Mentés

Figyelem, megváltozott bírósági gyakorlat!

Az egészségügyi okból munkavégzésre nem képes munkavállalók ügyében hozott döntő fordulatot a Kúria határozata. A testület elvi határozatával az egészségügyi okból munkavégzésre alkalmatlan munkavállalók javára döntött a távolléti díj kifizetésével kapcsolatban.

Mire alapozható a munkáltatói felmondás?

Mint azt a Munka Törvénykönyve meghatározza, a munkáltatói felmondás indoka: 

  • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, 
  • a munkavállaló képességével, vagy 
  • a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. 

A munkavállaló képességére alapított felmondás azonban a munkavállaló egészségügyi állapota alapján két típusra bontható, aminek a végkielégítés szempontjából is jelentősége van. Végkielégítés ugyanis csak akkor nem jár, ha a felmondás indoka a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képessége. 

Az egészségügyi okból felmondott munkaszerződés esetén végkielégítés jár a dolgozónak

Ez azt jelenti, hogy bár - az egyéb feltételek teljesítése mellett - a munkáltató jogszerűen mondhatja fel az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló munkaszerződését, azonban számára végkielégítés jár.

A végkielégítés fizetésének kötelezettségét a munkáltatók egy része megpróbálta elkerülni. Az alkalmatlanság megállapítását követően a munkavállalót nem foglalkoztatta, de a munkaviszonyát sem szüntette meg. Ezt a bíróságok több döntésben is úgy értékelték, hogy a munkaviszony szünetel és a munkáltatót nem terheli bérfizetési kötelezettség. Egy ilyen a helyzetben pedig általában a munkavállaló jutott hamarabb arra a döntésre, hogy inkább megszünteti a munkaviszonyt, annak érdekében, hogy másik munkát vállalhasson - lemondva ezzel a végkielégítés lehetőségéről.

Ezen a gyakorlaton változtatott most a Kúria. Kimondta, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörben egészségi alkalmatlanság miatt nem foglalkoztatható, de nem keresőképtelen, és a munkáltató fenntartja a munkaviszonyt, akkor foglalkoztatási kötelezettsége fennáll, egymagában a munkakörre egészségügyi alkalmatlanság e kötelezettséget nem szünteti meg és nem is függeszti fel.

Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató kivár és a munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg az egészségügyi alkalmatlanság miatt, akkor, bár a munkavédelmi előírások miatt ugyan foglalkoztatni nem tudja a munkavállalót, de az állásidőre járó alapbér-fizetési kötelezettség továbbra is terhelni fogja. A döntés tiszta helyzetet teremtett, az alapbér a munkaviszony megszüntetéséig jár az egészségügyi okból munkavégzésre képtelen dolgozónak. Ha a dolgozó mond fel, akkor a végkielégítés már nem jár számára, ha a munkáltató mond fel, a végkielégítést ki kell fizetnie.

Kapcsolódó bejegyzéseink

Értesüljön az adóváltozásokról

hírlevelünkből!

Feliratkozom
Honlapunk működése során sütiket használunk annak érdekében, hogy az egyes funkciók az oldal látogatóinak számára is kényelmesebben elérhetőek legyenek, illetve honlapunk használatáról statisztikai adatokat kaphassunk. A honlapunk használatára vonatkozó statisztikai adatokat a Google Analytics szolgáltatása biztosítja számunkra. A statisztikai adatok nem alkalmasak arra, hogy az oldal látogatóit beazonosítsuk, róluk bármilyen személyes adatot rögzítsünk. A felhasználói szokásokról kapott kép sem az egyénre, hanem az oldalra látogatók összességére vonatkozóan tartalmaz információkat. A hozzájárulás mérlegelése során kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik az alkalmazásával jobban átláthatjuk, hogy mi érdekli a holnapunkra látogatókat és ennek köszönhetően olyan anyagokat tudunk feltölteni, amelyek várhatóan nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A sütik engedélyezése esetén a Google a felkeresett honlapok alapján olyan hirdetéseket jeleníthet meg, amely számot tarthat az Ön érdeklődésére. A sütikkel átadott információk ebben az estben sem tartalmaznak semmilyen személyes adatot. A sütik alkalmazásával kapcsolatban az Ön által használt böngésző Súgó menüje további információkat tartalmaz. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt tudja elolvasni. Tovább