Facebook image
Mentés

A transzferárazást is ledönti a koronavírus?

A világjárvány által okozott gazdasági változások számos ágazatban csökkentették a jövedelmezőséget, melynek helyes, a szokásos piaci ár elve alapján történő megosztása kulcsfontosságú kérdéssé vált a csoporton belüli tranzakciókat bonyolító multinacionális vállalatok számára. Mindeközben a transzferárazás – és az azzal járó jövedelemoptimalizálás – a magyar adóhatóság figyelmét is felkeltette.

Útmutató a szokásos piaci ár meghatározásához

Az OECD 137 ország, köztük a magyar adóhatóság részvételével átmeneti jellegű iránymutatást adott ki a pandémia transzferárazási hatásainak kezelésére. Az útmutató az alábbi négy területen ajánl megoldást a COVID által okozott gazdasági kihívások kezelésére:

  1. az összehasonlító elemzések módszertana;
  2. a veszteségek és a koronavírusnak tulajdonított specifikus költségek felosztása;
  3. a kormányok támogatási programjai;
  4. a feltételes adómegállapítások.

Friss bejegyzésünkben az összehasonlító elemzések fontosságát, azok időbeliségét érintő kérdéseket, valamint az esetleges korrekciók lehetőségét járjuk körbe részletesen.

Kérje transzferár-szakértő segítségét!

Transzferárazás: az összehasonlító elemzések módszertana

A példátlan változás, amit a COVID-19 járvány kitörése okozott a gazdasági életben, nagy kihívást jelent az összehasonlító elemzés végzése során. A pandémia torzító hatással lehet a független felek közti tranzakciók árazására és ezáltal csökkentheti az előző évek összehasonlító adatainak megbízhatóságát.

Az OECD iránymutatás foglalkozik többek között az összehasonlító elemzés céljára felhasználható adatok forrásával, időbeli elérhetőségével, az esetleges információhiány kezelésének lehetőségeivel, kiigazítások kérdésével, de felveti a veszteséges cégek adatainak felhasználását is – utóbbi megközelítést a magyar adóhatóság „békeidőben” általában nem részesíti előnyben. 

OECD útmutató a szokásos piaci ár meghatározásához

A pandémiával érintett gazdasági évben tulajdonképpen minden, a COVID-19 járvány által az adott iparágra, valamint a kapcsolt ügyletekre vonatkozó, bárki által szabadon hozzáférhető információ elfogadható annak érdekében, hogy a szokásos piaci árat a megfelelő és elvárható legnagyobb körültekintéssel megállapítsuk. Mindemellett a szokásos piaci ár alkalmazásának vizsgálatánál általánosságban a következő információs források lehetnek a segítségünkre:

  • Az értékesítési volumenben bekövetkezett változás elemzése a COVID-19 járvány hatásaira vonatkozóan.
  • A multinacionális vállalat kapacitás kihasználásának elemzése.
  • A járulékos és rendkívüli költségekre vonatkozó információk.
  • Esetleges állami támogatások hatása az ellenőrzött ügyletekre (támogatás hatása, támogatás típusa és elszámolása).
  • Különböző mikroökonómiai mutatók.
  • Statisztikai eszközök, mint például a regresszióanalízis vagy a varianciaanalízis. 
  • Eladásra, bevételre, költségekre, illetve realizált profitra vonatkozó belső előrejelzések és a tényadatok összehasonlítása.

Az OECD útmutatás szerint egy másik lehetőség lehet a tervezett költségvetésből származó információk (előrejelzés) összevetése a realizált valós adatokkal, ezzel a COVID-19 járvány a bevételre, költségre és haszonkulcsokra gyakorolt hatását számszerűsíthetjük, mivel az előzetes tervek feltételezhetően még nem tartalmazták a COVID-19 járvány hatásait. 

Ezeket a vizsgálatokat főként, az általános szokásos piaci árat befolyásoló gazdasági környezet és tényezők vizsgálatával együttesen, kiegészítő elemként lehet alkalmazni.

Azonban, ha az adózó rendelkezik aktuális belső összehasonlító adatokkal, úgy természetesen az OECD által kiadott útmutató alapján is ezek az adatok megbízható alapot nyújthatnak az ellenőrzött ügylet során alkalmazott árképzés vizsgálatához (A kapcsolt ügyletekkel azonos időszakban, független felek közt megvalósult ügyletekhez kapcsolódó információ az összehasonlító elemzés legmegbízhatóbb alapja, mivel megmutathatja, hogy független felek miként viselkedtek a kapcsolt felekkel közel megegyező gazdasági környezetben). 

Az OECD útmutatója kiemeli, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor az adatbázisokban rendelkezésre állnak aktuális összehasonlító információk adatai (például pénzügyi tranzakciók esetében rendelkezésre állhatnak legutóbb megkötött tranzakciókra vonatkozó, felhasználható adatok),azonban ez minden tranzakció típusra nem jellemző.

Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer a transzferárazásban

A pandémiával érintett évben a legnagyobb kihívás az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer („TNMM”) használatánál jelentkezhet, mivel az üzleti éven alapuló adatbázisok az éves pénzügyi beszámolókban található adatokon alapulnak, amik jellemzően a 2020-as üzleti évre vonatkozóan csak 2021. második felétől válnak elérhetővé. Ennek megfelelően az OECD irányelveiből adódóan az adózó az összehasonlító elemzést a megelőző évek adataira támaszkodva kell, hogy meghatározza, a tényadatok pedig kiegészítésként szolgálhatnak.

Az OECD útmutatóban elismeri, hogy a pandémia okozta fennálló és folyamatosan változó gazdasági körülmények következtében az adózó nehézségekbe ütközhet a szokásos piaci ár meghatározásában, a független adatok hozzáférhetősége és a kapcsolt tranzakció végbemenetele közti időbeli eltérés (késés, lemaradás) következtében. 

Ezek alapján tehát a korábbi évek független összehasonlító ügyletei vagy a vállalkozások pénzügyi adatai nem tekinthetőek megbízható referenciamértéknek (benchmark-nak) a COVID-19 okozta hatások figyelembevétele nélkül.

A megoldás

Az útmutató tartalmaz néhány lehetséges gyakorlati megközelítést, amelyek alkalmazása az adóhatóságok számára is javasolt a jóhiszemű adózók esetében. Ezek a megközelítések a következők:

  • Ármeghatározási megközelítés (Price setting approach): az előző évi tényadatokra támaszkodva, az aktuális piaci adatokkal (jelen gazdasági körülmények figyelembevételével történő kiigazítással) való megközelítés.
  • Eredmény-tesztelési módszer (Outcome-testing approach): az adóév végén elérhető adatok figyelembe vehetők, a megfelelő alátámasztást alkalmazva végrehajtható a kiigazítás (az utólagos számlakorrekció jelen formában is egy működő technika – a megfelelő alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a megfelelő adatok, pontosan számszerűsíthető összegek (jelen esetben a COVID-19 okozta, felmerült többlet költség vagy elmaradt bevétel) meghatározása a megfelelő érvek és szempontok figyelembevételével).
  • A járványhelyzetre tekintettel, bár a szokásos piaci ár elve nem követeli meg, az ellenőrzött ügylet szokásos piaci árát ajánlott egyes esetekben több módszerrel is alátámasztani. 

Azonban ezek a megközelítések nem helytállóak olyan adózóknál, ahol a pandémia okozta körülmények folytán az adózó a saját árazási stratégiáit próbálja manipulálni.

Figyelemmel a COVID-19 okozta gazdasági visszaesés sajátságos természetére, az OECD útmutató ellenzi a 2008-2009-es pénzügyi világválság trendjeinek bármilyen formájú számításba vételét, így tehát minden esetben az összehasonlító elemzés a jelen adatokon kell alapuljon.

Az OECD útmutató alapján a pandémia alatt is helytálló több pénzügyi időszak adatait használni. Az iránymutatás kiemeli azonban, hogy a következetesség szempontjából indokolt a világjárvány pénzügyi időszakának és a világjárványt megelőző pénzügyi időszakoknak az elválasztása. Az útmutató rávilágít, hogy összehasonlíthatóság szempontjából kritikus pont az olyan független vállalatok kiszűrése, amelyeket valamilyen külső – makrogazdasági – hatás befolyásolt a pénzügyi időszakban. Itt például olyan vállalatokról van szó, amelyek állami támogatásnak köszönhetően nem észlelték a pandémia hatását azonosan, vagy nem részesültek bizonyos támogatásokban azonos mértékben. Ezekben az esetekben az összehasonlító adatokat ennek figyelembevételével ki kell igazítani, például egy állami korlátozás miatt leállított tevékenységű adózónak a leállítással érintett időszakának figyelmen kívül hagyásával, kitörlésével.

Adózóknak és az adóhatóságoknak a körülmények kiszámíthatatlanságára és eltérő hatásárára vonatkozóan ajánlott eseti megállapításokat tenni az esetleges korrekciók indokoltságáról, szükségességéről.

Abban az esetben, ha a vizsgált vállalat csak aktualizálná az összehasonlító független vállalatok előző évi pénzügyi adatait a 2020-as évre, szükséges lehet a rendelkezésre álló összehasonlító adatok felülvizsgálata, illetve megfontolandó azok összetételének frissített keresési kritériumok alapján történő vizsgálata.

Általánosságban az OECD nem szabályozza a negatív jövedelmezőséget elérő összehasonlító vállalatok adatainak felhasználását. Eszerint a COVID-19 pandémia ideje alatt is jövedelmezőségtől függetlenül felhasználhatóak azok az adatok, amelyek megfelelnek az összehasonlíthatósági kritériumoknak.

Célkeresztben a transzferárazás

A transzferárazás és így a transzferár dokumentációk, transzferár-nyilvántartások is kiemelt vizsgálati területnek számítanak, az adóhatóság egyre nagyobb hangsúlyt fektet azok tartalmi elemzésére, ráadásul a nyilvántartás elkészítése a koronavírus helyzet miatt komoly elemzői erőforrásokat vehet igénybe. A megfelelő felkészülés jelentős bírságoktól óvhatja meg a vállalkozásokat, hiszen a transzferár-nyilvántartása hiánya miatt 2 millió forintos, a rosszul elkészített dokumentumok miatt akár több 100 millió forintra is megbüntethetik az érintetteket.

Kérje transzferár-szakértő segítségét!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom