Mentés

Így élheti túl a cég az alapítót és a tékozló utódokat

Egy családi vállalkozás és tulajdonosa életében eljöhet a pillanat, amikor a vagyon mérete vagy összetettsége olyan szerteágazó tudást kívánna meg, amely meghaladja a cégvezér erejét, kapacitását, az irányítás továbbadása pedig családon belül nem oldható meg megnyugtatóan. Az ilyen jellegű kihívások már nem egy cégbirodalmat roppantottak meg, azonban van egy olyan jogi megoldás, amely még a végrendeletnél is biztosabban szavatolja, hogy a cég jó kezekbe kerüljön.

A vagyon sorsának tervezhetőségében első lépcső a végrendelet, a következő – ennél jobb – megoldás pedig a bizalmi vagyonkezelés (BVK). Ha működő vagyonelemekről, cégekről van szó, ez a jogintézmény biztosítja a folyamatos működést, hiszen rendelkezik a vagyonelemek sorsáról.

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a tulajdonos a cégvagyont egy vagyonkezelőre bízza, aki az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább azt az utódoknak. Addig pedig akár egy külső operatív menedzsmentre bízhatja a cég működtetését, a vagyon gyarapításának szem előtt tartásával. Ez külföldön bevett módszernek számít, Magyarországon egy 2014-es szabályozás fektette le a működéséhez szükséges kereteket, amely azonban túl szigorúra sikerült.

Tisztább bizalmi vagyonkezelési szabályok 2017-től

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy akik kacérkodtak a gondolattal, hogy vagyonkezelőként piacra lépnek, végül a szabályozási bizonytalanságok és nehézségek miatt letettek terveikről. Éppen ezért – egyedi eseteket leszámítva – elmaradt ennek az új üzletágnak a kifejlődése. Azonban a 2017-es törvénymódosítás feloldotta a régi jogszabályi keretrendszer problémáit, így idén már nagyobb aktivitás várható ezen a területen.

A változást követően a szabályozás kevésbé bürokratikus, mint korábban. Nem üzleti vagyonkezelésből korábban évente egyet lehetett elvállalni, és a vagyonkezelési díj vagy más gazdasági előny nem haladhatta meg a kezelt vagyon szerződéskötéskori értékének 1 százalékát. A más gazdasági előny megfogalmazás, azonban képlékennyé tette az értelmezést, ennek kockázatát viszont nem vállalták fel a potenciális szereplők. A mai szabályozás immár kellően biztonságossá teszi a bizalmi vagyonkezelés keretrendszereit mindkét érintett fél, a vagyonrendelő (tulajdonos) és a vagyonkezelő számára, miközben a biztonsági háló nem vékonyodott. 

A szabályozás alapvetően két bizalmi vagyonkezelési típusra ad lehetőséget, szigorúbb feltételrendszer mellett: az üzleti jellegű és a nem üzleti típusú vagyonkezelésre. Ha legalább két megbízása van egy vagyonkezelőnek egy évben, akkor az már üzleti jellegűnek minősül. 

Az üzleti jellegű BVK-hoz komoly tárgyi és személyi feltételrendszert kapcsol a törvény. A tevékenység MNB-engedélyhez kötött, amit meghatározott formában működő entitás, Kft., Zrt., külföldi cég fióktelepe vagy ügyvédi iroda végezhet. A vagyonkezelőnek minimum háromféle szakemberrel – közgazdász, jogász, könyvvizsgáló –, minimum 70 millió forint saját tőkével és 70 millió forint pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie. Az IT- és nyilvántartási rendszerre vonatkozó elvárások szintén szabályozottak, a kezelt vagyonelemekről auditált nyilvántartást kell vezetni.

A nem üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés feltételei egyszerűbbek, nincs tőke és személyi követelmény, vagyonkezelő és vagyonrendelő is lehet ugyanaz, de csak egy ilyen szerződése lehet a vagyonkezelőnek. A közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződést jelenteni és csatolni kell az MNB felé, a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett adataival együtt.

Elhomályosuló tulajdonviszonyok

Bár a BVK intézménye nem erre a célra jött létre, az azonban tény, hogy a vagyonkezelő tulajdonosi pozíciója elfedi a tényleges tulajdonos személyét. Így ellenőrizhetetlenné teszi, hogy egy adott személyhez gazdasági értelemben ténylegesen milyen vagyonelemek kapcsolhatók.

Ha valaki a cégét, üzletrészét a vagyonkezelő tulajdonába adja, a vagyon átadását követően a kapcsolódása nem mutatható ki közvetlenül. A cégnyilvántartásban ugyanis a tényleges tulajdonos (vagyonrendelő) személye nem kerül feltüntetésre, de a vagyonkezelés ténye kiolvasható lesz a cégiratokból. Részvénytársaságnál már kicsit más a helyzet, a tulajdoni aránytól függően csupán a részvénykönyvből lehet kideríteni, hogy vagyonkezelő is van a részvényesek között. Ingatlan, autó, hajó, repülő stb. esetében a közhiteles nyilvántartások szintén tartalmazzák, ha a tulajdonjog kezelt vagyonba tartozik.

Nem látszik az sem, hogy például készpénzből milyen vagyonelemeket vásárolt a bizalmi vagyonkezelő. Feltételezve, hogy kettő, vagy több szerződés alapján dolgozik, már nem azonosítható, hogy a mérlegében elkülönítetten kimutatott elemek melyik vagyonrendelő kezelt portfóliójába tartoznak. Tipikus példája a BVK intézményének, amikor az üzleti életből érkezik valaki a politikába: külföldön jól megfigyelhető az a gyakorlat, hogy  ha korábban nem is, de a politikai szerepvállalás idejére az összeférhetetlenség elkerülésére az érintettek vagyonukat vagyonkezelőre bízzák. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább