Mentés

Rendhagyó foglalkoztatási formák: egyszerre több munkáltató, és az iskolaszövetkezeti jogviszony

A hagyományos modell a foglalkoztatásban az egy munkáltató és egy munkavállaló kapcsolata. Azonban egyre gyakoribb, ha a munkáltatói oldalon többen vesznek részt, illetve ha egy iskolaszövetkezet a közvetítő munkavállaló és munkáltató között.

TÖBB MUNKÁLTATÓ ÁLTAL LÉTESÍTETT MUNKAVISZONY

Ebben a foglalkoztatási formában a munkavállaló ugyanazt a tevékenységet több munkáltató felé teljesítheti akár egyidejűleg, akár időben elkülönülten. Ez a sajátosság utalhat a munkáltatók kapcsolatára is, hiszen ezt a foglalkoztatási formát olyan társaságoknál célszerű alkalmazni, amelyek egy vállalatcsoport tagjai és az egyes munkáltatóknál felmerülő azonos feladatokat egy személy el tudja látni. Mindemellett a jogszabály nem határoz meg semmilyen összefonódási feltételt az ilyen munkaviszony létrehozásához, így akár teljesen független munkáltatók is alkalmazhatnak egy munkaviszony keretén belül egy alkalmazottat.

A munkaszerződés tartalma

A munkaszerződés ez esetben egy három- vagy akár többoldalú jogviszony, melyben az általánosan kötelező tartalmi elemek (munkavállaló munkaköre, alapbére, munkaviszony időtartama, munkavégzés helye, munkaidő) mellett meg kell határozni azt is, hogy a munkáltatók közül melyik teljesíti a munkabér-fizetési kötelezettséget. Mindemellett a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek.

A munkaviszonyra egy munkaszerződés jön létre, de mivel több munkáltató van a jogviszonyban, a joggyakorlás rendjét ajánlott részletesen szabályozni. A jogszabály e foglalkoztatási formára ugyanis csak néhány általános rendelkezést tartalmaz, így a szerződésben figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltatók és a munkavállaló jogai, kötelezettségei a munkaszerződésből egyértelműen kitűnjenek és a jogviszony alatt teljesüljenek. Különös súllyal eshet ez latba olyan esetben, amikor egymástól teljesen független munkáltatók alkalmaznak egy munkavállalót azonos feladatra, hiszen ilyen esetben az utasítások végrehajtása, az időbeosztás, szabadság kiadása stb. kapcsán alapvető érdekellentétek merülhetnek fel.

Célszerű emellett megjelölni a szerződésben azt is, hogy a munkáltatók közül melyik minősül a foglalkoztatónak adózási és társadalombiztosítási adminisztráció tekintetében, különös tekintettel arra, hogy erről a munkáltatóknak az illetékes hatóságok felé külön is nyilatkozniuk kell.

professzionális bérszámfejtés

Jogviszony megszűnése, megszüntetése

Az általános megszűnési esetek azzal az eltéréssel irányadóak, hogy amennyiben munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt a több munkáltató által létesített munkaviszonyban egy munkáltató marad, a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.  Ebben az esetben azonban annak nincs akadálya, hogy a megmaradt munkáltató és a munkavállaló új, általános munkaviszonyt létesítsen egymással.

A munkaviszony egyebekben az általános szabályok szerint bármelyik munkáltató megszüntetheti, azaz az egyik munkáltató felmondása esetén a felmondás alapesetben a munkaviszonyt megszünteti a többi munkáltató vonatkozásában is. Mindemellett a törvény módot ad arra, hogy a munkáltatók ettől eltérően állapodjanak meg, így például, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat csak az egyikőjük teheti meg, vagy, hogy ahhoz együttes nyilatkozatuk szükséges.

ISKOLASZÖVETKEZET ÉS TAGJA KÖZÖTTI MUNKAVÉGZÉS

2016. szeptember elsejétől az iskolaszövetkezetben történő munkavégzésre a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései az irányadóak. A szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végez munkát a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.

Bár az alkalmazandó szabályok jogforrása megváltozott, tartalmilag az iskolaszövetkezet nappali tagozaton tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködésére továbbra is az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jogviszony sajátos, kettős jellege

Az iskolaszövetkezet és a tag közötti tagi jogviszony kapcsán a szabályozás speciális arra való tekintettel, hogy a munkát végző tanulónak egy létező alapjogviszonya (tanulói vagy hallgatói jogviszonya) áll fenn, amelyet a munkavégzés kapcsán is figyelembe kell venni. Emiatt a munkavégzés kettős megállapodás alapján jön létre az alábbiak szerint.

(1)      A tagi jogviszony a szövetkezeti tag nappali tagozatos tanuló, hallgató és az iskolaszövetkezet között harmadik személy felé történő szolgáltatás nyújtása érdekében határozott időre jöhet létre. Ezen megállapodásra ugyanakkor az általános, maximum öt éves korlátot nem kell alkalmazni, és a határozott idő meghosszabbítására vonatkozó általános megkötések sem irányadóak.

A tanuló, hallgató az iskolaszövetkezetbe belépésével, annak tagjává válik, ezáltal (nem munkaviszony keretein belül) végez munkát, az iskolaszövetkezet részére.

A tagsággal egyidejűleg létrejön egy „keretszerződés”, amely alapján tényleges munkavégzési kötelezettség a  tagot még nem terheli, és amelyben a felek legalább az alábbiakban megállapodnak:

  • a tanuló által vállalt feladatkörök;
  • a tanuló munkavégzési kötelezettsége teljesítésének tartamára járó alapbér legkisebb összege;
  • a felek kapcsolattartásának módja a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartamra.

(2)      A tényleges – harmadik személy részére történő – munkavégzésre irányuló jogviszonyra a felek egy második megállapodást kötnek, amelyben írásban meg kell állapodniuk:

  • a szolgáltatás fogadójának személyében;
  • a munkavégzési kötelezettség teljesítése során ellátandó munkakörben;
  • az alapbérben;
  • a munkavégzés helyében;
  • a munkába lépés napjában;
  • a munkavégzés tartamában.

Továbbá, a tanulót legkésőbb a munkavégzés megkezdésével egyidejűleg tájékoztatni kell az irányadó munkarendről, a befizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, valamint az utasítást adó személyről.

Díjazás, szabadság

Az alapjogviszony speciális jellegére tekintettel a munkavégzéssel nem járó időtartamra nem jár díjazás,  ugyanakkor 13 feladatteljesítéssel töltött nap után 1 nap szabadság jár az iskolaszövetkezeti tag részére.

Az elvégzett munkáért járó bérezésnél alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulék fizetés, és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.

Ez az iskolaszövetkezeti, tagi jogviszony szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidei munkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz. Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult a diák.

A szolgáltatás fogadójának jogállása

A jogviszonyban értelemszerűen az iskolaszövetkezettel jogviszonyt létesítő szolgáltatást fogadó harmadik személy is aktívan vesz részt. Így különösen joga van a munkavállalónak utasításokat adni és köteles a szövetkezettel együttműködni. Gyakorolja és teljesíti továbbá a munkavédelemmel, munkaidővel, pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, illetve a nők, fiatal munkavállalók, megváltozott munkaképességűek kapcsán felmerülő jogokat, kötelezettségeket. A munka- és foglalkoztatási feltételeket a szövetkezeten keresztül munkát végző munkavállalóra is azonosan alkalmazni köteles a szolgáltatás fogadója, ezért ugyanakkor a szövetkezet egyetemlegesen felel

A jogviszony megszűnése, megszüntetése

A  tagi jogviszony megszüntetése tekintetében az általános szabályok érvényesülnek azzal, hogy a jogviszony megszüntetésére az iskolaszövetkezet jogosult, a szolgáltatás fogadója nem. Emellett, mivel ilyen speciális tagi jogviszonycsak a szövetkezet és a tagja között jöhet létre, a tagsági jogviszony megszűnésének időpontja után a további munkavégzés nem lehetséges az iskolaszövetkezetben.

teljes körű bérszámfejtés

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom