Elengedett követelés fogalma
A vállalkozás a fennálló követelését – vagy annak egy részét – saját döntés vagy kétoldalú megállapodás alapján elengedheti, kényszerűségből vagy egyéb gazdasági érdekből.
Az elengedett követelés a vállalkozásnál végleges vagyoncsökkenést okoz, mert a követelés, ill. annak egy része nem fog befolyni. A követelés elengedéséről az adós értesítése vagy kétoldalú megállapodás alapján egyéb ráfordítást számol el a vállalkozás.
Az elengedett követelés miatti ráfordítás elszámolásához a társasági adó törvény adóalap-korrekciós tételt rendel abban az esetben, ha kapcsolt vállalkozással szemben történik. Eszerint az adóalapot növelni kell az elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítás összegével. (A Társasági adótörvény nem ismeri el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak).
Különbséget kell tenni a követelés elengedése, és a behajthatatlan követelés leírása között.
Behajthatatlan követelés fogalma
Behajthatatlan követelés az,
a. amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b. amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c. amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d. amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e. amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f. amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g. amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
