Facebook image
Mentés

Díjbekérő vagy előleg-számla? Akár milliókat is megtakaríthatunk

A belföldi e-kereskedelemet folytató társaságok rendszerint rövid idő alatt teljesítenek nagy számú ügyletet. Ezért bármilyen számlázással, adófizetéssel és bevallással járó plusz kötelezettség jelentős adminisztrációs és finanszírozási többlet terhet keletkeztet számukra.

Blogsorozatunk második részében a belföldi e-kereskedelemhez kapcsolódó számlakibocsátási kötelezettséget ezúttal az ellenérték-fizetés szempontjából vizsgáljuk. 

Mikor van szó előlegfizetésről?

Az ellenértékfizetési kötelezettség teljesítése ugyanis számos esetben számlakibocsátási- és adómegállapítási kötelezettséget generál. Ezek közül az egyik legfontosabb a belföldi e-kereskedelmet is közvetlenül érintő előlegfizetés. De mikor is beszélhetünk előlegről? 

A vevő által kifizetett összeg csak akkor tekinthető előlegnek, amennyiben az az ügylet teljesítésének időpontját megelőzően történik, az ellenértékbe beszámítható és a vevő szerződéses kötelezettségén alapul.

A fizetés tipikusan banki átutalással, készpénzfizetéssel történik, amelynek jóváírása, illetve átvétele gyakorlatilag azonnali számlakibocsátási kötelezettséget keletkeztet. 

Kivétel ez alól a fordított adózás hatálya alá eső termékértékesítés, továbbá az olyan - szintén fordított adózás hatálya alá tartozó - szolgáltatásnyújtás, amelynek az áfa szerinti teljesítési helye nem az adóalany vevő gazdasági letelepedettségével egyezik meg.  Ezenfelül a közösségen belüli adómentes termékértékesítés tartozik még a kivételek közé. 

Az előlegfizetés szerepe kettős, egyrészt biztosítja a vevő fizetési kötelezettségét, illetve annak elkerülését, hogy az eladót kár érje abból adódóan, hogy az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás kifizetetlen marad.

kérje áfaszakértőnk segítségét!

Az előlegről is kell számlát adni, amelyhez adófizetési kötelezettség is kapcsolódik

Az előlegről kibocsátott számla alapesetben nem érinti az ügylet teljesítését igazoló számlázási kötelezettséget. Az előlegfizetés(ek) minden esetben számlakibocsátással jár(nak),a teljesítésről kibocsátott számlán túlmenően. 

Ha a teljes ellenértéket egy összegben előlegként fizetik meg, akkor elegendő egyetlen számla kibocsátása is, amennyiben az előleg számlázása során már ismert a konkrét teljesítési időpont is. Ilyenkor az előlegről kibocsátott számlán az előleg jóváírásának, kézhezvételének, és a teljesítés időpontjának is szerepelnie kell. Ez azonban az e-kereskedelemben bonyolított termékértékesítés során nem mindig járható út. 

A számlakibocsátási kötelezettség mellett az előleg fizetendő adó megállapításával is jár. Az előleg jóváírásának, készhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakról készített bevallásban, az előlegből kalkulált adóalapot és fizetendő adót be kell vallani és ez utóbbit meg is kell fizetni. 

Vagyis amennyiben a teljesítést megelőzően fizetett, az ellenértékbe beszámítható összeg előlegnek minősül, úgy az értékesítőnek, szolgáltatást nyújtónak: 

  • már az előleghez kapcsolódóan adófizetési kötelezettsége keletkezik,
  • és a teljesítésről kibocsátott számla mellett az előlegről is számla - de legalább bizonylat - kibocsátásáról kell gondoskodnia. 

Az előleghez kapcsolódó adófizetési kötelezettség az e-kereskedelmet folytató vállalkozásoknál - a nagyszámú ügyletre tekintettel - jelentős mértékben rontja a likviditást.

A gyakorlatban, amikor az előleg átvételének és jóváírásának időpontja a teljesítés időpontjáénál korábbi adóbevallási időszakra esik, akkor nem a teljesítéskor, hanem már azt megelőzően meg kell fizetni az előlegre jutó áfát. Mindez komoly terhet jelenthet a vállalkozás készpénzállományára nézve, korlátozhatja például a beszerzésekre jutó összeget.

Kiváltható-e az előlegszámla díjbekérővel? 

Az attól függ…. Minden cégnél felmerülhet a kérdés: létezik-e más megoldás a teljesítést megelőző fizetésre úgy, hogy az nem minősül előlegnek és ezáltal áfa vonzata sincs? Fizethet-e a vevő anélkül előre, hogy az a vele kötött szerződésből eredő kötelezettsége lenne? Erre ad lehetőséget az eladó számára a díjbekérő kibocsátása. 

A díjbekérő nem minősül adóügyi bizonylatnak, tehát nem keletkeztet semmilyen adókötelezettséget - adómegállapítást, adóbevallási, áfafizetési kötelezettséget -, csupán a rajta szereplő összeg megfizetését, mint feltételt közvetíti. A fizetési kötelezettség teljesítése nem kötelező, a vevő nem követ el szerződésszegést a nemfizetéssel, nincs jogkövetkezménye ha a díjat a vevő nem fizeti meg. Ugyanakkor, ha a vevő a díjbekérő alapján eleget tesz a díjfizetésnek, azzal joghatást vált ki. A belföldi e-kereskedelemben a tipikus joghatás, hogy a díjbekérő alapján megfizetett összeg létrehozza magát az adásvételi szerződést. A díjbekérő tehát alkalmazható abban az esetben, amikor már van a felek között adásvételi szerződés.

A díjbekérő előnye abban foglalható össze, hogy:

  • nem keletkeztet áfakötelezettséget, 
  • ennek ellenére az értékesítő a vevő tudtára adja, hogy az eladó csak akkor köt vele szerződést és teljesíti az ügyletet, amennyiben előre kifizeti a vételárat vagy annak a díjbekérőn feltüntetett részét. 

A díjbekérő tartalmára, formájára nézve semmilyen kötelező jogszabályi előírás nincs, nem minősül adóügyi bizonylatnak, és nem keletkeztet online adatszolgáltatási kötelezettséget sem.

Blogsorozatunk első része a belföldi e-kereskedelemhez kapcsolódó számlakibocsátási kötelezettség kapcsán a számla teljesítési időpontját és annak áfa-következményét vizsgálta meg. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom