Facebook image
Mentés

Az állandó telephely szerepe az adózásban

Legfrissebb, az állandó telephely sajátosságaival foglalkozó blogbejegyzésünkben összegyűjtöttük, hogy adójogi szempontból mire érdemes azoknak a külföldi vállalkozásoknak figyelni, akik tartósan, helyhez kötötten végeznek munkát Magyarországon. Az állandó telephely megléte esetén szükségessé válhat a fióktelep létesítése, illetve áfa és/vagy társasági adófizetési kötelezettség is felmerülhet. Részletesen bemutatjuk, hogy mit értünk az ún. állandó telephely kockázat alatt, és mit takar az áfa-telephely fogalma.

Adójogi szempontból milyen esetben keletkezik állandó telephelye egy külföldi cégnek?

Ügyfeleink között gyakoriak az olyan külföldi vállalkozások, amelyek akár magyar, akár külföldi megrendelők részére gyártósort, vagy egyéb műszaki berendezést értékesítenek, de annak magyarországi telepítésére, illetve beüzemelésére is kötelezettséget vállalnak. A megbízás teljesítéséhez általában szükséges, hogy az adott külföldi vállalkozás nevében olyan személyzet érkezzen Magyarországra, akik a telepítéshez szükséges szakértelemmel és eszközökkel is rendelkeznek. A projekt teljesítése általában csak pár hónapot vesz igénybe és alapesetben nem jár ún. áfa regisztrációs kötelezettséggel, de az is előfordulhat, hogy az akadozó alkatrész beszerzések csúszást eredményeznek. Számos példa van arra is, hogy a megbízás olyan sikeres, hogy újabb megrendelések érkeznek, és emiatt lesz hosszabb a szerelési projekt időtartama a tervezettnél.  De akár a projekt volumene is eredményezheti, hogy a külföldi társaság bár ideiglenesen, de mégis tartósan, azaz fél évet meghaladóan végez munkát Magyarországon.

A telephely meglétét külön szükséges vizsgálni áfa, illetve társasági adó szempontból, bár mindkét adónem fogalommeghatározása hasonlóságot mutat. A feltételek teljesülése esetén az adóalany az adott országban ún. gazdasági letelepedettséggel bír, melynek legfontosabb adójogi következményeit az alábbiakban mutatjuk be.  

Mit tekintünk áfa-telephelynek?

Az ún. áfa-telephely (angol szaknyelvben ún. „fixed establishment, FE”) alatt a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására, huzamosabb időtartamra létesített, vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt helyet értjük, amelyen a gazdasági tevékenység - székhelyhez viszonyított - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak (ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, amennyiben a szolgáltatás nyújtásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett). Áfa értelemben tehát egy vállalkozás gazdasági céllal ott telepedett le, ahol a székhelye vagy állandó telephelye van.

Az Áfa-törvény fenti definíciója alapján telephely tehát csak akkor keletkezik, ha a külföldi vállalkozás:

  • mind a személyi, (pl. saját munkaerő),
  • mind a tárgyi feltételek (technikai erőforrás, eszközök) tekintetében
  • kellően állandó, tartós jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik.
Mint látjuk, a feltételek teljesülésének megítélése bizonytalanságot rejt magában, azt mindig esetről-esetre külön, az összes körülmény figyelembevételével lehet prognosztizálni. Az állandó jelenlét tekintetében sincs konkrét időtartam meghatározva, de 6 hónapot meghaladóan már jó eséllyel keletkezhet telephely áfa tekintetében, mely a fenti példa tekintetében ún. áfa-regisztrációs kötelezettséget is keletkeztet. 

Szakértőt kérek!

Miért fontos az állandó telephely minősítés?

Az állandó telephely megléte, vagy annak hiánya több szempontból is lényeges kérdés!  A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye, az áfa megfizetésére kötelezett személyének megállapítása (ún. egyenes vagy fordított adózási mód alkalmazása) szempontjából elengedhetetlen a helyes minősítés, illetve az ún. külföldi áfa visszatérítésre való alanyi jogosultság során is kiemelt fontossággal bír. 

Ugyanakkor a helyes áfakezelés során mind a szolgáltatásnyújtó, mind a megrendelő szempontjából figyelemmel kell lenni arra is, hogy amennyiben a gazdasági célú letelepedés helyéhez joghatás is kapcsolódik, és az adóalanynak a székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást annak a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett. Így például, ha a külföldi cégnek van belföldön állandó telephelye, de az nem érintett a konkrét szolgáltatás nyújtásában /igénybevételével, azt figyelmen kívül kell hagyni a teljesítési hely meghatározása szempontjából.

A Héa irányelv (Hozzáadott érték adó irányelv) végrehajtási rendelete értelmében a legközvetlenebbül értintett telephelynek az tekintendő, amely a szolgáltatásban részesül vagy a szolgáltatást saját céljaira veszi igénybe, vagy éppen, amin keresztül a szolgáltatást nyújtják, és mind a szolgáltatás fogadásához, mind pedig a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egyéb személyi és tárgyi feltételekkel is rendelkezik. Az a tény, hogy valamely telephely Héa-azonosító számmal rendelkezik, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy az adóalany állandó telephellyel rendelkezik. 

A kérdés eldöntése érdekében célszerű a feleket ezen körülményről nyilatkoztatni, elkerülve ezáltal, hogy bármely ország adóztatási joga sérüljön.

Keresse szakértőinket!

Mikor keletkezik társasági adó szerinti állandó telephely?

Mint bevezetőnkben vázoltuk, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben meghatározott telephely definíció (angol szaknyelvben ún. „permanent establishment, PE”) és a fent bemutatott áfa-telephely nem egy és ugyanaz. A külföldi vállalkozás áfaregisztrációs kötelezettsége ugyanis nem feltétlenül jár társasági adó kötelezettséggel.

A közvetlen adók tekintetében a telephely keletkezésének meghatározását a belföldi szabályozás mellett, az azt felülíró, a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országgal kötött kettős adóegyezményekben kell keresni (amennyiben ilyen egyezmény létezik),de az ún. OECD Modellegyezmény példákkal is segíti az elhatárolást. 

A Modellegyezmény általános definíciója szerint „a telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás részben vagy egészben a tevékenységét kifejti. 

A fenti definíció az áfa-telephely meghatározással összhangban három fő elemből áll, amelyeknek együttesen kell teljesülnie:

  • egy konkrét helyszín,
  • amelyen keresztül a társaság tartós, állandó jelleggel,
  • általában személyzet útján üzleti tevékenységet folytat.

A személyzet magában foglalja a munkaviszonyban foglalkoztatottakat, de más olyan személyeket is, akik utasításokat kapnak a vállalkozástól (pl. ún. függő ügynökök). Az állandóságra vonatkozóan itt sincs egyértelmű iránymutatás, a Modellegyezmény Kommentárja szerint a tevékenységnek rendszeres jellegűnek kell lennie, de nem elvárt, hogy az folyamatos, megszakítás nélküli legyen. Az egyes kettős adóegyezmények rendszerint külön kiemelik az építési területet, az építkezési, összeszerelési vagy berendezési munkálatokat, mely esetben akkor keletkezik állandó társasági adó telephely, ha a munka általában 12 hónapnál – vagy bizonyos kettős adóegyezményeknél ettől eltérő időtartamnál - tovább tart.

Amennyiben tehát Magyarország és egy másik ország között hatályos kettős egyezmény szerint társasági adó telephelye keletkezik egy külföldi társaságnak Magyarországon, akkor a magyar telephelynek betudható nyereség tekintetében Magyarországon kell 9%-os társasági adót fizetni.  Fontos kiemelni, hogy a külföldi vállalkozás telephely regisztrációja során magyar adószámot igényel, mely nem kerül bejegyzésre a cégjegyzékbe, szemben a fiókteleppel.

Fióktelep az adórendszerben 

Amennyiben a külföldi vállalkozásnak telephelye keletkezik Magyarországon, úgy vizsgálni kell, hogy a tervezett tevékenysége igényli-e a telephely regisztráción túl fióktelep alapítását.

A fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi nyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A fióktelep a számviteli törvény hatálya alá tartozik, könyvvezetésre és beszámoló készítésére köteles, illetve a társasági adó alanya. 

A fióktelep bár nem minősül önálló entitásnak, ugyanakkor adójogi szempontból önálló adóalany és saját adószámmal rendelkezik, mint ahogyan az állandó telephely is. 

Mikor van szükség pénzügyi képviseletre?

Áfa szempontból Magyarországon kötelező pénzügyi képviselőt megbíznia annak harmadik országbeli adóalanynak, aki a belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után belföldön adófizetésre kötelezett. Fontos kiemelni, hogy amennyiben ezen EU-n kívüli vállalkozásoknak állandó áfa-telephelye (így akár fióktelepe) van bárhol az EU területén, úgy nem minősül harmadik országbeli illetőségű adóalanynak, így nem köteles pénzügyi képviselőt megbíznia (ugyanakkor a lehetőség fennáll).

Annak meghatározásához, hogy cégük rendelkezik-e telephellyel, az üzleti folyamatok és kereskedelmi megállapodások tüzetes vizsgálatára lehet szükség, melyben örömmel áll tanácsadási csapatunk rendelkezésre.

Keresse adószakértőinket!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom