Mentés

Az idő halad, a bizonytalanság viszont nem csökken az EKAER rendszerben

Igaz ugyan, hogy 2015. január 22-én 2015. március 1-ig elhalasztották az EKAER rendszer próbaüzemét, azóta azonban semmilyen információ nem került napvilágra az esetleges jogszabály módosításokat illetően, holott a nyitva álló mintegy negyven nap már több, mint a fele eltelt.Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

Az EKAER rendszer próbaüzem meghosszabbításának indoka az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja az EKAER szabályozás módosításának lehetőségét és az alapján ahol indokolt javasolja az Országgyűlésnek a törvény módosítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a jogszabály megalkotása során mellőzték a társadalmi egyeztetést, aminek következtében nem kerültek napvilágra a gyakorlatban megjelenő problémák.

A jelenlegi EKAER szabályozás egyrészről több helyen pontatlan (gondoljunk csak az és/vagy viszonyára),így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészről pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel sem. Maga az rendszerfelület működése sem tökéletes, hiszen az gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását. Az alábbiakban ízelítőül felsoroltunk pár olyan bizonytalanságot, amelyre a vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ:

  • bizományosi értékesítések megítélése,
  • a közúti fuvarozással járó és ún. álló ügyletek elkülönítése,
  • mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét,
  • hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím,
  • láncértékesítések esetén az üzleti modell alkalmazását teszi lehetetlenné a jelenlegi rendszer (üzleti titkok és kapcsolati érdekek sérülése),
  • külföldi partner által megbízott logisztikai szolgáltató átrakodása esetén az információáramlás elégtelenségének a magyar vállalkozó van kiszolgáltatva,
  • logisztikai célú átrakodások hatása az EKAER bejelentési szabályok alkalmazására, a jogkövető módon működő, a jogszabály által szankcionálható fél kiszolgáltatottsága az adatokat nem megfelelő módon szolgáltató üzleti partnerei irányába.

A fentieken túl további kérdés, hogy a piaci szereplők széles köre által javasolt egyszerűsítésekre sor kerül-e:

  • a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítése az EKAER bejelentési kötelezettség alól, mivel az áfa csalás ez esetben nehezen kivitelezhető,
  • a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi érték figyelembe vétele, mivel a tömeg adatok alkalmazásának fenntartása sok esetben vállalkozások gazdálkodását megnehezítő túlzott adminisztrációhoz vezet.

Tapasztalataink szerint a vállalkozások jelentős része kivár, amíg a fenti kérdések tisztázásra kerülnek, mivel nem tudja, mihez igazítsa EKAER folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassa külföldi partnereit. A bírságolás ideje ugyan ki lett tolva március 1-ig, de az érdemi felkészülés még nem tudott megkezdődni, mivel a részletszabályok jelentős része ismeretlen!

Kérdés, hogy a jogalkotók tanulnak-e a korábbiakból és a jelenlegi módosításoknál alkalmazzák-e ténylegesen a társadalmi egyeztetést, illetve a jogalkotásról szóló törvény ama rendelkezését, miszerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

Amennyiben ezekre nem kerül sor, akkor a NAV új fegyvere könnyen elszabadult hajóágyúként viselkedhet, rombolva a gazdasági szereplők jogos igényét a jogbiztonságra, hiszen a vállalkozások számára a lehetősége sem lesz meg annak, hogy jogkövető módon az EKAER szabályokat betartsák. Március elsejéig az idő vészesen fogy!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább