Facebook image
Mentés

Távmunka, bedolgozás, kölcsönzés: további atipikus foglalkoztatási formák

Alábbi bejegyzésemben folytatom az atipikus foglalkoztatási formák bemutatását. Atipikus munkaviszony alatt a megszokottól valamely lényeges ismérvében eltérő munkaviszonyokat értjük, ahogy azt a sorozat bevezető részében is jeleztem.

Távmunkavégzés

Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen (általában a munkavállaló otthonában),rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközökkel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. A távmunka lényege tehát, hogy az otthoni számítógép össze van kötve a munkahellyel, amin keresztül a munkáltató tartja a kapcsolatot a munkavállalóval: a munkavállaló így adja le a munkát, a munkáltató a számítógépen keresztül utasítja a munkavállalót, stb.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei távmunkavégzés esetén

  • a felek adatai
  • a munkavállaló munkakör
  • a munkavállaló személyi alapbére

A feleknek kifejezetten meg kell állapodniuk arról, hogy a munkavállaló foglalkoztatása távmunkavégzés keretében történik, és ajánlott meghatározniuk

  • a munkavállaló munkahelyét: ha ezt a felek nem rögzítik, akkor a munkavégzés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját a leggyakrabban végzi
  • az eszközök biztosításának feltételeit, amennyiben azokat a munkáltató biztosítja
  • a felmerült egyéb költségek viselését.

Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja, és ebben az esetben akár azt is előírhatja, hogy a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközt a munkavállaló kizárólag munkavégzéshez használhatja. Régi vitát zár le az az új rendelkezés, ami szerint a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonnyal összefüggő adataiba.

A felek a munkaszerződésben megegyezhetnek a munkáltató ellenőrzési jogának gyakorlásáról, annak módjáról és feltételeiről is.

Emellett a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni:

  • a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól
  • a számítástechnikai és elektronikus eszközök használatának - különösen korlátozásának - szabályairól
  • annak a szervezeti egységnek a megjelöléséről, amelyhez kapcsolódóan a munkavállaló a munkáját végzi.

Figyelemmel a munkavégzés sajátosságaira, a munkavállaló kötetlen munkarendben végzi feladatait. Ugyanakkor felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló kötött munkaidő-beosztásban látja el feladatot, ezzel is alkalmazkodva a munkáltatónál irányadó munkarendhez.

A távmunka bizonyos szakmákban, bizonyos feladatokra mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára költségtakarékos megoldást jelent. A munkáltatónak például nem kell kialakítania irodai munkahelyet, míg a munkavállaló otthon dolgozhat, maga oszthatja be a munkaidejét, így sem időt, sem pénzt nem kell fordítani az utazásra. Magyarországon mégsem terjedt el ez a foglalkoztatási forma. A távmunka-foglalkoztatás lehetősége természetesen elsősorban a számítógéppel végezhető munkáknál merül fel (pl. grafikai, adatbeviteli, fordítási munkák). Ez jelentheti akár elterjedésének a gátját is, hisz internetes kapcsolat megléte nélkül szinte lehetetlen a foglalkoztatóval történő kommunikáció. További nehézséget okoz – és ezzel ugyancsak gátolja annak elterjedését - a távmunka esetén egy esetleges munkabaleset megítélése, és az ezzel kapcsolatos munkáltatói felelősség kérdése.

Bedolgozói munkaviszony

Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkáltató utasítási joga is korlátozott, csak az alkalmazható technológiát és a munkavégzés módját szabhatja meg.

A munkavállaló munkarendje kötetlen, ezzel szemben azonban felek a munkaszerződésben más munkarendet is megállapíthatnak.

A munkaszerződés kötelező elemei bedolgozói munkaviszony esetén:

  • a felek adatai
  • a munkavállaló munkaköre
  • a munkavállaló teljesítménybére
  • a munkavállaló által végzett tevékenység meghatározása
  • a munkavégzés helye
  • a munkavállalót megillető költségtérítés fizetésének módja, mértéke

Mivel a munkavégzés jellemzően a munkavállaló lakhelyén és eszközeivel történik, a munkáltató köteles megtéríteni a munkavégzés során felmerült költségeket. Amennyiben a tényleges költség nem állapítható meg, a munkáltatónak átalányt kell fizetnie, azonban annak sincs akadálya, hogy a feladatok ellátásához szükséges eszközöket a munkáltató biztosítsa.

A teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás elemeit a foglalkoztató állapítja meg. A foglalkoztató a teljesítménykövetelmény megállapításánál a munkaviszonyban állókhoz képest kedvezőtlenebb feltételeket nem köthet ki. Ennek megfelelően a teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy 100 százalékos teljesítmény mellett, a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb munkavégzés esetén legalább ennek időarányos részét a díjazás elérje.

Munkaerő-kölcsönzés 

A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. A munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, így a kölcsönzés céljából létesített munkaszerződés általában határozott idejű foglalkoztatást jelent.

A kölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Ebbe az időtartamba bele kell számítani a meghosszabbított vagy az előző kölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kölcsönzés ugyanazzal, vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján jött létre. Hat hónap elteltével a munkavállaló újra kölcsönözhető lesz.

A munkaerő-kölcsönzés napjainkra már külön iparággá nőtte ki magát. Kölcsönzés során a kölcsönvevő munkáltató mentesül az adminisztrációs kötelezettségek alól, a munkavállaló pedig - főleg, ha hosszabb ideje nem talált tartós munkát - határozatlan vagy hosszabb határozott idejű szerződéshez juthat. A kölcsönzés során lehetőség nyílik képzett munkavállalók rövid időre (szabadságolás idejére, krízishelyzetre, vagy csak egy projektre) történő kölcsönzésére, de egyes alacsonyabban képzett rétegek (pl.: operátorok, betanított munkások) munkaerőpiacon maradását is elősegíti.

Másik előnye, hogy a kölcsönvevő cég a kölcsönbeadó cégre delegálja a munkavállalókkal való munkaügyi teendőket, gondokat. Hátránya főleg a munkavállaló oldalán jelentkezhet, mert létszámcsökkentés esetén a munkaadók általában először a kölcsönzött dolgozóktól válnak meg, a kikölcsönzés megszűnése pedig indokául szolgálhat az alapjogviszony felmondásának is, mely esetben a felmodnási idő csupán 15 nap.

A munkaerő-kölcsönzés előnyös lehet új munkatársak kipróbálása esetén is (try & hire),amennyiben nem próbanapra hívjuk be a kiszemelt újoncot, hanem hosszabb időtartam alatt szeretnénk tesztelni munkamorálját.


    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom