelenlétet igénylő esemény előtt megfelelő képet kapjon a kapcsolódó adóregisztrációs és adófizetési kötelezettségről, ideális esetben még a belépőjegyek értékesítésének megkezdése előtt.
Hová fordulhat ha elakad a rendezvényszervezéshez kapcsolódó áfa-kérdésekben?
Az RSM Hungary Áfatanácsadói csapata sok éves tapasztalattal és rendkívül nagy ügyfélkörrel rendelkezik mind a belföldi mind a nemzetközi rendezvényszervezés területén, külföldi RSM partner irodáink bevonásával pedig bármelyik tagállamban megrendezendő esemény kapcsán szívesen segítünk:
- az ügyletek feltérképezésében,
- a helyes adókezelés kialakításában, ideértve annak vizsgálatát, hogy alkalmazható-e esetleg valamilyen mentesség az esemény tartalma alapján
- amennyiben szükséges, az áfa regisztráció lefolytatásában, az áfa bevallások benyújtásában,
- az OSS rendszerben történő regisztráció során, OSS számlázásban, OSS bevallások benyújtása kapcsán, és
- a felmerülő áfa visszaigénylésében.
