Könyvvizsgálat
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény (a 2000. évi C. tv. a számvitelről) előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.
Mikor kötelező a könyvvizsgálat?
A számviteli törvény (Sztv.) szerint a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gazdasági társaság által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről és eredményéről.
A számviteli törvény (155. §) minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó számára kötelezően előírja a könyvvizsgálatot, de értékhatártól függően felmentést ad a kötelezettség alól.
Mikor nem kötelező a könyvvizsgálat?
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozás nettó árbevétele a megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 600 millió forintot, és a megelőző két évben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg az 50 főt. (Devizás könyvvezetés esetén az éves beszámolóban szereplő árbevétel adatokat az MNB által az adott fordulónapra vonatkozóan közzétett hivatalos (euro, dollár, stb) devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.)
Amennyiben ezek adatok nem állnak rendelkezésre (mert például a vállalkozót jogelőd nélkül tárgyévben alapították), akkor a tárgyévi várható adatokat, illetve – ha ilyen rendelkezésre áll – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Kiemelendő, hogy a fenti két feltételnek egyszerre teljesülnie kell a mentességhez.
Tulajdonosi döntés alapján azonban, semmi nem tiltja, hogy a mentesülő vállalkozók könyvvizsgálót bízzanak meg beszámolójuk felülvizsgálatával.
Kinek kötelező a könyvvizsgálat?
Továbbá a felmentést azonban bizonyos szervezetek nem alkalmazhatják, így könyvvizsgálatra kötelezettek többek között:
- azok a vállalkozások, amelyek számára a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
- a takarékszövetkezetek,
- a konszolidálásba bevont vállalkozás,
- a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, kivéve, ha a Sztv.154/A.§ alapján mentesül,
- az a vállalkozó, amelyik a Szt. 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
- a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.
A törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott szervezet.
Ki lehet könyvvizsgáló, azaz auditor?
Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában nyilvántartásba vett Könyvvizsgáló társaság vagy olyan természetes személy választható, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. Abban az esetben, ha egy vállalkozás könyvvizsgáló társaságot választ könyvvizsgálónak, meg kell jelölni a könyvvizsgáltért személyében is felelős természetes személyt is, aki egyben tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának.
Egyes könyvvizsgálatoknál ezen túlmenően speciális minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell választani, mint például beszámolóját az IFRS-k szerint készítő gazdálkodó, vagy speciális intézmény, mint hitelintézet, biztosító, befektetési vállalkozás.
Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék
A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
A könyvvizsálói jelentést az EP és ET2013/34/EK egységes irányelve, a 2000. évi C. tv. a számvitelről, és a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok Keretelvei alapján szükséges elkészíteni.
Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.
A könyvvizsgálói jelentés típusai
Tiszta, azaz minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés
- minősítés nélküli vélemény
- minősítés nélküli vélemény figyelemfelhívó megjegyzéssel
Minősített könyvvizsgálói jelentés
- korlátozott vélemény
- ellenvélemény
- véleménynyilvánítás visszautasítása
A könyvvizsgálói jelentés záradékai
Hitelesítő záradék (tiszta vélemény)
Tiszta véleményt (hitelesítő záradékot) kell adni, ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
Korlátozott záradék (korlátozó vélemény)
Korlátozott véleményt (záradékot) kell adni akkor, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy korlátozás nélküli záradék (vélemény) nem adható, de a vezetéssel való egyet nem értés, vagy a hatókör-korlátozás hatása nem annyira lényeges és átfogó, hogy az elutasító záradékot (ellenvéleményt) vagy a záradék megadásának elutasítását (véleménynyilvánítás visszautasítását) követelné meg.
Elutasító záradék (ellenvélemény)
Elutasító záradékot (ellenvéleményt) kell adni, ha a véleményeltérés annyira lényeges és átfogó hatással van a pénzügyi kimutatásokra, hogy a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a jelentés korlátozása nem fejezi ki kellőképpen a pénzügyi kimutatások félrevezető vagy hiányos jellegét.
Záradék megadásának elutasítása
A záradék megadását el kell utasítani (vissza kell utasítani a véleménynyilvánítást), ha olyan lényeges és átfogó a hatókör–korlátozás hatása, hogy a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, és így nem áll módjában a pénzügyi kimutatásokról véleményt mondani.
A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell
- a könyvvizsgálói jelentés címét és címzettjét
- a beszámoló azonosítóit és összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését
- a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését
- a könyvvizsgáló véleményt megfelelően alátámasztó, elvégzett vizsgálatok jellegét, összegfoglaló bemutatását
- a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a vállalkozó beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá hogy adott esetben, a vállalkozó beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak
- a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását
- hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés)
- a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban áll-e a beszámolóval, illetve a jogszabályi előírásokkal
- a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármilyen lényeges hibás állítás az üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás állítás milyen jellegű
- a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
- könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
- könyvvizsgáló cég esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is;
- a könyvvizsgáló nyilatkozatát az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan.
