Mentés

Június 1. a helyi iparűzési adó bevallási határideje! – I. rész

Itt a május, az évnek azon része, ami a könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók számára nagyon sűrű hónap, hiszen a naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozások számára június 1-ig kell közzétenniük 2014. évi beszámolójukat és benyújtaniuk helyi iparűzési adó (HIPA) és társasági adó (tao),esetleg egyszerűsített vállalkozói adó (eva),vagy kisvállalati adó (KIVA) bevallásaikat.

A helyi iparűzési adó fajtái

A törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzatok állandó- és ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenységre vezethetnek be helyi iparűzési adót (HIPA). Az önkormányzatoknak a bevezetésen túlmenően csak két tényezőben van döntési jogkörük:

a maximális adómértéket vezetik-e be, melynek mértéke:
a)  állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adóalap 2 százaléka,

b)  ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként 5 000 Ft,
illetve
-  a 2,5 millió Ft-ot (vagy ennél alacsonyabb összeget) meg nem haladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára azonos feltételek mellett bevezetnek-e adómentességet, vagy adókedvezményt.

A Magyar Államkincstár az önkormányzatok adatszolgáltatatásai alapján nyilvános adatbázist https://hakka.allamkincstar.gov.hu/ tart fenn, ami jó kiindulási alap a helyi iparűzési adó kalkulációk során, azonban – az esetleges adatszolgáltatási hibákra, illetve késedelmekre tekintettel – az aktuális szabályok és adómértékek tekintetében javasolt az önkormányzatok honlapját is felkeresni.

Az adóköteles iparűzési tevékenység

Adóköteles iparűzési tevékenységnek a vállalkozó ezen minőségében végzett nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége minősül. Fontos törvényi vélelem, hogy egy vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez egy önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik. Itt tisztában kell lenni azzal, hogy mi is minősül a helyi adó törvény előírásai szerint telephelynek!

A helyi adó törvény értelmében – többek között - állandó telephelye keletkezik egy vállalkozásnak abban az esetben is, amennyiben egy építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén adóéven belül a 180 napot meghaladja, vagy előreláthatóan meghaladja.

Egyebek mellett ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységnek minősülhet az önkormányzat területén végzett építőipari tevékenység, ha a tevékenység időtartama adóéven belül meghaladja a 30 napot, de nem éri el a 181 napot.

Az adóalap megállapítása

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani az adott önkormányzat által bevezetett adómértékkel (maximum 5 000 Ft/nap) számolva.

Az állandó jelleggel végzett iparűzési adó esetén az adó alapja a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel, csökkentve:

  • az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegéből elszámolható résszel;
  • az alvállalkozói teljesítések értékével;
  • az anyagköltséggel, valamint
  • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint vehető figyelembe csökkentő tételként. A nettó árbevétel

  • 500 millió Ft-ot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze;
  • 500 millió Ft-ot meghaladó, de 20 milliárd Ft-ot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka;
  • 20 milliárd Ft-ot meghaladó, de 80 milliárd Ft-ot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka;
  • 80 milliárd Ft-ot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka vonható le.

Azon HIPA adóalany kapcsolt vállalkozások, melyek esetében az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege a nettó árbevételének 50 százalékát meghaladja, a nettó árbevétel csökkentő összeg meghatározását összevontan kötelesek elvégezni. Tehát ezen kapcsolt vállalkozások által az adóévben elszámolt nettó árbevételt, ELÁBÉ-t, valamint közvetített szolgáltatások értékét összeadva, csoportszinten kell meghatározni. Az egyes kapcsolt vállalkozások nettó árbevételüknek a csoportszintű nettó árbevételhez viszonyított arányában részesülnek ezen nettó árbevétel csökkentő összegből. Mindez azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak helyi iparűzési adó bevallásuk elkészítése során szorosan együtt kell működniük, hiszen adóalapjuk függ kapcsolt vállalkozásaik adóévi teljesítményétől is.

A korlátozás nem vonatkozik a számviteli törvény szerinti exportértékesítésre jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás értékére, a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése kapcsán elszámolt ELÁBÉ-re és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél az általa vásárolt és továbbértékesített, a számviteli törvény szerinti ELÁBÉ-ként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értékére.

Fontos megvizsgálni, hogy amit a vállalkozó az éves beszámolójában ELÁBÉ-nak, közvetített szolgáltatásnak, vagy alvállalkozói teljesítménynek minősített, azok a helyi adó törvény által adott definíciók alapján is annak minősülnek-e és így azokkal csökkenthető-e az adóalap. Szintén javasolt szakértő segítségét kérni annak megállapításában, mit lehet az adott vállalkozás tevékenysége során alapkutatás, alkalmazott kutatás, vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként csökkentő tételként érvényesíteni, hiszen a vállalkozás profiljától függően akár jelentősen is leredukálható a helyi iparűzési adó alapja a K+F tevékenységére tekintettel.

A fentiektől eltérően

  • a személyi jövedelemadó (szja) törvény alapján átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó,
  • az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó,
  • a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó, valamint
  • a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá tartozó

vállalkozók az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának a helyi adó törvény által szabályozott egyszerűsített meghatározását is választhatják.

A következő részben az adóalap megosztásáról, az adóalap kedvezményekről és adómentességekről illetve a HIPA-bevallásról fogom megírni a legfontosabb tudnivalókat.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

    Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

    #RSMKARRIER