Mentés

OECD BEPS – 5. akcióterv: A káros adóztatási gyakorlat

Legutóbbi 2 bejegyzésemben az OECD által szeptemberben publikált BEPS csomag véglegesnek ítélt akcióterveit mutattam be, az elkövetkező hetekben pedig rátérek az átmenetinek szánt jelentésekre.

Ezek közül az alábbiakban az 5. számú akciótervet foglalom össze, amely a káros adóztatási gyakorlatokkal kapcsolatos kihívásokat elemzi, különös tekintettel az átláthatóságra és a valós gazdasági tartalomra vonatkozó szempontokra. Fontos hangsúlyozni, hogy az 5. számú tanulmány egyelőre átmeneti formában jelent meg, a véglegesítésre 2015-ig várni kell.

A jelentés alapján a Káros Adóztatási Gyakorlat Fórum (FHTP – Forum on Harmful Tax Practices) három fő feladata az 5. akcióterv keretén belül:

  1. Az OECD tagországok kedvezményes adószabályairól folyamatban lévő vizsgálat véglegesítése;
  2. Stratégia kidolgozása a nem-OECD tagországokra vonatkozóan;
  3. Javaslatok a jelenlegi keretszabályozás felülvizsgálatára és kiterjesztésére.

Különösen az 1. ponthoz kapcsolódóan, a hangsúly az alábbi szempontokra került az OECD 5. akciótervben:

  • módszer kidolgozása a „valós tevékenység” kritérium meghatározására, az immateriális javak („IP”) tekintetében;
  • átláthatóság elősegítése a kedvezményes adószabályokkal kapcsolatos ruling-okra (jelen akcióterv szerinti értelmezését lentebb részletezem) vonatkozó kötelező információcserével;
  • helyzetjelentés a vizsgált országok kedvezményes adószabályainak felülvizsgálatáról.

Az OECD eddigi munkája a káros adóztatási gyakorlat visszaszorításának területén

Ez a tanulmány egy régebben elkezdődött folyamat továbbfejlesztését szolgálja. A szálak egészen 1998-ig nyúlnak vissza, amikor az OECD publikálta első kiadványát a káros adóversenyről. Az 5. akcióterv több fejezetet is szentel a 15 évvel ezelőtti, illetve azóta eltelt időben megjelent hasonló OECD publikációk összefoglalására. Az 1998-as OECD jelentés alapvetően a földrajzilag „mobil” azaz a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokhoz (beleértve az IP-khez) kapcsolódó káros adóztatási gyakorlatokra összpontosított. A jelentés három különböző kategóriába sorolta az adórendszereket:

  1. kedvezményes adószabályok az OECD tagországokban,
  2. adóparadicsomok,
  3. nem-OECD-tagországok.

Amennyiben egy ország adórendszere kedvezményesnek tekinthető, a jelentés 4 kulcsfontosságú, és 8 további szempontot nevezett meg annak elbírálásához, hogy az potenciálisan károsnak minősül-e. Az adóparadicsomok bekategorizálására pedig 4 fő szempontot jelölt ki. Végül 19 nagyszabású javaslatot vetett fel a jelentés a káros hatások ellensúlyozására.

Az 5. számú akcióterv összefoglalja, hogy az 1998-as jelentés óta több felülvizsgálat is készült: 2000-ben, 2001-ben, 2004-ben kettő – egy iránymutatás és egy felülvizsgálat – és 2006-ban. Ezek közül hármat érdemes külön kiemelni, nem utolsósorban a magyar vonatkozás miatt.

A 2000-es jelentés 47 potenciálisan káros adórendszert azonosított az OECD tagországokban, illetve 35 adórendszert minősített adóparadicsomnak. Magyarországon a kockázati tőketársaságok 6 éves adómentességét és a külföldön tevékenységet végző társaságokra („offshore”) vonatkozó 3 százalék mértékű tao kulcsot minősítette a riport potenciálisan károsnak. A 2004-es riport alapján Magyarország kikerült ebből a körből, tekintettel arra, hogy az előbbi már nem minősült ekkor károsnak, az utóbbira vonatkozó szabályozást pedig Magyarország eltörölte. A 2006-os felülvizsgálat eredménye arra jutott, hogy a 2000-ben megállapított 47 potenciálisan káros rendszer közül 46 már nem minősült annak.

IP-vel kapcsolatos valódi gazdasági tartalom

Tekintettel arra, hogy a valós tevékenység kritériumra nagy hangsúlyt fektetett az utóbbi időben az OECD (kiemelve az 1998-as jelentés 8 egyéb kritériuma közül az utolsót),így az 5. akcióterv a másik jelentős nemzetközi figyelem középpontjában található témával, az IP-k kontextusában vizsgálja e kérdést.

A jelentés 3 potenciális módszert említ ennek vizsgálatára:

  • az értékteremtő módszer,
  • a transzferár módszer és a
  • nexus módszer (a nexus szó különböző dolgok kapcsolatát, összefüggését jelenti).

Az értékteremtő módszert nemzetközi támogatás híján elvetették végül, és a transzferár módszernek a támogatottsága is végül alulmaradt a nexus módszerrel szemben, így a jelentés e harmadikkal foglalkozik (a nexus módszer ellenzői felvetették, hogy a módszer nem feltétlenül kompatibilis az EU jogrendszerével).

A nexus módszer az IP-kből származó, adókedvezményre jogosító jövedelem kiszámításra egy olyan képletet javasol, amely az adózónál az IP kifejlesztésével kapcsolatban felmerült minősített költségek (a teljes költségek arányában) és az IP-ből származó bevételek közötti összefüggésből (azaz nexus-ból) indul ki.

A tanulmány továbbá az alábbi javaslatokat teszi - összefoglalva - a nexus módszer alkalmazásához:

  • IP alatt kizárólag szabadalmat vagy funkcionális szempontból azzal megegyező immateriális jószágot kell érteni.
  • A minősített költségek az IP kifejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek (tehát kizárja az IP megszerzéséhez kapcsolódó költéseket),beleértve a független félnek kiszervezett munkához kapcsolódó költségeket.
  • Az összes költség alatt a minősített költségeken túl azokat a költségeket kell érteni, amelyek minősített költségek lennének, ha azok az adózónál merültek volna fel, beleértve az IP megszerzéséhez kapcsolódó összes költséget.
  • Összes jövedelem alatt alapvetően a jogdíjakat, az IP értékesítéséből származó jövedelmet és a termékek és szolgáltatások értékesítési árába beágyazott, közvetlenül az IP-hez kapcsolódó jövedelem.

Átláthatóság spontán információcserével

A másik nagy téma amivel az 5. akcióterv foglalkozik, az az adóhatóságok közötti bizonyos esetekben kötelező, spontán információcsere az adózók részére kiadott ruling-okról a kedvezményes adóztatási szabályokkal kapcsolatban. Az akcióterv alapján a ruling kifejezés magában foglal általános és adózó-specifikus állásfoglalásokat, úgymint feltételes adómegállapítási kérelmeket és a transzferár területen alkalmazott előzetes ármegállapítási kérelmeket is (APA).

A cél az információcsere minél inkább mechanikussá tétele, egy előre meghatározott eljárási sablon alapján, amelyet a jelentés el is készített.

A tanulmány 4 kérdést feszeget ezzel kapcsolatban:

  • Milyen esetekben merüljön fel az információcsere kötelezettsége?
  • Mely országokkal kell információt cserélni?
  • Milyen információt kell kicserélni?
  • Mi az információcsere jogi alapja?A szöveg javaslatot tesz továbbá olyan szempontokra is, mint alkalmazandó határidők, adóhatóságok közötti visszajelzés és viszonosság, adózókra vonatkozó bizalmas információ védelme stb.

Helyzetjelentés a folyamatban lévő kedvezményes adószabályok vizsgálatról

Az 5. akcióterv végül kitér a kedvezményes adószabályokra vonatkozó, 2010-ben kezdeményezett legújabb vizsgálatának helyzetjelentésére is. A vizsgálat 2 részre bomlik, az OECD külön vizsgálja csak az IP-kel kapcsolatos kedvezményes adórendszereket, illetve minden mást. Összesen 30 kedvezményes adózási szabályrendszert tartalmaz a táblázat, amely pontosan fele-fele arányban oszlik meg az IP illetve nem-IP rendszerekre.

Ahogyan már az első BEPS-szel kapcsolatos bejegyzésemben említettem, itt megint csak van magyar vonatkozás, az OECD a jogdíjból származó bevételek 50 százalékos adóalap kedvezményét és a bejelentett immateriális javak értékesítésének adómentességét vizsgálja. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a magyarországi szabályozás jelenleg kifejezetten lehetővé teszi az adókedvezmény alkalmazását a szerzett, azaz nem Magyarországon kifejlesztett immateriális javak után is. A magyar szabály tehát kifejezetten tartalmazza a jelentésben az adókedvezményre jogosító körből kizárni javasolt elemet.

Eredmény azonban csak 2015-re várható, mivel olyan szempontokra is szeretné az OECD kiterjeszteni a vizsgálatot, amelyeket még csak a mostani akciótervben fogalmaztak meg.

Következő lépések

Az FHTP be fogja fejezni a jelenleg is folyamatban lévő feladatokat a valós gazdasági tartalommal és átláthatósággal kapcsolatban, ezekkel kapcsolatban 2015-re ígér eredményeket a jelentés.

Emellett az FHTP megkezdi a munkát a nem-OECD-tagországok tekintetében is, amelynek határideje 2015 szeptembere.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik a legfrissebb adóváltozások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom
     Tovább