Mentés

Végleges az adócsomag

A 2019. december 3-án megszavazott adótörvény megerősítette a korábban már beharangozott módosításokat. Bővül az online számla kötelezettség, a családi vállalatok generációváltását segítik szja-változások is, a NAV az adókijátszás visszaszorítását erősítő. ún. „holland levelének” szabályozása is változik.

Online számlajelentés értékhatár nélkül a B2B-számlákról

Mindenekelőtt az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kétlépcsős – 2020. július 1-jén, illetve 2021. január 1-től bekövetkező – kibővülésére kell odafigyelnie a gazdálkodóknak. Az adatszolgáltatási kötelezettség fokozatos szélesítése mögötti cél egyértelmű: a NAV valamennyi számlázási kapcsolatra szeretne rálátni, a megkapott adatokat pedig a kockázatelemzés során felhasználni. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése vélhetően előkészíti a NAV által készítendő áfabevallási tervezet bevezetését is. A valós idejű információszerzés térnyerésével együtt az áfabevallás adóadminisztrációs jelentőségének csökkenése is prognosztizálható. 

Áprilistól a 2.0 séma szerinti online számlajelentési kötelezettség lép majd életbe a jelenleg adatküldésre kötelezettek számára, 2020. júliustól pedig a 100 000 forintos jelentési értékhatár kerül eltörlésre. Így az adatszolgáltatási kötelezettség függetlenné válik a számlákon szereplő áfa összegétől, ami azt jelenti, hogy a jövőben például a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek, az alanyi adómentes vállalkozók ügyletei, illetve egyéb áfamentes ügyletek is online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esnek majd. 

Az online számla jelentéstételi kötelezettség 2020. december 31-ét követően tovább bővül, az említett dátumtól kezdődően ugyanis a magánszemély vevők részére kibocsátott számlákat, illetve az adómentes Közösségi értékesítésről, valamint az exportértékesítésekre vonatkozó számlákat is jelenteni kell. 

Bizalmi vagyonkezelés – bővülő szjamentesség a hozamokra

A családi cégek generációváltását segítő intézmények – magánalapítvány, bizalmi vagyonkezelés – adósemleges környezetének megteremtése irányába tett újabb lépéseket az adócsomag. Elsősorban a személyi jövedelemadó és a társasági adózás terén, de ebbe a tendenciába illeszkednek a vonatkozó illetékszabályok is. A magyar jogalkotó a külföldi trust-szabályozáshoz közelíti a magyar szabályozást azzal, hogy magánszemély vagyonrendelő és kezdeményezett (alapítvány esetében magánszemély alapító) esetén jelentősen szélesíti az adómentességek körét. A nyártól hatályos módosulás értelmében a kezelt vagyon hozama (pl. osztalék, árfolyamnyereség) már korábban mentesült a társasági adó alól. 

Az újabb módosítás illeszkedik ebbe a tendenciába, azzal, hogy személyi jövedelemadó szempontból a vagyonkezelési struktúrák esetében is lehetővé teszi a tartós befektetési számlák (TBSZ) alkalmazását. Így bizonyos feltételekkel – hosszútávú lekötés esetén – a vagyonkiadáskor a tőkén túl a hozam is szja-mentessé válhat a kedvezményezett magánszemély oldalán.  

Adóhatósági végleges döntés után mehet a holland levél 

Adóképviseleti szempontból mindenképpen jelentős változásként értékelhető az ún. holland levelek újraszabályozása. A változás mindenekelőtt a jogbiztonság szempontjából lényeges. A jelenlegi szabályozás alapján elviekben elképzelhető, hogy amennyiben az adóhatóság több adózót érintő vélt vagy valós adókijátszási gyakorlatról értesít egy gazdasági szereplőt, és a gazdasági szereplő nem a tájékoztatásban foglaltak szerint jár el, úgy felmerülhet az áfalevonási jog megtagadásából fakadó különbözet, illetve – szélsőséges esetben az emelt összegű 200 százalékos – adóbírság együttes alkalmazása is. 

Az utóbbi jogkövetkezményt a jogszabály a szándékos adóelkerülők szankcionálására írja elő, a helyzet ilyen minősítése és a súlyos jogkövetkezmények alkalmazása egy vélelem alapján jogellenesnek és igazságtalannak tűnt. A jövőbeni jogviták elkerülése érdekében tett lépésként értékelhető, hogy a tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság végleges (korábbi terminológiával élve: jogerős) döntéséhez kapcsolódik a jövőben. Így az ártatlanság vélelme legalább a közigazgatási döntés véglegességéig élni fog. 

A gazdaság fehérítése felé tett lépésként fogható fel, hogy a NAV holland levéllel értesíti a jövőben az alkalmazottakat is abban az esetben, ha a munkáltató elmulasztja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek bevallását, befizetését.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik a legfrissebb adóváltozások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom
     Tovább