számla kötelező tartalmi kellékei

A számla kötelező tartalmi kellékeit az Áfatörvény 169. §-a tartalmazza. A tartalmi elemeket az EU Áfairányelve határozza meg, amely azt is előírja, hogy a tagállamok nem követelhetnek meg ennél többet, így például a számla aláírását sem (azaz a számla aláírás nélkül is érvényes). A számla kötelező adattartalma a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy

dc) adószámának vagy csoportos áfaalanyiság esetén csoportazonosító-számának első nyolc számjegye, amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott szj, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

j) az alkalmazott adó mértéke;

k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;

m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa Irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;

r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

Az EU Héa Irányelv a számla minimális kötelező tartalma tekintetében elég szűk mozgásteret enged a tagállamoknak, így országonként a szabályozás hasonló. A magyar Áfatörvény sem sok változott az elmúlt években. Az egyik ilyen változás arra vonatkozott, hogy milyen esetekben kötelező feltüntetni a számlán a vevő, igénybevevő adószámát. Ugyanis bizonyos összeghatár fölött kötelező feltüntetni a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették.  Ez az összeghatár az áthárított adóhoz igazodik és 2016 óta akkor kell feltüntetni az adószámot, ha az áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

A számlán a tartalmi elemein kívül bármilyen más adat is feltüntethető, például paritások, költségelemek, számlarészletező, logó stb.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

NYITOTT POZÍCIÓINK!

Nézz körül és jelentkezz önéletrajz csatolásával és a pozíció megjelölésével! 

#RSMKARRIER
 Tovább