Mentés

Nyugdíjba készül? Ezt kell tudnia az öregségi nyugdíjról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szabályozza az öregségi nyugdíj feltételeit, melyre bizonyos életkor elérését követően válik jogosulttá a dolgozó, ha megfelelő mennyiségű munkában töltött időt tudott összegyűjteni aktív évei során.

Az öregségi nyugdíj egy saját jogú nyugellátás, amelyre meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzését követően válhatunk jogosulttá. Számos feltételt támaszt a szabályozás, amelynek együttesen kell teljesülnie a nyugdíj igényléséhez. Ha a feltételeket a dolgozó/járulékfizető teljesíti, neki vagy munkáltatójának kell a nyugellátás folyósítását kérnie, kezdeményeznie a lakhely szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. 

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjnak három típusa van; az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, és a nők kedvezményes öregségi nyugdíja. Utóbbi a korhatár előtti ellátás, ami kvázi nem „nyugdíj”, de ha korkedvezményes idővel rendelkezik valaki, előbb mehet erre az ellátásra.   

A nyugdíjkorhatár a születési évtől függően alakul

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt született nők és férfiak esetében egységesen a 62. betöltött életév. Az 1952. január 1. után születettek esetében azonban a korhatár lépcsőzetesen emelkedik, egészen 65 éves korig az alábbiak szerint: 

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíj, vagy résznyugdíj? 

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a számára meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és aktív éveiben legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Öregségi résznyugdíjra az válik jogosulttá, aki nem rendelkezik ugyan húsz év szolgálati idővel, de legalább tizenöt év szolgálati idővel igen és a születési ideje alapján kiszámított öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja 40 éves jogosultsági idő felett

A nők esetében a szabályozás annyi engedményt tesz, hogy életkortól függetlenül jogosult az öregségi teljes nyugdíjra az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. 

A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét. Vagyis nem csak a 40 éves jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete alapján számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj. Nem terheli semmilyen levonás amiatt, hogy az érintett hölgy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt veszi igénybe a nyugellátást. Emiatt nem is számítják újra a nyugdíj összegét, ha a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy betölti a nyugdíjkorhatárát.

Öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapították meg a 30 évet.

Segítünk nyugdíj ügyekben!
Keresse tanácsadóinkat!

Mi számít bele a nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időbe?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tny.) határozza meg pontosan, mely kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony minősül jogosultsági időnek. Ide tartozik például:

  • 1997-től a Tb törvényben meghatározott foglalkoztatási jogviszony; 
  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatás;
  • a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata;
  • az 1998. január 1-jét megelőzően kisiparosként, magánkereskedőként, alkalmi fizikai munkát végzőként;
  • a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként;
  • gazdasági munkaközösség, ipari szövetkezet, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, kisszövetkezet tagjaként;
  • a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezeti, mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, vagy egyéni gazdálkodóként;
  • a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként;
  • külföldi munkavállalóként;
  • külföldi munkavállaló előadóművészként;
  • ügyvédi munkaközösség, jogtanácsosi munkaközösség, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként;
  • a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként 

szerzett szolgálati idő is. 

Mi nem számít bele a nyugdíj jogosultsági idejébe? 

A jogszabály azt is rögzíti mi nem számít bele az öregségi nyugdíj szempontjából a jogosultsági időbe. Ide tartozik például:

  • az az időszak amelyre a nyugdíjba készülő munkanélküli ellátást kapott,
  • az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
  • a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben azt nem gyermekgondozás, vagy - ápolás miatt vették igénybe.

Fontos, hogy a nyugdíjba vonulás, a nyugdíj folyósításának megkezdése nem történik meg automatikusan. Azt az érintettnek kell kezdeményeznie, de érdemes a nyugdíjazást megelőzően adategyeztetési eljárást kezdeményezni. Ezt elektronikusan lehet kérni, megszűnt a hivatalból történő kiértesítés. Jellemző dokumentumok, amire szükség lehet: munkakönyv, leckekönyv, oklevél vagy diploma; szakmunkás bizonyítvány és tanulmányi értesítő; társadalombiztosítási kiskönyv vagy OEP igazolvány; nőknél a gyermekek születési anyakönyvi kivonata, de egyéb olyan okirat is, ami alátámaszthatja a szolgálati időket, ha szükséges.

Az 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 96/B. § alapján az adategyeztetési eljárás célja, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatósági eljárás keretében egyeztesse a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatait.

Miből számolják az öregségi nyugdíjat? 

A nyugdíj összegének megállapítása meglehetősen összetett, amelyhez a korábban megszerzett jövedelmeket veszik alapul. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig kifizetett, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni*:

a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot.

b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot. 

Tanácsra van szüksége?
Bérszámfejtő csapatunk segít!

*Forrás: Tny. 22. § (1) bekezdés

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom
     Tovább