A foglalkoztatást terhelő járulékok közül a munkavállalói terhek emelkedtek
Ez a forgatókönyv beleilleszkedik az elmúlt húsz év trendjeibe, amely az alábbi grafikonon is jól nyomon követhető. A számok a munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási, munkaadói, munkavállalói járulékok és szociális hozzájárulási adó összesített kulcsát jeleníti meg.
A folyamatok egyértelműek és egymással ellentétes irányúak: a munkáltatót terhelő adók járulékok majdnem húsz százalékponttal csökkentek, míg a munkavállalót érintőek hét százalékponttal növekedtek.
A teljes teher tekintetében már nem ilyen egyértelmű a trend. Kétszer, 1999-ben és 2010-ben csökkentek jelentősen a kulcsok hat, illetve öt százalékkal. A következő években ezt azonban mindig korrekció követte.
5 százalékpontos csökkentés lenne érzékelhető
Az üdvözlendő szociális hozzájárulási adó csökkentés mértéke lehet még kérdéses. A gazdasági szereplők első lépésként egy minimális öt százalékpontos csökkentést várnak, amelyet a költségvetés idei számai lehetővé tehetnek, különösen arra való tekintettel, hogy ezzel tovább folytatódhat az erőteljes bérnövekedés, amelynek hatásaként az egyéni járulékok és személyi jövedelemadó bevétel növekedés is bekövetkezhet. A megélénkülő fogyasztáson keresztül a forgalmi típusú adók is hizlalni tudják az államkasszát.
Mindazonáltal a pozitív irány kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évek európai statisztikái alapján ez a lépés csak akkor hozza meg a versenyképességünk stabil javulását, ha az adócsökkentés a későbbi évek során is folytatódni fog és már nem Magyarországon lesz az adóék a legmagasabb az európai Unióban.
