Mentés

Mibe kerül a minimálbér változása?

Előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 forintról 150.000 forintra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 forintról várhatóan 202.000 forintra növekszik január elsejétől.

A munkavállalók szemszögéből nézve mindenképp üdvözlendő a változás, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon hogyan érinti ugyanez a másik felet, azaz a munkáltatókat. 

Vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

Tekintve, hogy a jelenleg ismert jogszabályok szerint a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke csak 2019. július 1-től csökken 19,5%-ról 17,5%-ra, érdemes a számokat ennek tükrében vizsgálni:

 

2018

2019.01-06.

2019.07-12.

Személyi jellegű ráfordítás

       166 980   

    181 500   

     178 500   

Szakképzési hozzájárulás

           2 070   

        2 250   

         2 250   

Szociális hozzájárulás

         26 910   

      29 250   

       26 250   

Bruttó összeg

       138 000   

    150 000   

     150 000   

Személyi jövedelemadó

         20 700   

      22 500   

       22 500   

Egyéni járulék

         25 530   

      27 750   

       27 750   

Nettó összeg

         91 770   

      99 750   

       99 750   

Adóteher mértéke

         75 210   

      81 750   

       78 750   

A táblázatból jól látható, hogy a minimálbér emelkedése 1 fő munkavállaló esetén közel 15.000 forint többletköltséget jelent a munkáltatónál havonta, míg ezt csak az év második felében enyhíti valamelyest a szocho csökkenése, amelynek következtében a 2018-as évhez képest csak mintegy 11.500 forinttal kell többet kigazdálkodnia a munkáltatónak a minimálbér kifizetése érdekében. A változások következtében a minimálbéres munkavállaló havonta mintegy 8.000 forinttal több nettó fizetésre számíthat.

 Ugyanezen számok a garantált bérminimum kapcsán a következők szerint alakulnak:

 

2018

2019.01-06.

2019.07-12.

Személyi jellegű ráfordítás

         218 405   

     244 420   

       240 380   

Szakképzési hozzájárulás

             2 708   

         3 030   

          3 030   

Szociális hozzájárulás

          35 198   

       39 390   

         35 350   

Bruttó összeg

         180 500   

     202 000   

       202 000   

Személyi jövedelemadó

          27 075   

       30 300   

         30 300   

Egyéni járulék

          33 393   

       37 370   

         37 370   

Nettó összeg

         120 033   

     134 330   

       134 330   

Adóteher mértéke

           98 373   

     110 090   

       106 050   

Mint látható, a garantált bérminimum emelkedése 2019. első félévében személyenként és havonta több mint 26.000 forinttal terheli a munkáltatókat, míg a második félévben a szocho csökkenés következtében már nem egészen 22.000 forint a költségnövekedés a 2018-as évhez képest. A változások eredményeként a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók 2019-ben több mint 14.000 forinttal magasabb nettó fizetést kaphatnak az idei évihez képest.

A szocho csökkenése csak 2019. második felében hozhat némi könnyítést a munkáltatóknak, így az előre beharangozott 2 százalékpontos csökkentés, egész évben azonos bérszínvonal mellett a 2019-es év vonatkozásában tulajdonképpen 1 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

Szintén érdekes megfigyelni, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum összege az ismertté vált tervek szerint úgy lett megállapítva, hogy még a szocho csökkentés után sem csökken lényegében az idei szint alá a befizetendő összeg. Az év egészében költségvetési oldalról egyértelműen pozitív az egyenleg csak a szocho esetében is, míg az összes többi változatlan adókulcsú adó esetén további többletbevételekre lehet majd számítani.

Fentiek kapcsán az érdekképviseletek még nem adták fel annak a reményét, hogy a szocho csökkenést valamilyen módon előrébb lehessen hozni és 2019. január 1-től életbe lépjen a vállalkozások részére könnyítést hozó szabály. Különös tekintettel arra hogy egyes üzleti ágazatokban igen erős a munkaerőpiaci nyomás, amely alapján nem lesz elegendő a jogszabályban előírt minimumnak megfelelő bérszínvonalat tartani, hanem azt meg kell még toldani valamennyivel, ha az érintett vállalkozások életben akarnak maradni a piacon.

Versenyképes-e a magyar minimálbér és garantált bérminimum?

Tovább árnyalja a helyzetet a környező országokkal való euró alapú összehasonlítás, melynek érdekessége, hogy a 2018. első félévi adatok szerint a magyar minimálbér 444,69 EUR összegnek felelt meg, melyet 310 forint körüli árfolyamon számítottak, míg ugyanezen forintösszeg az Eurostat 2018 második félévi statisztikái szerint már csak 418,47 eurót ér. A jelenleg 325 forint körül mozgó árfolyammal kalkulálva a jövőévi 150.000 forintos minimálbér csak 461,54 eurónak felel meg. Az alábbi grafikonon látható, hogy az euró zónán kívüli tagállamoknál a 2018-as évközi árfolyammozgások magyar, cseh és lengyel viszonylatban lefelé viszik a minimálbér euróban számított értékét, míg a románok esetében stagnálás látszik, viszont  Horvátországban tovább növekedett a minimálbér euróban számított értéke. Kérdés, hogy a közeljövő gazdasági történései és az árfolyamok alakulása mellett a jövő évi minimálbér emelés elegendő lesz-e arra, hogy legalább a környező országok körében a középmezőnyben tudjunk maradni?

 

A havi minimálbér alakulása a környező EU tagországokban EUR/hó alapon 2008 I. félév-2018. II. félév (Forrás: Eurostat) + 2019 évi magyar minimálbér jelenlegi árfolyamon számított euró értéke

Felmerült a szakképzési hozzájárulás megszüntetésének ötlete is, mely további 1,5% megtakarítást hozhatna a vállalkozások (esetleg valamilyen részben áttételesen a munkavállalók) konyhájára. Félő azonban, hogy a szakképzési hozzájárulás eltörlése után más hasonló mértékű bevételi forrás után nézne a kormányzat, amelynek kimenetele nem biztos, hogy kedvezőbb lenne a vállalkozások számára.

Az adóék csökkenése folytatódik, felzárkózhatunk a középmezőnyhöz

Ezen változások következtében az adóék alakulása – bár az évközi változás miatt kis eltolódással, de folytatja a már korábi években megkezdett csökkenő tendenciát, és a tervezett szocho csökkentésnek köszönhetően várhatóan fennmarad ez a kedvező trend. A trendekből látszik, hogy 2018-ban érte el hazánk a német adóztatási színvonalat és 2022-re jó esetben a középmezőnyhöz fogunk tartozni.

Az adóék alakulása a környező EU tagországokban és az Egyesült Királysághban 2005-2017, illetve várható alakulása Magyarországon 2022-ig a tervezett szocho csökkentés tükrében (Forrás OECD Stat.+saját számítás)

A minimálbér és a garantált bérminimum növekedése és a várható szocho csökkentés a korábbi évekkel egyezően kedvező irányba mutat, kérdésként merül fel azonban a jövő év kapcsán, hogy mennyire lesz képes ellensúlyozni a megszűnő – eddig főként Cafeteria keretében nyújtott - adómentes és kedvező adózású juttatások hiányát.

A kieső cafeteria elemek fájni fognak a munkavállalóknak

Mint sokak számára ismeretes, szinte csak a SZÉP-kártya marad meg jövőre azon kedvezményes lehetőségek közül, amelyet a munkáltatók a leggyakrabban alkalmaztak Cafeteria juttatásként. 

A minimálbéren illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók kapcsán azért is különösen érdekes ez a kérdés, mert ők azok, akiknek a leginkább sovány vigasz, hogy esetleges béren felüli plusz juttatásaikat wellness szállodában vagy étteremben költhetik el, amikor a család mindennapi kiadásait is csak szűkösen tudják fedezni. Azonos adóteher mellett az idei év végéig 100.000 forint pénzjuttatást is kaphattak, nem is beszélve arról, hogy bizonyos esetben akár lakhatási céljaikra is kaphattak adómentes támogatást.

Kérdés persze, hogy az ilyen munkavállalók kaptak-e egyáltalán bármilyen béren felüli plusz juttatást az eddigiekben. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy a nyáron kihirdetett adócsomagban szereplő adómentes és kedvező adózású juttatások beszűkítésével kapcsolatos változások tovább rontották az eddig sem túl rózsás helyzetüket. Piaci információk szerint a kisebb vállalkozások jelentős része tervbe is vette az eddig üzemelő Cafeteria rendszer megszüntetését, illetve egy részük – különös tekintettel a minimálbér kötelező emelésére, nem is tervezi az eddigi juttatások beépítését a bérekbe. 

Újra kell gondolni a céges cafeteriarendszerek alapjait

Számos kérdés merül fel a vállalkozásoknál a következő üzleti év bevételeinek és kiadásainak tervezése kapcsán, amelyek megválaszolása nem egyszerű, különös tekintettel arra, hogy az eddig rutinosan használt, jól bevált eszközként kezelt cafeteria elemek jelentős része vélhetően eltűnik. Választás elé kerülnek a vállalkozások , hogy a cafeteriát beépítik a bérbe, vagy megkeresik a még rendelkezésre álló, vagy eddig elhanyagolt elemeket és abból költséghatékonyság mellett egy ösztönző és munkaerőmegtartó rendszert alakítanak ki.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább