Facebook image
Mentés

Nem tagadható meg az áfalevonási jog az alvállalkozó által elkövetett szabálytalanságok miatt

Az Európai Bíróság a mai napon újabb ítéletet hirdetett két magyar vonatkozású ügyben. A magyar adóhatóság régóta követett gyakorlata, hogy az adólevonási jog gyakorlásának engedélyezéséhez a beszállítónál is vizsgálja az ügyletet. Ha a beszállító valamilyen szabálytalanságot követett el (pl. nem fizette meg az értékesítés után az áfát, nem adott be adóbevallást vagy nem rendelkezett bejelentett szakképzett személyzettel a teljesítés időszakában),akkor az adólevonási jogot a magyar adóhatóság arra való hivatkozással tagadta meg, hogy az ügylet nem teljesülhetett a számlán feltüntetett módon, következésképpen a számla fiktív.

2011-ben két ilyen ügy is eljutott az Európai Bíróság elé. A Mahagében Kft. (C-80/11) ügyben a társaság akácrönköket szerzett be. Az akácrönkök értékesítője ugyan az áfát rendben megfizette az értékesítés után, azonban a nála lefolytatott vizsgálat során a rönkök eredetét nem tudta a beszerzésükről szóló számlával igazolni. Az adóhatóság ezért megtagadta az értékesítés során felszámított áfa levonását, mert megítélése szerint a beszállító az ügyletet a számlán megjelölt módon megvalósítani nem tudta, hiszen a rönkökkel nem rendelkezhetett.

A Dávid-ügyben (C-142/11) az építőipar régi problémája köszön vissza. Az árvízvédelmi munkálatok során építési munkát végző fővállalkozó alvállalkozói követtek el több szabálytalanságot, illetve volt olyan alvállalkozó, aki már nem volt fellelhető az ellenőrzéskor. A magyar adóhatóság ugyan nem vonta kétségbe, hogy a kérdéses árvízvédelmi munkákat ténylegesen elvégezték, azt viszont vitatta, hogy azt az alvállalkozók az általuk kibocsátott számlákon feltüntetett módon teljesítették. E számlákról az adóellenőrök megállapították, hogy azok nem a teljesítés valós körülményeit tükrözik, ezért fiktívek, így adólevonási jog nem alapítható rájuk.

Az Európai Bíróság a mai napon kimondta, hogy az adóhatóság általános jelleggel nem követelheti meg a hozzáadottérték-adó (ez esetben áfa) levonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól, hogy ellenőrizze:a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt szabálytalanság vagy csalás. Az adóhatóság feladata ugyanis az adóalanyoknál az ahhoz szükséges ellenőrzések elvégzése, hogy felderítse az adóval kapcsolatos szabálytalanságokat, illetve csalásokat, valamint hogy az azokat elkövető adóalanyokkal szemben szankciókat alkalmazzon. Következésképpen e hatóság nem háríthatja át saját ellenőrzési kötelezettségét az adóalanyokra, és nem tagadhatja meg tőlük a levonási jog gyakorlását e kötelezettség megszegése esetén – vélekedtek a bírák.

Végül a jelen ügyekben a Bíróság megállapította, hogy a nemzeti bíróságok által szolgáltatott információk alapján a levonási jog alapjául szolgáló ügyleteket ténylegesen teljesítették, és a vonatkozó számlák az irányelvben megkövetelt valamennyi információt tartalmazzák, így a levonási jog nem tagadható meg az adóalanyoktól.

Az Európai Bíróság ítélete szerint tehát a magyar adóhatóság nem az uniós irányelvnek megfelelően járt el olyankor, amikor a beszállító által elkövetett szabálytalanságok miatt a beszerző adóalanyt büntette annak az érdemi vizsgálata nélkül, hogy az tud(hat)ott-e az esetleges szabálytalanságokról. Bár az adóhatóság számára ez kényelmesebb megoldást jelentett, mint megtalálni a csalást ténylegesen elkövető adóalanyt, az egyébként jogkövető adóalanyok számára ez a gyakorlat komoly kockázatokat hordozott.

Az évek óta tartó joggyakorlat miatt az ítélet újabb lavinát indíthat meg. Az RSM DTM több korábbi, hasonló ügyben szerzett tapasztalata szerint ugyanis minden olyan cég kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, amely ebből az okból esett el korábban e lehetőségtől. A visszamenőleges érvényesítéshez a mai napon született bírósági ítéletre kell hivatkozni, és felügyeleti ellenőrzést kell kérni az adóhatóságtól. Fontos azonban, hogy az érintett cégek a kérdéses ügyletek minden részletét átgondolják, hiszen az adóhatóság mindenképpen vizsgálatot fog lefolytatni a vitatott összeg kiutalása előtt.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom