Mentés

Valós idejű számlaadat-szolgáltatás - Mit ellenőrizhet könnyebben a NAV?

Jelen állapot szerint 2018. július 1-től minden olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kibocsátott számláról, amelynek áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé. Mindezt valós, vagy közel valós időben. De mit is lát majd pontosan a NAV?

Az adóalanyok számlázórendszere által beküldött, kiállított számlákról júliustól valós idejű adatok érkeznek a NAV-hoz. 

 Az adóhatóság számára ezzel pontosan látható lesz, hogy egy-egy cég számlái mennyiben felelnek meg a számlákra vonatkozó tartalmi és formai előírásoknak, a számlázóprogram megfelelően működik-e, vagy az is, hogy a megbízható, vagy éppen a kockázatos minősítésű adózók számláik alapján mely cégekkel állnak üzleti kapcsolatban. 

Milyen számlázási kötelezettségek kerülnek ellenőrzés alá? 

A valós idejű számlaadat-szolgáltatásnak megvannak a maga előzményei, és ezeket érdemes áttekinteni elsősorban a számlázóprogramokkal szemben támasztott követelmények szempontjából.

Belföldi összesítőjelentés

2012 óta létező jogintézmény a számlakibocsátók és a számlabefogadók esetében egyaránt a belföldi számlákra vonatkozó belföldi áfa-összesítő jelentés. Ennek összeghatára folyamatosan csökkent, jelenleg 1 millió forint.  2018. július 1-től ez a küszöb 100 ezer forint lesz.

Kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos sorszámozás követelménye

Közel két évtizede létezik az a szabály, amely előírja, hogy a számlázóprogramnak kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást kell biztosítania (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 8. §-a). A számlázóprogramnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátása esetén a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania. 

A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha:

  • A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, és 
  • a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 
  • A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla, Számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat, illetve egyéb, az Áfatörvény tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyletről kibocsátott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

A számlázóprogram kötelező bejelentése

Viszonylag újkeletű, 2015-től belépő követelmény a számlázóprogram NAV-hoz történő bejelentése. A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet szerint az adóalany az általa használt számlázóprogram alábbi adatait köteles bejelenteni: 

  1. nevét, azonosítóját
  2. fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
  3. értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
  4. beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját. 

A bejelentést legkésőbb 4. pont szerinti időpontot követő 30 napon belül kell az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Az adóalany köteles a használatból kivont számlázóprogram adatait, illetve a használatból történő kivonásának időpontját is 30 napon belül az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A számlázóprogramot csupán bejelenteni kell az adóhatóságnak, engedélyeztetni nem kell azt.

Kötelező adatexport-funkció 

2016-tól érvényes újabb követelmény az adatexport-funkció kialakítása a számlázóprogramokban. A számlázóprogramnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető. A kezdő és záró dátumok megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve két számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra vonatkozó adatoknak exportálhatónak kell lennie. Az adóhatóság a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizheti, hogy a számla kiállítója – próbajelleggel – az adóhatóság jelenlétében bocsát ki számlát.

Mi változik a fenti kötelezettségek közül valós idejű számla-adatszolgáltatás miatt? 

A 2018. július 1-től hatályba lépő valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség várhatóan nem érinti: 

  • a kihagyás és ismétlés nélküli folyamatos számlasorszámozás követelményét, 
  • a számlázóprogram bejelentését, és
  • várhatóan változatlan marad az adatexport-biztosítási kötelezettség is, hiszen az adatexportot az összes kibocsátott számlára kell tudni teljesíteni, míg a valós idejű számla-adatszolgáltatás csak olyan belföldi adóköteles, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok felé teljesített ügyletekre vonatkozik, ahol az áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. 

Az új rendszer kiváltja viszont a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását (a számlabefogadók összesített adatszolgáltatása változatlanul megmarad).

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább