Mentés

Érdemes-e már most készülni a Brexitre?

A jelen állás szerint senki sem tudja, hogy mi lesz a Brexittel, lesz-e egyáltalán vagy elhalasztják? A sokféle lehetséges forgatókönyv mellett a prudens üzleti működés azonban megköveteli, hogy felkészüljünk a no-deal Brexitre, még akkor is, ha abban reménykedünk, hogy a Brexitet mégis elhalasztják.

Hogyan készüljünk egy ilyen bizonytalan helyzetben? Esetleg várakozó pozícióba helyezkedjünk mondván, ha most úgy sem tudjuk, hogy mi lesz a jövőben, akkor majd később, amikor már világosan látjuk a helyzetet, döntünk majd arról, hogy mit csináljunk. Ha nem halasztják el a Brexitet, már kevés időnk lesz felkészülni annak hatásaira, ezért a legrosszabb és legközelibb forgatókönyvre már most el kell kezdeni a felkészülést!

Elkerülhető-e a „no-deal” Brexit?

A jelen állás szerint a „no deal” Brexit, azaz megállapodás nélküli Brexitnek négy alternatívája lehet:

  1. Az Egyesült Királyság és az EU jóváhagyják az ún. „válási szerződést” és az Egyesült Királyság további 21 hónap haladékot kap arra (körülbelül 2020 végéig),hogy felkészüljön a Brexitre. Addig az Egyesült Királyság nem vesz részt az EU intézményrendszerében (Európai Parlament, Tanács, Bizottság, stb.),de az áruk és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak.
  2. Az Egyesült Királyság visszavonja az 50. cikkelyre – az EU elhagyására – vonatkozó nyilatkozatát. Egy 2018. decemberi Európai Bírósági ítélet értelmében az Egyesült Királyság ezt egyoldalúan is megteheti.
  3. Az EU és az Egyesült Királyság közösen megállapodnak a határidő meghosszabbításában. Erre az EU valószínűleg maximum 3 hónapnyi haladékot hajlandó lesz adni, kivéve, ha az Egyesült Királyság belátható időn belül általános választásokat vagy egy újabb Brexit népszavazást tart.
  4. Az EU és az Egyesült Királyság egy újabb „válási szerződésben” állapodnak meg közösen. Ezt viszont az Egyesült Királyságnak és az EU-nak is jóvá kell hagyni.

Ha a négy alternatív forgatókönyv egyike sem jön be, akkor beüt a „no deal” Brexit: ez esetben az Egyesült Királyság nem EU-s, azaz harmadik országnak minősül majd.

Hogy melyik forgatókönyv lesz a befutó, jelenleg nem tudjuk. Azonban az biztos, hogy minden változatnak eltérő konzekvenciái vannak az áfában, az adózásban és a vámban. Minden esetre a legrosszabbra, az ún. „no deal” Brexitre érdemes készülni, hiszen szűk két hónap maradt ezen határidőig.

Milyen hatással lesz Brexit az áfára?

Ha „no-deal” Brexit forgatókönyv érvényesül, akkor az Egyesült Királyságból érkező áru termékimportnak minősül, az oda irányuló termékértékesítések pedig termékexportnak minősülnek. Ahhoz, hogy az értékesítés adómentes maradjon, nem lesz elengedő CMR-eket gyűjteni, az adómentességhez ezen túl szükséges lesz az is, hogy a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel, igazoltan kiléptesse. Ennek megfelelően a vállalkozásoknak át kell állítaniuk a számlázóprogramokat, vállalatirányítási és egyéb számítástechnikai rendszereiket.

A háromszögügylet egyszerűsítés brit adószámok esetén nem lesz alkalmazható, mert a háromszögügyletek csupán közösségi adóalanyokra vonatkoznak. Hasonlóképpen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítések sem lesznek alkalmazhatóak a brit cégekkel való kereskedelem során. Mindez két területre lehet kihatással. Egyrészt a magyar cégeknek nagyobb valószínűséggel kell majd adószámot kérniük az Egyesült Királyságban, amennyiben a majdani brit szabályok ezt megkövetelik. Másrészt a brit cégeknek több esetben kell kérni adószámot belföldön, illetve más tagállamokban. 

A webshopokat az Egyesült Királyságból üzemeltető vállalkozásokat is érintheti a Brexit. A jelenlegi szabályok szerint az az adóalany, amelynek a távolsági értékesítései egy adott tagállamra vetítve éves szinten nem éri el a 35 000 eurós összeghatárt, nem köteles a célországban adószámot kérni (az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban ez az összeghatár jelenleg magasabb). Ez a szabály viszont csak a közösségi vállalkozásokra vonatkozik. Ez azt jeleni, hogy a brit vállalkozások, amelyek jelenleg brit raktárból értékesítik a termékeket a célország szerinti áfát kötelesek majd megfizetni a 35 000 eurós értékhatár alatt is, termékimport címén. Amennyiben azonban a brit vállalkozás valamely EU-s tagállamba viszi a készletét, pl. Magyarországra vagy Hollandiába, úgy csak ebben az országban lesz köteles az áfa bejelentkezésre a 35 000 eurós értékhatár alatti értékesítések esetén. 

Azok a brit vállalkozások, amelyek Magyarországon  adószámmal rendelkeznek, csak pénzügyi képviselet útján folytathatják gazdasági tevékenységüket belföldön! A pénzügyi képviselet ellátására speciális szabályok vonatkoznak, amelyek egyúttal a pénzügyi képviselőkkel szemben többlet-feltételeket támasztanak. Az érintett brit vállalkozásoknak már most érdemes megkeresniük a pénzügyi képviseletre jogosult társaságokat. Még kérdéses, hogy mi lesz azokkal a brit vállalkozásokkal, amelyeknek jelenleg van adószámuk belföldön, de nem rendelkeznek pénzügyi képviselővel a Brexit napján. Adószámukat hivatalból törlik, vagy az adóhatóság mégis biztosít valamilyen türelmi időt ezen vállalkozások számára? 

Hamarosan kiderül, hogy a briteknek sikerül-e angolosan távozni az EU-ból, avagy még két évig fogunk búcsúzkodni átmeneti rendelkezések jegyében.

Ide kattintson a blogbejegyzés angol változatáértI

Kapcsolódó bejegyzéseink

Értesüljön az adóváltozásokról

hírlevelünkből!

Feliratkozom
 Tovább