2017-től módosulhatnak a telekadó, hipa, cégautóadó, neta, illeték, tb és szocho szabályok.
A javaslat 2017. január 1-jétől módosítja a telekadó alól mentességben részesülő ingatlanok fogalmát.
E szerint a jogtechnikailag a már a törvény értelmező rendelkezései között megjelenített fogalomhoz kötődő helyi adókötelezettségek a korábbinál szigorúbb szabályozást kapnak. A javaslat alapján mentes az adó alól a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek. Mindez azt jelenti, hogy - noha a korábbi szabályozás is ezt volt hivatott szolgálni, de a módosítással - a kifejezetten építési telkek tekintetében nem lesz mód adómentességben részesülni olyan esetekben sem, amikor az adóalany az adott területet az adott naptári év teljes idejében nem használja szántóként, szőlőként, kertként, vagy gyümölcsösként vagy az érintett ingatlan tekintetében lehetőség van valamilyen közművezetékre csatlakozni. Az adómentesség feltételeinek fennállását az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv fogja ellenőrizni, és ezt az eljárást az adóalanynak kell majd kérelmeznie.
A korábbi, helyi adókat érintő azon szabály is pontosításra kerül 2017. január 1-jétől, miszerint ugyanezen időponttól a helyi iparűzési adóalanyok a NAV-nak is elküldhetik a bevallásukat. A javaslat azt erősíti meg, hogy az adóalanyoknak mindezt elektronikusan kell megtenniük.
A javaslat alapján a Tao törvényben módosításra kerül a jogdíj fogalma. Mivel az iparűzési adó rendszerében a nettó árbevétel összegét csökkenti a jogdíj értéke, ezért a javaslattal 2016. július 1-jétől a helyi adókról szóló törvénybe is bekerül - a Tao törvénnyel összhangban lévő - jogdíj-fogalom.A javaslat 2017. január 1-jétől maradéktalanul összhangba hozza a társasági adó (tao) és a helyi iparűzési adó (hipa) K+F fogalmait annak érdekében, hogy a két adónem közötti különbségek egyrészt ne okozzanak adminisztrációs terhet az adóalanyok részére, másrészt a mindkét adóból származó bevételek címzettjei (központi költségvetés és önkormányzatok) azonos szabályozáson alapuló számítási metódus alapján részesülhessenek az ebből származó bevételekből.
A javaslat 2017. január 1-jétől eltörli az ún. tartós bérletre vonatkozó szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem lehet alkalmazni azt a szabályt, amikor tartós bérlet esetén az adó alanya nem a tulajdonos, hanem a bérbe vevő személy. A korábbi szabályozásból az is következett, hogy tartós bérlet esetében nem keletkezett cégautóadó-fizetési kötelezettség annál a bérletbe vevő magánszemélynél, amely költséget nem számolt el a gépjárműre. Így ez az utóbbi szabály sem lesz a későbbiekben alkalmazható.
A javaslatban foglaltak alapján 2017. január 1-jétől kiterjesztésre kerül a fizetendő neta összegéből levonható adókedvezmény fogalma (egészségmegőrző program). Mindez azt jelenti, hogy nem csak az ellenérték nélkül igénybe vehető egészségmegőrző programokkal, hanem a legalább 500 Ft ellenérték fejében igénybe vehető programokkal kapcsolatosan felmerült költségek is levonhatóak lesznek a neta összegéből a későbbiekben.
A javaslat - a korábbiaktól eltérően - meghatározza a tejalapanyag, az édesítőszer, valamint a gyógynövényes ital fogalmát.
A javaslat alapján 2017. január 1-jétől változik a gyógynövény fogalma is. E szerint gyógynövény kizárólag a legfeljebb 15 százalékos nedvességtartalommal bíró növény, illetve annak része lehet. Ennek jelentősége elsősorban különösen a gyógynövényből készült italok tekintetében van.
A javaslat 2017. január 1-jétől szigorítást tartalmaz az ízesített sörök, illetve alkoholos frissítők tekintetében is, ugyanis kiterjesztésre kerül az adókötelezettség az édesítőszerrel édesített ilyen jellegű alkoholos tartalmú italokra is.
A javaslat 2017. január 1-jétől kiterjeszti a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére tekintettel történő illeték-fizetési kötelezettség esetkörét, ugyanis a korábbi - kizárólag a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet - szabályozástól eltérően az illetékkötelezettség a kapcsolt viszonyban lévő valamennyi személyre vonatkozóan értelmezendő a továbbiakban.
A javaslat alapján 2017. január 1-jétől eltörlésre kerül a külföldi személy Magyarországra történő kiküldetésének meghosszabbítására vonatkozó szabály. E szerint amennyiben a kiküldetés megkezdésekor még nem ismert, a magyarországi munkavégzést követő egy évet követően bekövetkező körülmények miatt előre láthatóan a kiküldetés időtartama a két évet meg fogja haladni, a kiküldetés meghosszabbításának adóhatóság részére nyolc napon belül történő bejelentésére lesz lehetőség. Ennek azért van jelentősége, mert ebben az esetben - eltérően a korábbiaktól - a munkáltatót biztosítási kötelezettség fogja terhelni a kiküldetés megkezdését követő két év után. Így ezzel a változással a kiküldetés alapján a biztosítási kötelezettség alóli mentesség időtartama maximum 2 évig terjedhet.
Az átmeneti szabály alapján a 2016. december 31-ig történt hosszabbítások esetén a biztosítási kötelezettség alól történő mentesség fog vonatkozni legkésőbb 2017. június 30-ig.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2017. január 1-jével 7.110 forintra emelkedik.
A javaslat alapján az adóalany a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét illetően adókedvezményt vehet igénybe annak érvényesítésétől számított 12 hónapon keresztül, amennyiben a saját tevékenységi körében végzett K+F közvetlen költségére tekintettel a Tao törvény szerinti adóalap-kedvezménnyel él és ez alapján negatív adóalapja keletkezik. A szocho-kedvezmény megegyezik az ezen negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével, mely nem lehet több havonta, mint a munkavállalók után keletkezett összes szocho-fizetési kötelezettség. A kedvezmény gyakorlásának szigorú feltételei vannak, melyet az adóhatóság az adókedvezmény igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egy alkalommal ellenőrizni fog.
Az adókedvezménnyel először a 2015. január 1-jén vagy az azt követően kezdődő adóév tekintetében lehet élni. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
A javaslat alapján a szocho-kedvezmények igénybevételére vonatkozóan szigorításra kerül sor, ugyanis a későbbiekben az egy időben ugyanazon kifizető és ugyanazon magánszemély között fennálló munkaviszonyok esetében a kedvezményt csak az egyik jogviszonyra lehet érvényesíteni. Amennyiben pedig ismételten ugyanazon kifizető és magánszemély között létesül munkaviszony, a szocho-kedvezmény kizárólag csak egyszeresen vehető igénybe. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
Összhangban a TB-szabályokkal, a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén 2017.01.01.-től a szocho-fizetési kötelezettség is a bejelentéstől számított két év után áll be. Fontos, hogy ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben a kiküldetés időtartama a 2016. december 31-e után haladja meg a 2 évet.
Vizer József
Igazgató, Adóüzletág
Vizer József 2003-ban kezdődött szakmai pályafutása több mint felében Társaságunk Adócsoportját erősítette, kezdetben adótanácsadóként, majd adószakértőként, adómenedzserként, majd jelenleg is adóigazgatóként. Jelenleg főként belföldi adótanácsadások, különböző adókalkulációk- és adóbevallások készítése, valamint adózási átvilágítások során lát el koordinációs és ellenőrzési feladatokat, miközben aktív szerepet vállal az adótanácsadók és adótanácsadó asszisztensek irányításában. Regisztrált okleveles adószakértő és regisztrált mérlegképes könyvelő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!
