Facebook image
Mentés

Középpontba kerülhet az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program

Idén az adóváltozások miatt a cégek figyelmének középpontjába kerülhet egy egyébként évek óta létező lehetőség, az úgynevezett munkavállalói értékpapír-juttatási program. Mivel a kollégák motiválására széles körben alkalmazott cafeteria adóterhelése növekedett, kellően nagy „csomag” esetén az értékpapír-juttatás már költségkímélőbb és hatékonyabb eszköz lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük a program elindításával járó kiadásokat. A 2003-ban bevezetett részvénypapír-programmal a törvényhozók egy kedvező adózású csomagot dolgoztak ki, ugyanis az ilyen program keretében megszerzett részesedések az általános szabályoknál lényegesen kedvezőbben adóznak.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében a munkaadók a munkavállaló részére értékpapírt (üzletrész, részvény),vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot (vételi, jegyzési jog) juttathatnak. A program egyszerre biztosít a munkavállaló számára kedvező adózású juttatást, a munkáltatók számára pedig jól szabályozható eszközt a munkavállalók elkötelezettségének biztosítása érdekében.

A program keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírok, illetve az azokkal kapcsolatos jogok szerezhetőek meg. A program során munkavállalónként évente maximum 1 millió forint értékű vagyoni előny juttatható ingyenesen vagy kedvezményesen, az évek során tehát akár többmilliós juttatás is a munkavállalók rendelkezésére bocsátható

A tapasztalatok szerint e lehetőséggel elsősorban a nagy nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai, a tőzsdén jegyzett cégek élnek. Ennek részben az is az oka, hogy e vállalatok jelentős mértékű kapitalizációja miatt (vagyis hogy nagy értékű cégekről van szó),a munkavállalóknak juttatott részesedés nem okoz komoly változást a cég tulajdonosi szerkezetében.

Feltételek

A program csak akkor indítható el, ha a foglalkoztatottak legalább 10 százaléka részt vesz benne, ebből pedig legfeljebb 25 százalék lehet vezető tisztségviselő. A vezető tisztségviselők az összes megszerzett értékpapír együttes névértékének legfeljebb az 50 százalékát szerezhetik meg. A program keretében a gazdasági társaság számviteli vezetője és annak közeli hozzátartozója, valamint könyvvizsgálójának, felügyelőbizottsági tagjának közeli hozzátartozója nem szerezhet értékpapírt.

A programban résztvevő társaságnak a munkavállalói részvénypapír-juttatási program részleteit tartalmazó Programszabályzatot kell kidolgoznia. A Programszabályzatot ügyvédnek, adótanácsadónak, vagy adószakértőnek kell ellenjegyeznie. A programot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének kell nyilvántartásba vennie. A program nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet megelőzően legalább három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgálói záradékkal ellátott, nyilvánosságra hozott beszámolóval kell rendelkeznie a társaságnak. A programban csak abban az esetben vehet részt a társaság, ha a nyilvántartásba vételére irányuló kérelem évében, és az azt megelőző három évben nem indult ellene csődeljárás, felszámolási eljárás.

A munkahelyi fluktuáció csökkentését és a munkavállalók fokozódó lojalitását eredményezheti, hogy az értékpapír feletti rendelkezési jogosultság, illetve a vagyoni értékű jog csak a kötelező tartási időszak, azaz a juttatás évét követő második év után gyakorolható, ellenkező esetben az adózási előny elvész.

Megtakarítás mértéke:


1 millió forint juttatás adókövetkezményei


Munkáltató költsége


Bruttó juttatás


Nettó juttatás


Nettó kifizetés aránya

Jutalom, bónusz1

1 000 000 Ft


778 210 Ft


509 728 Ft


50,97%

Jutalom, bónusz2

1 000 000 Ft


778 210 Ft


476 109 Ft


47,61%

Jutalom, bónusz3

1 000 000 Ft


778 210 Ft


553 930 Ft


55,39%

Elismert juttatási program részekéntEllenőrzött tőkepiaci ügylet

1 000 000 Ft


1 000 000 Ft


840 000 Ft


84,00%

Árfolyamnyereség4

1 000 000 Ft


1 000 000 Ft


700 000 Ft


70,00%

Árfolyamnyereség5

1 000 000 Ft


1 000 000 Ft


840 000 Ft


84,00%

1 Feltételezve, hogy a jutalommal együtt a munkavállaló jövedelme éves szinten 2 424 000 Ft alá esik.

2 Feltételezve, hogy a jutalom nélkül számított jövedelem meghaladja éves szinten a 2 424 000 Ft-ot, de a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt nem éri el.

3 Feltételezve, hogy a nyugdíjjárulék-fizetési határt a munkavállaló már elérte.

4 Feltételezve, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határt a munkavállaló nem éri el.

5 Feltételezve, hogy a hozzájárulás-fizetési felső határt a munkavállaló más jövedelmeivel eléri.
    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom