Facebook image
Mentés

Atipikus foglalkoztatási formák: minden, amit tudnia kell

Magyarországon is egyre terjednek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák, sőt, ezek előmozdítása fontos társadalmi, kormányzati célkitűzés is. Ahhoz azonban, hogy ezek a megoldások valóban könnyebbséget jelentsenek munkáltató és munkavállaló részére is, tisztában kell lenni a rájuk vonatkozó szabályokkal, rendelkezésekkel. Alábbi bejegyzésemmel, valamint a következő egy-két hétben további néhány posztommal ehhez szeretnék tanácsokat adni.

Először is: atipikus munkaviszony alatt a megszokottól valamely lényeges ismérvében eltérő munkaviszonyt értjük. Az atipikus foglalkoztatási formák közé tartoznak a következők:

  1. Határozott idejű munkaviszony
  2. Egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás
  3. Részmunkaidős foglalkoztatás
  4. Munkavégzés behívás alapján
  5. Munkakörmegosztás (job-rotation)
  6. Távmunkavégzés
  7. Bedolgozói munkaviszony
  8. Munkaerő kölcsönzés
  9. Több munkáltató által létesített munkaviszony
  10. Iskolaszövetkezeti munkaviszony
  11. Köztulajdonban álló munkáltató munkaviszonya
  12. Vezető állású munkavállalók
  13. A cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonya

Lássuk először az első öt foglalkoztatási formát részletesebben!

Határozott idejű munkaszerződés

Határozott idejű munkaszerződést általában projektmunkákra vagy egy beosztott hosszabb távú helyettesítésekor szoktak kötni a munkáltatók alkalmazottaikkal.A határozott időre szóló munkaviszony időtartamát munkaszerződésben, naptár szerint vagy más alkalmas módon (pl. egy adott feladat elvégzéséhez kötötten) kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, akkor a megszűnés időpontja nem függhet kizárólag az egyik fél akaratától.

Határozott idejű munkaszerződést maximum öt éves időtartamra lehet kötni. Ebbe bele kell számítani a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időre szóló munkaviszonyt is.

A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete nem feltétlenül esik egybe, előfordulhat ugyanis, hogy hetek telnek el a munka megkezdéséig. Ez esetben felmerülhet a kérdés, hogy a határozott idejű munkaviszony időtartamát mely időponttól kell számolni. Erre az Mt. általános szabályai irányadók, mely szerint a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

Egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás

Az egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás formájában mezőgazdasági, turisztikai és alkalmi munkavégzésre létesíthető munkaviszony. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg

  1. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
  2. egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
  3. hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
  4. húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

A fent meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létesítéséhez írásos munkaszerződést nem kell kötni A felek az alapvető feltételekben szóban is megállapodhatnak. A feleknek arra is van lehetőségük, hogy minta-munkaszerződés felhasználásával szerződjenek, e szerződés tartalmazza:

  • a felek adatait
  • a munkavállaló munkakörét
  • a munkavállaló személyi alapbérét
  • a munkavégzés helyét
  • a munkaviszony kezdetét és befejezését
  • szabályozza a munkavállaló napi munkaidejét
  • megjelöli, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül mely altípus alapján történik a jogviszony létesítése.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony nem a munkaszerződés megkötésekor jön létre, hanem amikor a munkáltató eleget tesz az adóhatóság felé teljesítendő, a munkavállaló biztosítási jogviszonyba vételéhez szükséges bejelentési kötelezettségének.

Részmunkaidős foglalkoztatás

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőre - általában napi 4-6 órára - szól. A részmunkaidős foglalkoztatás szerződéses munkaviszony keretében végzett tevékenység.  A részmunkaidős munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai megállapításánál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze, kivéve a szabadság napjainak számát. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót megillető szabadság mennyisége ugyanis megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadság napjainak a számával.

A nők, kiemelten a kisgyermekes anyák előszeretettel élnek a részmunkaidős foglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel, melyre a hatályos jogszabályok is lehetőséget biztosítanak, hiszen a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. De ez a foglalkoztatási forma népszerű a szellemi szabadfoglalkozásúak, illetve a tanácsadók körében is. A részmunkaidős állásban való elhelyezkedés esetén mindenképp célszerű megvizsgálni a nyugdíj-jogosultság alakulását, hisz az elismert szolgálati idő nagymértékben csökkenhet.

Munkavégzés behívás alapján

A behívás alapján történő munkavégzés a munkaidő rugalmas, hatékony felhasználását teszi lehetővé. Ez esetben azonban a munkaszerződésnek kifejezetten ilyen jellegű, tartalmú munkaviszony létesítésére kell irányulnia. A felek a jogviszonyt részmunkaidőben történő foglalkoztatásra hozzák létre, a munkaidő tartama legfeljebb napi 6 óra lehet, a munkaidőkeret időtartama pedig a négy hónapot nem haladhatja meg. A munkáltatónak lehetősége van a munkakörbe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva elrendelni a munkavégzést, de a munkavégzés időpontját a munkavállalóval legalább három nappal előre közölnie kell.

Munkakörmegosztás (job-rotation)

Munkakörmegosztás esetén egy feladatkörre több munkavállalót szerződtet a munkáltató. A munkaszerződésben ennek figyelembevételével meg kell határozni a közösen ellátott munkakör mellett a minden egyes munkavállalóra vonatkozó feltételeket. A kikötött munkakör ellátására a munkavállalók együttesen vállalnak kötelezettséget, vagyis ha az egyik munkavállaló akadályoztatva van, úgy a másik, vagy a többi munkavállaló köteles a feladatokat és a helyettesítést ellátni. A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Bérezés munkakör-megosztás esetén

A munkaszerződésben azt kell meghatározni, hogy ezen a munkakörön belül a foglalkoztatott munkavállalók együttesen milyen összegű alapbérre jogosultak: a munkavállalók a meghatározott alapbéren tehát egyenlő arányban osztoznak, kivéve, ha ettől eltérő megállapodást kötnek.

Munkaviszony megszüntetése: mi lesz a munkakörön osztozó többi munkavállalóval?

Amennyiben bármely munkavállaló munkaviszonya megszűnik, az a többi munkavállaló munkaviszonyát nem fogja érinteni, kivéve, amennyiben a munkavállaók száma egy főre csökken, ebben az esetben ugyanis a munkaviszony megszűnik, hiszen így a foglalkoztatási forma elveszíti rendeltetését. A megmaradt egyetlen munkavállalónak ebben az esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően kell alkalmazni a végkielégítés szabályait is. Amennyiben egy munkavállaló marad a foglalkoztatási forma keretében, a törvény nem zárja ki, hogy a munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesítsenek, akár a tipikus munkaviszony, akár a részmunkaidős munkaviszony szabályai szerint.

Külföldön inkább az a jellemző, hogy két dolgozó megosztja egymás között a hét munkanapjait: valaki hétfőn és szerdán dolgozik teljes munkaidőben, míg másvalaki kedden és csütörtökön, a pénteket pedig megosztják egymás között páros és páratlan hét szerint (jobsharing). Magyarországon jellemzőbb, hogy napi 4-6 órás munkaidőre jelentik be a dolgozót.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom