A friss kormányzati adómódosítási javaslat szerint e körben az adózók olyan adatokat is kötelesek lesznek feltüntetni a bevallásokon nyilatkozatban, mint az adószám, a csoportos áfaszám, az áfa alapja és az áthárított áfa összege, vagy a számla sorszáma. A részletes adatközlésre az érintett elszámolási vagy adólevonási időszakról szóló bevallásban kell sort keríteni.
A tervek szerint ez a kötelezettség akkor is fennáll majd, ha ugyanazon adóalanyok között a félmillió forintos limit több ügylet és számla kapcsán adódik össze a meghatározott bevallási időszakban. Ugyanez igaz akkor is, ha a legalább félmilliós tétel számla módosításával vagy érvénytelenítésével születik meg.
A kötelezettség teljesítésének nyomatékosítása céljából mulasztási bírság fog kapcsolódni annak elhagyásához, illetve hiányosságához.
Az új megoldás valójában az eddig csak a közösségi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén megszokott áfa-összesítő nyilatkozatot honosítaná meg belföldön is. Minderről már tavaly döntött a kormány, hiszen év végén került az adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII-es számú) törvénybe az áfaanalitika bevezetéséről szóló „elméleti” rendelkezés. Míg azonban korábban úgy tűnt, hogy az összesítő jelentés általánosan kötelező elemévé válhat az áfa-bevallásoknak, most csak szűkebb körben, magasabb számlaértékek mellett valósul meg az elképzelés.
A körültekintőbb előrehaladás összességében jó hír, félő azonban, hogy a kötelezettség értékhatárhoz kötése súlyos bonyodalmakat okozhat. Nehéz lesz ugyanis követni, hogy egyes – egymással adott esetben kapcsolatban álló - adózók mely számlákat mutatják be, és melyeket nem.
Akárhogy is, a cél világos! A Széll Kálmán Terv 2.0 frissítése ugyanis így fogalmaz: „A belföldi összesítő jelentésekből felépülő adatbázis – mint a kockázatkezelés, ellenőrzésre való kiválasztás eszköze – jelentős előrelépést jelent az áfa-visszaélések, -csalások felderítése és a számlagyárak felszámolása terén”.
- Mivel foglalkozunk
- Kik vagyunk
- Blog, szakmai tartalmaink
