1. Mit jelent a bértámogatás?
Bizonyos feltételek mellett az állam kiegészítést ad a munkavállalók lecsökkent fizetéséhez a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásait mérsékelni szándékozó gazdasági csomag részeként. A munkáltató által kifizetett, csökkentett munkaidőre járó bér mellé, az állam kifizeti a támogatást igénylő munkavállalók kieső bérének 70 százalékát.
2. Ki igényelheti a támogatást?
A munkaadó és a munkavállaló közösen.
3. Ki minősül munkaadónak?
Alapvetően a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató, azonban bizonyos szervezeteket civil szervezeteket és költségvetési támogatásban részesülő szervezeteket kizár a jogszabály a munkaadó fogalmából.
4. Ki minősül munkavállalónak?
Fő szabály szerint a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló, de meghatározott jogszabály szerint költségvetési támogatásban részesülő megváltozott munkaképességű munkavállalók nem tartoznak ebbe a körbe.
5. Igényelhetnek-e bértámogatást a munkaerő-kölcsönző cégek?
A módosított rendelet előírásai szerint a munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új bértámogatási program.
6. Mely munkavállalók tekintetében igényelhető a bértámogatás?
A támogatásba bevont munkavállalónak a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban kell állnia és nem töltheti a felmondási idejét, valamint nem lehet fizetés nélküli szabadságon, és nem részesülhet K+F bértámogatásban, vagy uniós forrásból származó munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő támogatásban.
7. Milyen költségei vannak a bértámogatás igénylésének?
A kérelem benyújtása költség és illetékmentes mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán.
8. Hol kell benyújtani a bértámogatás iránti kérelmet?
A kérelmet és mellékleteit elektronikus úton, a Cégkapun keresztül, e-papír formájában kell benyújtani foglalkoztatási hely szerinti a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok felé a munkáltatónak.
9. Milyen dokumentumokat kell benyújtani a bértámogatás igényléséhez?
- Kérelem csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásához formanyomtatvány;
- Nyilatkozat összeférhetetlenségről;
- Bevonáskori nyilatkozat munkaerőpiaci programba való belépés kapcsán;
- Egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodás;
- Részmunkaidőre vonatkozó megállapodás, amennyiben a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de a kérelem benyújtását megelőzően már történt munkaidő csökkentés.
10. Hol érhető el a kérelem és a kapcsolódó nyomtatványok?
A kérelem és a csatolandó egyéb dokumentum formátumok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, azaz az NFSZ honlapján érhetőek el.
11. Hogyan kell benyújtani a kérelmet?
A kérelmet és mellékleteit munkavállalónként külön kell kitölteni és beküldeni. Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállaló érintett, úgy azokat a kérelmeket egy időben szükséges benyújtani.
Több részletben is be lehet nyújtani a kérelmet?
Nem. A kérelmet telephelyenként kell benyújtani úgy, hogy egy telephely munkavállalói vonatkozásában egyszerre kell azt előterjeszteni. Azonos telephely vonatkozásában fő szabály szerint csak egy alkalommal nyújtható be kérelem. Azonban abban az esetben ha a támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejárt, akkor ezt követő további 1 hónap elteltével a korábban még nem támogatott munkavállalók tekintetében újabb kérelem is benyújtható, feltéve, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően még nem telt el egy hónap.
12. Kérelmezheti-e a bértámogatást nehéz helyzetben lévő vállalkozás?
A módosított Kormányrendelet alapján nincs akadálya annak, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozás igényelje a támogatást, amennyiben az egyéb feltételeknek megfelel.
Kérelmezheti-e a bértámogatást külföldi munkáltató?
Elviekben nem kizárt, hogy a bértámogatást külföldi munkáltató tekintetében vegyék igénybe, ha az Mt. szerint Magyarországon munkavállalókat alkalmaz. A Korm. rendeletben foglalt feltételek érvényesülését minden esetben körültekintően kell vizsgálni.
13. Mikor kell benyújtani a kérelmet?
A kérelmet előzetesen kell benyújtani a kérelmezett hónapokra vonatkozóan. Azaz, amennyiben már május 1-től élni kívánnak a bértámogatással, úgy a kérelem benyújtásáról még áprilisban szükséges gondoskodni.
14. Mennyi időt vesz igénybe a kérelem elbírálása?
A kormányhivatal nyolc munkanapon belül megvizsgálja a feltételek fennállását és határozatban dönt a bértámogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról.
Milyen egyéb bejelentésre van szükség a bértámogatás kérelmezése kapcsán?
A bértámogatás igénybevétele esetén a csökkentett munkaidőt a NAV felé is be kell jelenteni, a 20T1041 számú adatlapon. Ha később az eredeti munkaidőt visszaállítják, vagy ismét módosítják, ezt is be kell jelenteni, a változástól számított 15 munkanapon belül.
15. Milyen esetben van tájékoztatási kötelezettége a munkáltatónak a kérelem benyújtását követően?
A munkáltató köteles két munkanapon belül tájékoztatni a Kormányhivatalt, amennyiben a támogatás feltételeit, vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változás következik be.
16. Milyen mértékű munkaidő csökkentés szükséges a támogatás igénybevételéhez?
A bértámogatás azon munkavállalók esetében vehető igénybe, akiknek munkaidejét legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal csökkenteni kellett a veszélyhelyzet időszakában, a koronavírus okozta kedvezőtlen gazdasági hatások következtében. Így a bértámogatás akár napi 2 órára csökkentett munkaidő esetén is igénybevehető az alábbi példa szerint:
Eredeti napi munkaidő | Csökkentés utáni min. munkaidő | Csökkentés utáni max. munkaidő |
8 óra | 2 óra | 6,8 óra |
6 óra | 1,5 óra | 5,1 óra |
Mi van akkor, ha több alkalommal csökkentik a munkavállaló munkabérét? Ekkor is igénybe vehető a támogatás?
A munkáltató a veszélyhelyzetre tekintettel akár több alkalommal is módosíthatja a munkavállaló munkaszerződését a munkaidő tekintetében. Erre legkésőbb a bértámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában (a kérelemben, külön munkaszerződés módosítás nélkül) van lehetősége. Ha a munkaidőt a bértámogatás folyósításának időtartama alatt kívánják módosítani, ez sem kizárt, a változást a kormányhivatalhoz két munkanapon belül be kell jelenteni. A módosítás azonban hatással lehet a támogatás folyósítására (pl. ha a járványhelyzet javulása lehetővé teszi az eredeti munkaidő visszaállítását, a támogatás tovább már nem jár).
Ha a munkaidőt több ízben csökkentik, akkor hogyan kell kiszámítani a bértámogatás összegét?
A bértámogatás összegének megállapításakor a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes munkaidő, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésekor (2020. március 11.) érvényes alapbér és munkaidő releváns, a köztes időszakban történt egyéb módosítások nem.
Lehet különböző mértékben csökkenteni a munkaidőt a munkavállalók egyes csoportjai tekintetében?
Igen, nincs akadálya annak, hogy a munkáltató eltérő mértékben csökkentse a munkaidőt. Mivel minden egyes munkavállaló tekintetében külön kérelmet kell benyújtani, ezt külön kell jelölni a kérelmekben.
17. Kinek folyósítják a bértámogatás összegét?
A bértámogatás követlenül a munkavállaló részére kerül folyósításra, az adott hónapot követő hó első felében (várhatóan 10-éig).
18. Milyen összegű lesz a bértámogatás?
A támogatás mértéke a nettó alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. A támogatás számításánál maximálisan figyelembe vehető havi nettó alapbér összege legfeljebb a nettó minimálbér kétszerese, azaz 214 130 forint lehet.
A béren kívüli juttatások befolyásolják a bértámogatás összegét?
Nem. A bértámogatás alapja a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbér (ezt csak a 2020. március 11-én érvényes felszolgálási díj növelheti az értintett szektorokban). Az alapbérnek nem képezik részét a béren kívüli juttatások, így a bértámogatás összegének megállapításánál az alapbéren túl az egyéb juttatásokat nem lehet figyelembe venni.
19. Mi a bértámogatás felső határa?
A bértámogatás felső határa függ a munkabértől, illetve a munkaidő csökkentés mértékétől:
- 15% munkaidő csökkentés esetén a nettó alapbér 10,5%, de maximum 22.483 Ft
- 75% munkaidő kiesés esetén a nettó alapbér 52,5%-a, de maximum 112.418 Ft.
20. Mi minősül alapbérnek a bértámogatás szempontjából?
Alapbérbérnek a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér minősül, amibe bele kell számolni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díj összegét is (ahol ez utóbbi alkalmazandó).
21. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatás után?
A támogatás nettó összegű, azt nem terheli sem adó, sem járulékfizetési kötelezettség.
22. Mikor kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni?
Ha a munkavállaló lecsökkentett munkaideje a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, akkor egyéni fejlesztési időben szükséges megállapodni a kieső munkaidő 30 százalékának megfelelő időre.
Kell-e fejlesztési időben megállapodni, ha a munkavállaló munkaidejét 50 százalékkal csökkentik?
Ha a munkaidőcsökkentés mértéke pontosan 50 százalék (pl. 8 óra helyett napi 4 órában foglalkoztatja tovább a munkáltató a munkavállalót),úgy a feleknek nem kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodniuk, ez csupán egy lehetőség.
Milyen formai követelményei vannak az egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodásnak?
A jogszabálymódosítások értelmében az egyéni fejlesztési időre nem szükséges külön megállapodást kötni vagy emiatt a munkaszerződést módosítani, mivel a munkaszerződés a támogatás időtartamára a határozathozatal napján a rendelet erejénél fogva a kérelemben foglaltak szerint módosul a csökkentett munkaidő és az egyéni fejlesztési idő tekintetében. Ha a felek mégis írásba szeretnék foglalni a megállapodást, annak formájára nincs külön szabályozás, ezt a munkaszerződés módosításával vagy külön megállapodásban is megtehetik.
Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az egyéni fejlesztés kapcsán?
A jogszabály nem fogalmaz meg pontos szabályokat az egyéni fejlesztési idő tekintetében. A kormányzati kommunikáció értelmében az egyéni fejlesztési idő nem jelent feltétlen képzési kötelezettséget, az a munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó „fejlesztés” is lehet, de lehet akár a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő és nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából. Az egyéni fejlesztési idő alatt a munkavállaló munkát nem végezhet.
23. Mekkora összeget kell elérnie a munkabérnek a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás időtarama alatt?
A munkavállaló munkabérének a támogatással együtt el kell érnie a munkavállaló alapbérét, kivéve, ha a munkaidő csökkenés mértéke meghaladja az 50 százalékot.
24. Milyen esetben lehet kevesebb a dolgozó nettó munkabére a korábbinál?
Ha a munkaidőcsökkentés eléri az 50 százalékot, a támogatási időszakban fizetett munkabér és támogatás összegének nem kell elérnie a módosítás előtti alapbért. Vagyis pl. napi 8 óra helyetti 2 órás foglalkoztatás esetén a munkavállaló nettó bére lehet kisebb, mint eredetileg volt.
25. Kell-e munkabért fizetni az egyéni fejlesztési időre?
Igen, a munkaadó köteles munkabért fizetni az egyéni fejlesztési időre vonatkozóan, amit így adó- és járulékfizetési kötelezettség is terhel.
Hogyan kell megállapítani a kötelező fejlesztési időre járó munkabért?
Ha kötelező az egyéni fejlesztési idő, úgy a támogatási időszakban fizetett – foglalkoztatási időre, illetve kötelező fejlesztési időre járó – munkabér és – a kieső munkaidő 70 százalékára járó – támogatás összegének el kell érnie a módosítás előtti alapbért, így a teljes korábbi alapbér jár a munkavállalónak. Ha egyéni fejlesztési időben nem kötelező megállapodni, de a felek ezt mégis megteszik, akkor a jogszabály csak azt köti ki, hogy erre az időre is munkabért kell fizetni, de nem határozza meg ennek mértékét, így az a felek megállapodásától függ.
26. Milyen feltételeknek kell megfelelni a munkaadónak?
- A vele munkaviszonyban álló munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja.
- A társaság legalább hat hónapja működik.
- Az adott munkavállalók kapcsán a társaság uniós forrásból munkahelymegőrző, -teremtő támogatást, kedvezményt, illetve K+F bértámogatást nem vett igénybe.
- Vállalnia kell az érintett dolgozók megtartását a támogatás +1 hónapos időtartamra.
- A támogatás időtartama alatt tartani kell a csökkentett munkaidőt.
27. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkavállalónak?
- A munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét.
- Nem kap részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatást.
- Csökkentett munkaidőben dolgozik, az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll (amennyiben ilyenben megállapodnak).
28. Távmunkában és Home Office-ban dolgozó munkavállalók tekintetében is igényelhető a bértámogatás?
A Kormányrendelet módosításának köszönhetően lehetőség nyílt mind a távmunkában, mind pedig a Home Office-ban munkát végző kollégák részére a bértámogatás igénylése.
Nyugdíjasok után is igénybe lehet venni a bértámogatást?
Igen, a bértámogatás nyugdíjas munkavállalók után is igénybe vehető, feltéve, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban állnak a munkaadóval. Kivételt képez az a megváltozott munkaképességű nyugdíjas munkavállaló, akire tekintettel a munkáltató a külön Korm. rendelet szabályai szerint [327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet] költségvetési támogatásban részesül.
29. Milyen támogatásokkal együtt nem alkalmazható a bértámogatás?
A 103/2020. Korm. rendelet szerinti K+F bértámogatás, illetve az uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesülők nem alkalmazhatják a bértámogatást.
Melyek azok az uniós forrásból származó támogatások, melyekkel együtt nem alkalmazható a bértámogatás?
A Korm. rendelet kifejezetten felsorolja azokat az uniós forrásból finanszírozott támogatásokat, melyek kizárják a bértámogatás igénybevételét. Ezek a következők:
- egyes uniós forrásból megvalósuló munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatások:
- GINOP 5.1.1/VEKOP 8.1.1 „Út a munkaerőpiacra” program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
- GINOP 5.2.1/VEKOP 8.2.1 „Ifjúsági Garancia program” keretében nyújtott bérjellegű támogatás
- GINOP 5.2.4-16 „Gyakornoki program” vagy GINOP 5.2.4-19 „Új gyakornoki program” keretében gyakornok foglalkoztatásához nyújtott támogatás
- GINOP 5.3.12 „Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
- TOP projektek keretében nyújtott bérjellegű támogatások.
A fentieken túl nem vehető igénybe a támogatás arra a munkavállalóra, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.
30. Van-e lehetőség a járulékkedvezmény és a bértámogatás együttes igénybevételére?
Igen, a két támogatásforma együttes igénybevételét a jogszabály nem tiltja.
31. Hogyan befolyásolja a bértámogatás igénybe vételét a fizetés nélküli szabadság?
A fizetés nélküli szabadság ideje alatt bértámogatás igénybe vételére nincs lehetőség.
32. Milyen hosszan köteles a munkáltató tovább foglalkoztatni a munkavállalókat?
A létszámtartási kötelezettség a támogatás időtartama és azt követő egy hónapra vonatkozik.
33. Mely munkavállalókra vonatkozik a létszámtartási kötelezettség?
A munkaadó csak a támogatásba bevont munkavállalók tekintetében köteles a létszámot tartani.
34. Mennyi időre szól a támogatás?
A támogatás maximum 3 hónapra igényelhető.
35. Bármilyen feladatot végezhet a munkavállalóm a csökkentett munkavégzés ideje alatt?
Nem, a munkavállaló csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátásával bízható meg.
36. Elrendelhet-e a munkavállaló rendkívüli munkavégzést a támogatás időtartama alatt?
A jogszabály tiltja, hogy a munkaadó rendkívüli munkavégzést - így pl. túlórát – rendeljen el a támogatás időtartama alatt.
37. Van-e lehetőség munkaidőkeret alkalmazására a bértámogatás ideje alatt?
A módosított Kormányrendelet alapján bértámogatás időtartama alatt a munkaadónak lehetősége van munkaidőkeret párhuzamos alkalmazására is.